Ha a brit szavazók a június 23-i voksoláson az EU-ból való kilépés mellett döntenek, annak nem gazdasági okai lesznek.

Egy biztos, a brexitre nem azért fognak voksolnit, mert nagy gazdasági hasznot szeretnének belőle húzni - állítja Jean Pisani-Ferry berlini professzor.

Annak ellenére, hogy a maradásért kampányolók erős gazdasági ütőkártyákat tartanak a kezükben, a brexit körüli társadalmi vita egyáltalán nem hegyeződött ki a költségek és hasznok kérdésére. Ez talán azért is lehet, mert

Ugyanúgy megosztottak az EU kapcsán Cameron konzervatívjai, ahogyan a Labour. Mivel a választás nem jobb és bal között fog zajlani, a független nézőpontoknak is nagyobb a súlyuk ezzel kapcsolatban. Például az olyan gondolatoknak, hogy

Ha a brit választók most úgy döntenek, elhagyják az EU-t, az azt fogja jelezni, hogy a racionális gazdasági érvek súlya sokkal kisebb, mint az érzelmi vonzerő. Ez a felismerés pedig óriási lökést ad a világ számos pontján erősödő populista mozgalmaknak. Ezek az egyre csak izmosodó erők, élükön olyan személyekkel, mint Trump vagy Le Pen, Olaszországtól Franciaországon át az USA-ig támogatják az izolacionista kül- és gazdaságpolitikát, amelyet a legtöbb liberális szakértő gazdaságilag nonszensznek tart.

amellyel rá lehetne bírni őket, hogy a bezárkózás helyett a gazdasági nyitottságot válasszák.

Pisani-Ferry szerint, ha a brit választók a bennmaradás mellett döntenének az pont ellenkező tanulsággal szolgálna. Akármilyen negatív érzésekkel tekintenek egyesek a politikára, az észt és a logikus érvelést akkor sem lehet nem lehet sutba dobni.

Az, ahogyan a britek szavazni fognak fontos tesztje lesz annak, hogy a fejlett országokban a demokratikus választások a gazdasági racionalitás vagy a népszerű szenvedélyek alapján  fognak-e  eldőlnek a jövőben.

(Project Syndicate)