Drágakövet találtak egy aszteroidán
Horváth József György
2016.06.27. 19:39
Egy kis darab opált fedeztek fel egy Antarktiszon talált meteoritban. Ez az elsõ alkalom, hogy a féldrágakõ nyomaira bukkantak egy aszteroidáról származó meteordarabon.
Hilary Downes, a Londoni Egyetem Birkbeck Intézetének munkatársa és csapata hétfőn Nottinghamben mutatta be kutatása eredményét a brit Királyi Csillagászati Társaság ülésén.
Opált eddig egy alkalommal találtak egy Marsról származó meteoritban.
A homok egyik fő anyagából, szilícium-dioxidból álló opál akár 30 százalékban is tartalmazhat vizet. A vizsgált, EET 83309 katalógusjelű meteorit az elemzések szerint egy kisbolygóból származik. Az opáltöredékek ezért újabb bizonyítékai annak, hogy az aszteroidák nagyobb mennyiségű vízjeget is tartalmazhatnak.
Leleteink arra utalnak, hogy az opál még azelőtt kialakult, hogy a meteorit kitört az aszteroida felszínéről, hogy végül a Földön, az Antarktiszon landoljon"
- mondta el Downes. Lehetséges, hogy maga a víz egy meteorit révén került az aszteroidára, és így jött létre az opál - feltételezik a szakértők.
Prof Hilary Downes on BOGOF meteorites. A meteorite with another meteorite inside! A bit of granite from Mars? pic.twitter.com/UgbVDy4P8o
— CPS News (@UCL_CPS) 2015. június 25.
Az EET 83309-en magán is számos meteoritbecsapódás nyoma látható. Ezek a meteoritok a Naprendszer más régióiból érkező anyagokat is szállíthattak. A kutatás alátámasztja azt az elméletet, amely szerint a Földön lévő víznek legalább egy része aszteroidáktól származik.
Bár jogosan tartunk egy aszteroidabecsapódás következményeitől, lehetséges, hogy több milliárd évvel ezelőtt így jutott víz a Földre és hozzájárult, hogy azzá az élettől nyüzsgő világgá váljon, amelyben most élünk"
- fogalmazott Downes a Birkbeck College közleményében.
Veszélyes kisbolygók a közelben!
A földrengésekhez és vulkánkitörésekhez képest jóval kevésbé ismert természeti veszélyről van szó. 1908-ban június 30-án közvetlenül a földfelszín felett robbant fel egy, a légkörbe lépett aszteroida Szibériában, Alsó-Tunguszka és a Léna folyó között, gyökerestül szakítva ki a fákat egy 30 kilométeres körben. A robbanás helyszínén legelő állatokat a tűzgömb hamuvá égette, a 65 kilométerre lévő Vanavara település házainak ajtóit, ablakait betörte. A robbanás ereje több száz hirosimai atombomba erejének felelt meg. Ez volt az úgynevezett tunguszkai esemény.
Univerzumunkban az intelligens életet fenyegető legnagyobb veszély az a nagy valószínűségű esemény lehet, hogy egy lakható bolygó aszteroidával ütközik"
- idézi Stephen Hawking brit fizikust közleményében az Európai Ûrkutatási Hivatal (ESA). Naprendszerünkben egymillió olyan aszteroida van, amelynek megvan a lehetősége, hogy a Földnek csapódjon és elpusztítson egy várost. Ezek közül eddig csak kevesebb, mint tízezret fedeztünk fel, tehát mindössze egy százalékukat.
A kisbolygók vagy aszteroidák a törpebolygónál kisebb, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitestek, mely csillag körül keringenek. Naprendszerünkben a kisbolygók többsége a kisbolygóövben található; ellipszis alakú pályán keringenek a Nap körül, a Mars és a Jupiter pályája között, valamint a Kuiper-övben, azaz a Pluto környékén helyezkednek el.
Detlef Koschny, az ESA Föld-közeli objektumokkal foglalkozó részlegének vezetője korábban úgy nyilatkozott, körülbelül 500 olyan Föld-közeli objektumot azonosítottak már, amely a következő száz évben érintheti a Földet, de az ütközés valószínűsége nagyon kicsi, egyes esetekben 1 az 1 millióhoz. Az ESA figyelemmel kíséri a száguldó kisbolygók pályáját, megpróbálják kideríteni, hogy pontosan milyen égitestekről van szó, és jelenthetnek-e esetleg veszélyt a Földre.
Veszély esetére jelenleg két megoldást kínálnak az űrkutatók: az egyik lehetőségként egy mesterséges égitesttel ütköztetik, ezáltal pályája módosítására kényszerítik és így eltérítik a Földtől a közeledő aszteroidát, a másik lehetőség pedig az, hogy nukleáris robbantással megsemmisítik.
(MTI)
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
