Ugrás a tartalomhoz
" Csatlakozz a lázadókhoz!”
közeleg a tél
 
 
 
 

Árrobbanás előtt áll a magyar műkincspiac

2017. december 6. 20:58

A konferencia Márton Péter, a Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatójának beszédével kezdődött. Márton röviden összefoglalta a konferenciasorozat eddigi eredményeit, számait és a jelenlegi konferencia témájára is kitért.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. számos témában rendezett konferenciát 2017-ben, a turizmustól kezdve a nagyvállalati K+F témáján keresztül, az agrárágazatig és a vidékfejlesztésig. A műalkotások értékéről rendezett konferencia méltó lezárása a sorozatnak – fogalmazott Márton Péter.

A jelenlegi világgazdasági körülmények kedveznek a műkincspiacnak: pénzbőség van és jó a gazdasági növekedés"

– mondta a vezérigazgató. Hozzátette: a műalkotások vásárlásánál érdemes arról is beszélni, hogy milyen gazdasági, racionális és érzelmi viszonyulások befolyásolják a döntéseket. Ezen a konferencián erről kapunk bővebb áttekintést.

Kánonképzés

Dr. Baán László a Szépművészeti Múzeum főigazgatója felvázolta a műkincspiac hazai és globális számait. Baán szerint jelenleg a magyar piac évente egy 15-20 milliárdos piac. Érdekes módon ez megegyezik a magyar mozik éves árbevételével. Ez soknak tűnik, de Baán egy hasonlattal világította meg az összeg nagyságát:

A Szárnyas fejvadász című, Magyarországon forgatott filmre 28 milliárd forintot költöttek az amerikaiak".

Nemzetközi összehasonlításban is érdekes számokat kaphatunk. A globális műkincspiac éves forgalma 60-65 milliárd dollár, ami az éves magyar GDP fele. A nemzetközi piacon a műtárgyak felét kortárs alkotók művei teszik ki. A magyar műkincspiac fél ezreléke a globálisnak, ami azonban érdekes, hogy ez az arányszám megegyezik a magyar GDP-globális GDP arányával.

A múzeumok egyik jelentőségét Baán szerint a kánonképzés adja, ugyanis ezeknek az intézményeknek fontos szerepe van abban, hogy ki kerül be a kánonba, azaz ki lesz magasan vagy magasabban jegyzett művész.

A kánon egyébként sosem véglegesül, de az elmúlt évszázadok mestereinek stabil helye van és hozzájuk zárkóznak fel a modernebb és a kortárs művészek.

Leonardo da Vincinek number one helye van a kánonban, ezt az is bizonyítja, hogy Világmegváltó című festménye idén 450 millió dollárért kelt el. Érdekesség, hogy ezt a képet néhány éve meg lehetett volna szerezni 80 millió dollárért, ám ekkor még nem tudták bizonyítani, hogy a festmény da Vinci alkotása – mondta Baán.

A piacról beszélve a főigazgató elmondta, hogy a klasszikus és a modern kánonok kialakultabbak, jobban megszilárdultak – mondta az 1945-ig tartó korszakról. Az, hogy a kortárs művészek közül ki válik "nagy művésszé", egy nagyon bonyolult folyamat eredménye, amelynek alapja egy nemzetközi együttműködés a világ legnevesebb galériái, múzeumai között.

Az, hogy nálunk mikor nyeri el méltó helyét a kortárs művészet, az fogós kérdés – ismerte el Baán. Hozzátette: a probléma, hogy a magyar piacon a kortárs műtárgyak nagyon alulértékeltek és a kortárs kiállításokon kevés a látogató.

Lesz egy olyan pont, amikor robbanásszerűen megnő a kortárs műkincspiac és az alkotások értéke is"

– ismertette a várakozásokat Baán.

A jegybanki műkincsvásárlásra kitérve elmondta, hogy örvendetes, hogy a jegybank szerepet vállalt, ám az nem világos, hogy a műkincseket milyen stratégia mentén vásárolják meg.

A múzeumok, így a saját  maga által vezetett intézmény felelősségéről beszélve elmondta, hogy az ilyen intézményeknek együtt kell működnie más szereplőkkel, ezzel bővítve a kortárs művészeti piacot.

Több százezres az a tömeg, amely érdeklődik a kortárs művészet iránt, a Magyar Nemzeti Galéria igyekszik kiszolgálni őket"

– mondta Baán.

Biztosítás

A műkincsek biztosításáról az UNIQA két szakembere, Jaksa Éva műtárgybiztosítási termékmenedzser, és Pongrácz Márta műtárgyszakértő beszélt.

Jaksa Éva szerint az UNIQA ezen szolgáltatása, a műtárgyak biztosítása, nagyon kedvelt szolgáltatás a műgyűjtők és az intézmények körében. A biztosítások a kiállításokra és a szállításokra is vonatkoznak, galériáknak és magángyűjtőknek is tudnak biztosítást adni.  

Egy műtárgy pótolhatatlan, de az mindenképpen segítséget jelent, hogy a műtárgybiztosítás megtéríti a tulajdonos anyagi veszteségét"

– mondta Jaksa.

A műtárgypiac mellett láthatatlanul működő szakembereknek nevezte azokat, akik műkincsek biztosításával foglalkoznak.

Az elsődleges terület, ahol sokat tudunk segíteni az a biztonságtechnika"

– mondta.

A biztosítási értékét sok tényező határozza meg: a műtárgy értéke, sérülékenysége; kiállítás esetén az időtartam és az, hogy a szállítás milyen messzire történik, valamint számos más is befolyásoló tényező lehet, de talán ezek a legfontosabbak.

