Vége a magyar bankszektor hét szűk esztendejének - ezt Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke mondta a Magyar Időkben kedden megjelent interjúban. Patai szerint 2016-tól új gazdasági ciklus kezdődik, ami bővülést hoz a pénzintézeteknél is, hiszen mostanra nem csak az uniós pénzek és a globális cégek termelése hajtja a magyar gazdaságot, de a belső fogyasztás és a – az állami földek értékesítése miatt beindult géppark-bővítések hatására – mezőgazdaság is hozzájárul a növekedéshez, közvetve pedig a hitelezés élénküléséhez is. Az elnök szerint a bankadó beígért csökkentése is jól jön majd a szektornak, ahogy az is, hogy a gazdaság élénkülésének és a kormány legújabb lakáspiaci intézkedéseinek hála a lakosság hitelek iránti érdeklődése is élénkülni fog.

A hazai bankszektor elmúlt évekbeli átalakulásának egy fontos momentuma volt Patai szerint, hogy a magyar bankrendszer fele hazai kézbe került; a Bankszövetség elnöke szerint ez az átalakulás tovább folytatódhat. Mivel 2-3 bank jelenleg is strukturális problémákkal küzd, így lehet, hogy a jelenlegi 7-9 nagyobb pénzintézet helyett a jövőben mindössze 4-5 marad meg a piacon.

Patai elismerően szólt az MNB lépéseiről is; a Bankszövetség elnöke szerint a növekedési- és hitelprogram sikeres volt, érdemi támogatást tudott nyújtani a kkv-knak és a magyar gazdaságnak is azzal, hogy lenyomta a hitelek árát. Még épp időben történt meg a devizahitelek forintosítása is, amely ha késik – akár pár hónapot is – csúfos bukást hozott volna az ügyfeleknek, a bankoknak és a gazdaságnak is. Patai szerint Matolcsy jegybankelnök jó stratégiát követett a kamatcsökkentéssel is, hiszen az MNB lépései nem hatottak nagy mértékben a forintra, de most már azt várná a jegybanktól, hogy hagyjon fel az új kezdeményezésekkel, mert így tudja garantálni a piac nyugalmát. Hasonló elvárásai vannak a Bankszövetségnek a kormánnyal szemben is, Patai szerint nagyobb kiszámíthatóság, kevesebb kreativitásre, több egyeztetésre és gondosabb előkészítésre lenne szükség a törvényalkotásban, és már idén jöhetne a felminősítés.

A Bankszövetség elnöke szerint nincs mit csodálkozni azon, hogy még mindig kiemelkedően magas a rossz hitelek aránya Magyarországon, hiszen a térségben nálunk a legalacsonyabb az ügyfelek hitel-visszafizetési hajlandósága; ebben persze szerepet játszanak szociális és növekedési problémák is, és a bankok korábbi magatartása is, ám a pénzintézetek oldaláról ezt a kérdést a szigorúbb hitelkihelyezési feltételekkel, pontosabb kockázatelemzéssel és a kormányzat által a rendszerbe épített fékekkel már kezelték; a fizetési morál javítása még várat magára, de a magáncsőd intézménye is segíthet ebben.

Patai nyilatkozata annál is biztatóbb, mivel az európai és az amerikai bankszektorból csak rossz híreket hallani manapság; a pénzintézetek tőzsdei megítélése folyamatosan romlik, a gyenge világgazdasági kilátások mellett az alacsony nemzetközi kamatok (valamint az EKB és a Fed tétlensége, illetve a japán jegybank által nemrég bevezetett negatív kamat) sem kedvez a szektornak. Külföldi szakértők már a bankszektor újabb válságáról beszélnek, és arra figyelmeztetnek, hogy hiába a pénzintézetekbe pumpált tőke, a bankok továbbra sem mutatnak kellő hajlandóságot a hitelkihelyezésük élénkítésére, egyszerűen azért, mert a jelenlegi alacsony kamatok mellett ebből nem származna elég profitjuk.

Egy kisebb német bank, a Maple Bank hétfőn fizetésképtelenséget jelentett, a legnagyobb német pénzintézet, a Deutsche Bank részvényeit pedig csak úgy szórták a parkettre az elmúlt másfél napban, miután a befektetők úgy ítélték meg, hogy a banknak nincs elég tartaléka ahhoz, hogy kifizesse a kötelező tőketartalék-növeléshez felvett hiteleit, miután az elmúlt két negyedévben a visszafogott várakozásoknál is gyengébben teljesített.

A szakértők szerint az Európai Központi Bank monetáris stratégiája is hozzájárult a most kibontakozó válsághoz: a negatív jegybanki kamatok miatt a pénzintézeteknek fizetniük kell a központi banknál elhelyezett betétek után, ezeket a kiadásokat pedig előbb-utóbb kénytelenek lesznek saját ügyfeleikre terhelni. Ez nemcsak az ügyfelek hitelköltségeit növelné, de a hitelkihelyezést is tovább korlátozná. A drágább és nehezebben elérhető hitelek pedig csak elnyújtják az eurózóna agóniáját, megnehezítik a gazdasági növekedés megindulását és újabb kihívásokat állítanak az EU vezetői elé, akik az előző pénzügyi válság megoldása érdekében sem tettek többet annál, minthogy kivártak, hátha a helyzet megoldódik magától. Egyre biztosabb: a stratégia nem vált be.

(Magyar Idők, Wall Street Journal, New York Times)