Egy önmagát megszelídítõ farkaspopulációra vezethetõ vissza az összes mai kutyafajta
Vincze Viktor Attila
2017.07.19. 20:08
Egyetlen farkaspopulációra vezethetõek vissza a mai kutyafajták - állapították meg amerikai kutatók, akik szerint az érintett farkasok 40 ezer évvel ezelõtt léptek interakcióba az emberrel.
Egyetlen farkaspopulációra vezethetőek vissza a mai kutyafajták – állapították meg amerikai kutatók, akik szerint az érintett farkasok 40 ezer évvel ezelőtt léptek interakcióba az emberrel. A legújabb elmélet szerint nem az ember háziasította a farkasokat, hanem azok egy csoportjában természetes szelekcióval alakult ki az emberek ételmaradékaira legjobb eséllyel pályázó populáció.
A New York-i Stony Brook Egyetem tanulmányának készítői DNS-vizsgálatok segítségével azt mutatták ki, hogy az ősi kutyák nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt váltak el a farkasoktól, feltehetőleg az emberi jelenlét miatt, azt azonban nem tudják a kutatók, hogy mindez a világ melyik pontján zajlott le.
A szakemberek szerint maga a háziasítás "passzív" folyamat volt, ami azt jelenti, hogy nem az emberek kezdték el megszelídíteni a farkasokat, hanem azoknak egy populációja közelítette meg a vadászó-gyűjtögető népek táborhelyeit, hogy megszerezzék az ételmaradékokat.
Ebben pedig a szelídebb, kevésbé agresszív farkasok bizonyultak a legsikeresebbnek."
– magyarázták a kutatók, hozzátéve, hogy ezek az állatok nagyobb valószínűséggel barátkoztak össze az emberekkel.
Ezek a kutyák leginkább a mai kóbor ebekhez hasonlítottak: szabadon mászkáltak, nem volt "otthonuk", és ahol tudtak, élelmet csentek.
A legújabb elmélet szerint mintegy 20 ezer évvel ezelőtt az ősi kutyák földrajzilag kettéváltak.
Egyik alcsoportjuk Kelet-Ázsiában, a másik Európában, Közép- és Dél-Ázsiában, valamint Afrikában kezdett terjedni.
Hétezer évvel ezelőtt a kutyák szinte már mindenhol jelen voltak, beleértve Észak-Amerikát is"
– mondta Krishna Veeramah, a tanulmány társszerzője, hozzátéve, hogy a korszak európai kutyájától származik a ma élő modern kutyafajták többsége.
A kutatók németországi kutyafosszíliák elemzésére alapozták eredményeiket.
A 7000 és 4700 éves leletekből nyert DNS-mintákat összevetették a modern kutyáktól vett mintákkal. A megkövesedett maradványok a neolit korból származnak, amikor a prehisztorikus ember először próbálkozott meg a földműveléssel és a tartós letelepedéssel.
A New York-i Stony Brook Egyetem szakembereinek új eredményei valószínűleg felszítják a tudományos vitát arról, hogy pontosan mikor és hol váltak el a kutyák vadon élő ősüktől, a farkastól – olvasható a Physorg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az egyik eddigi elmélet szerint mindez nagyjából 15 ezer évvel ezelőtt zajlott le Európában, egy másik szerint 2500 évvel később történt Közép-Ázsiában vagy Kínában. Egy tavaly megjelent tanulmány szerint pedig a kutyák háziasításában két külön – egy európai és egy ázsiai – farkaspopuláció játszott szerepet.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
