Bajok vannak Kínában
888.hu
2016.03.05. 15:08
Kína a világ legnagyobb gazdasági, politikai óriása. Ma átalakítják.
Li Ko-csiang, kínai miniszterelnöke egyáltalán nem elégedett a korrupció-ellenes harc eredményeivel. Lassul a kínai gazdaság üteme, és alapvető strukturális átszervezések következnek a milliárdos népességű országban.
A kínai kormány erre az évre 6,5-7 százalék közötti gazdasági növekedést irányzott elő, és folytatja a gazdaság strukturális átalakítását - hangzott el szombaton, a kínai törvényhozás nyitónapján Li Ko-csiang kínai miniszterelnök beszámolójában.
Kína már tavaly is 7 százalék körüli növekedéssel számolt és 6,9 százalékot teljesített. 1990 óta ez volt legalacsonyabb növekedés.
Kína egy gazdasági gigaóriás
2015-ben a kínai bruttó hazai termék 677 000 milliárd jüan (közel 108 000 milliárd amerikai dollár) volt, ami az azt megelőző évihez képest 6,9 százalékos növekedésnek számított. A tavalyi évben a külkereskedelmi forgalom összege 246 000 milliárd jüan (közel 38 000 milliárd amerikai dollár) volt, és ezzel Kína továbbra is az élen áll a világban.
A külföldi közvetlen befektetés 126,3 milliárd dollár volt, ami 5,6 százalékos emelkedés. A nem pénzügyi külföldi közvetlen befektetés 118 milliárd dollár volt, ami éves szinten 14,7 százalékos növekedés. A szolgáltatóipar adta a GDP 50,5 százalékát, és így első alkalommal fordult elő, hogy a szolgáltatóipar a kínai bruttó hazai termék felét tette ki. Emellett a fogyasztás 66,4 százalékkal járult hozzá a gazdaság növekedéshez.
Nagy ugrás 2.0
A kínai Országos Népi Gyűlés plenáris ülésén a kormányfő a 2016-ra vonatkozó főbb gazdasági célok közé sorolta a 3 százalék körüli inflációt, a városi munkanélküliség 4,5 százalékon tartását, egyúttal 10 millió új munkahely teremtését.
A Kínai Népköztársaságban az Országos Népi Gyűlés a legfőbb államhatalmi szerv. Az alkotmány szerint csak az ONGY módosíthatja az alkotmányt, hozhat törvényeket és dönthet az ország politikai élete szempontjából jelentősebb kérdésekben. Az ONGY-ben egyaránt képviselve vannak a tartományok, a központi kormányzat alá rendelt városok, a fegyveres erők választott küldöttei, valamennyi nemzetiség, „demokratikus párt” és szervezet.
A védelmi kiadások növekedése a korábbi évekhez képest idén visszafogottabb lesz, 954,35 milliárd jüant (146,6 milliárd dollár) szánnak rá, ami éves viszonylatban 7,6 százalékos emelkedésnek felel meg.
Li közölte, ahhoz, hogy az új ötéves terv célját elérjék, vagyis hogy 2020-ra a kínai egy minden területen "közepesen jómódú" társadalomként legyen jellemezhető, a GDP 2010. évi értékét és az emberek jövedelmét meg kell duplázniuk, az éves gazdasági növekedésnek pedig legalább 6,5 százalékon kell állnia a következő öt évben.
Egyre többször hangsúlyozta a zöld és nyitott környezetkímélő eljárások alkalmazását.
Elhangzott, hogy több mint 800 milliárd jüant (122,9 milliárd dollár) fektetnek majd be a vasúti beruházásokba, 1,65 milliárd jüant (253,5 milliárd dollár) pedig közútépítési beruházásokra fognak fordítani. A különböző energetikai beruházások, a városi közlekedés fejlesztése mellett húsz vízügyi nagyberuházást is elkezdenek. Az urbanizációs folyamat felgyorsul.
50 millióan mélyszegénységben
Kína 2020-ig további 50 millió embert szeretne kiemelni a szegénységből. Hivatalos becslés szerint a "két gyermek politika" végrehajtásával addigra 1,42 milliárdra nő majd a világ jelenleg legnépesebb országának lakossága.
Véget ért az egykepolitika Kínában
Január elsejével véget ért az egykepolitika Kínában, mely jelentős népességnövekedéshez fog vezetni. Peking szerint az elöregedő társadalom miatt van szükség változtatásra. Attól tartanak, hogy ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor 15 éven belül a világ legöregebb társadalmává válhat a kínai. 2030-ra 400 millió 60 év feletti állampolgár lesz az országban.
Leszámolnának a korrupcióval
Súlyos büntetéssel fenyegette meg a kínai kormányfő szombaton azokat a hivatalnokokat, vezetőket és pártkádereket, akik a jövőben fegyelemsértést követnek el, vagyis korrupcióba keverednek. Az elmúlt hat évben mintegy 200 ezer vizsgált esetből 150 ezer ember került korrupció miatt börtönbe Kínában, csaknem egytizedük állami hivatalnok. A kínai vezetés tavaly év végén hirdetett nagyszabású korrupcióellenes harcot.
Ennek eredményeként az elmúlt hónapokban több tucat visszaélésre derült fény. Kiemelkedik ezek közül Po Hszi-laj, korábbi csungkingi párttitkár vagy a korábbi vasúti miniszter, Liu Csi-csün esete, ezek ugyanis azt jelzik, a legmagasabb tisztségeket betöltő bűnösök "sincsenek már biztonságban".
Jobban korlátozzák az internetet
Peking belvárosában a legfőbb államhatalmi szervezet csaknem 3000 képviselője, valamint velük párhuzamosan a népfront mintegy 2000 tagja ülésezik március 16-ig. Az úgynevezett két ülés kéthetes időszakában szigorú biztonsági intézkedések érvényesek, a főváros központjában az utak mentén az idén is feltűnően sokkal több a rendőr és a rendőri jármű.
A "hagyományok" szerint ezekben a hetekben az internetet is jobban korlátozzák Kínában, blokkolják például az ott dolgozó külföldiek számára (például a Google keresőprogramot vagy a Gmail levelezőprogramot használók számára) nélkülözhetetlen virtuális magánhálózatot (vpn), amellyel a "nagy kínai tűzfal" a hétköznapokon megkerülhető. A vpn-szolgáltatók körlevélben kértek türelmet, jelezvén, hogy ha megpróbálnának újabb technikai megoldásokat keresni, azzal - az eddigi példák alapján - csak rontanának a felhasználók helyzetén.
(MTI, Kínai Nemzetközi Rádió, bbc)
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