Pongrácz Márta elmondta, hogy a műtárgybiztosítás során a biztosítási érték megegyezés kérdése. Ez a kártérítés alapjául fog szolgálni.

Itt fontos az alkotó meghatározása, a mű datálása, az, hogy a művész milyen korszakában készült, illetve, hogy az adott művész milyen piaci értéket képvisel. A festmények esetében a technikai bravúrok mellett az a sokszor megmagyarázhatatlan hatás is számít, amit az ember a mű szemlélése közben érez. Műtárgyak esetében a technika, az anyag, a kivitelezés a fontos.

Ha a műtárgy kiemelkedő kvalitású, akkor is drágább, ha a művész kevésbé ismert"

– mondta az egyik fontos szabályt Pongrácz. A mű eredetisége felől nem lehetnek kétségek – már ha valaki biztosítást akar rá kötni. Fontos, hogy mikor, hol volt kiállítva, hol volt reprodukálva, mennyire ritka, milyen nemzetközi és kulturális értéket képvisel. Köthető-e híres személyhez, eseményhez – ismertette a további szempontokat.

Ezek mellett fontos a mű állapota, és, hogy jelenleg milyen a kereslet a műtárgypiacon egy adott alkotás iránt? Fontos az is, hogy restaurálva van-e.

A legérdekesebb szempont talán az volt Pongrácz előadásában, amely szerint vannak olyan műkincsek, amelyek a magyar nemzet számára felbecsülhetetlen értékkel bírnak, ám a nemzetközi piacon ez már nem érvényesülne, hiszen ott nincs az adott tárgyhoz érzelmi viszonyulás.

Általános szabály szerint a múzeumok által megadott értékeket el szokta fogadni a biztosító.

A megegyezés szerinti biztosításnál fontos, hogy a tulajdonos mennyiért vette az adott műtárgyat. de az is számít, hogy a hasonló alkotások mennyiért mennek el.

Amit nem tud figyelembe venni a biztosító, az az, hogy az adott műtárgynak felmegy az értéke: az számít, hogy a szerződéskötés pillanatában mennyit ér.

A művészet, mint identitás

Kieselbach Tamás, a Kieselbach Galéria és Aukciósház tulajdonosa a közelmúlt egyik magyar sikerével kezdte: nemrég 204 millió forintért kelt el Tihanyi Lajos, Pont St. Michel című festménye. Mindez biztató a szakember szerint, de még sokat kell fejlődni.

Mi is fejlődünk, de a világ sokkal nagyobbat fejlődik az árak terén"

– mondta. A festmények kereskedelmét érdekes kontextusba helyezve elmondta, hogy

akik egy képet vesznek, azok identitást vásárolnak.

Ha Leonardóra gondolunk, akkor az ő alkotásai az emberiség műkincseit képezik, nemcsak a "nyugati világ termékei" – mondta.

Amikor elkezdtem magyar műtárgyakkal foglalkozni, akkor itt senki nem hitt a magyar műtárgyakban"

– mondta a kezdetekről Kieselbach.

A galériatulajdonos a 80-as évek elején kezdett el a magyar művészettel foglalkozni, ám sokat járt külföldre is. Szerinte ekkor fantasztikusan magasak voltak az árak – külföldön. Itthon "pszeudóképek" voltak, amelyeknek az ára "pszeudóvalutában" volt megadva – mondta, utalva arra, hogy a kommunizmus évei alatt lényegében megszűnt műkincspiac. Kieselbach szerint itt nemcsak arról volt szó, hogy létre kell hozni egy magyar kánont, mert ennek a kánonnak a megteremtése a múlt, a történelem felidézése, ami pedig az identitásunkat határozza meg.

Kieselbach a kánon megteremtését például könyvekkel képzelte el, amelyekben a magyar művészek és alkotásaik kapnak helyet. Ezeket a könyveket pedig létre is hozta. Emellett először elkezdett létrehozni egy magángyűjteményt, amely galériájának és aukciós házának az alapjait képezte.

Azt a provokatív mondatot is kimondtam, hogy ez világszínvonalú"

– mondta a kezdetekről mesélve a magyar festészettel kapcsolatban.

A műgyűjtés nélkül se kánon, se semmi nincsen. A műgyűjtés egy kulcsfontosságú terület és ez tökéletesen tönkre lett téve ebben az országban – utalt a kommunista időkre.

A művészet és az identitás kapcsolatáról beszélve elmondta, hogy az identitás kérdése tulajdonképpen abban ragadható meg, hogy "szereti-e az ember azt a környezetet, amelyben él". Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy Magyarországon ez széttöredezett, sok volt hazugság, sok volt a tragikus életút. Ez a folyamat talán a festészetnek ártott a legtöbben, amely a leginkább tárgyhoz kötött. A zenének és az irodalomnak könnyebb dolga volt a művészeti ágak között.

Ennek leküzdésében fontos szerep jutott a magángyűjteményeknek, majd a magyar festészet történetét feldolgozó könyveknek.

A magyar festészet azért is volt problémás, mert nincs mögötte az a múlt, az a magyarázat, amihez értelmi viszont lehet kialakítani. A festőkről sok esetben kevés adat állt rendelkezésre, de a kvalitás megvolt. Akár nemzetközi összehasonlításban is megállták a helyüket az alkotások.

A magyar aukciósházak, galériák sokáig abban a hitben ringatták magukat, hogy majd megérkeznek a gazdag külföldi műgyűjtők, ám ez azért bizonyult hamis illúziónak, mert a festményekhez sok esetben kell, hogy egy "identitásszál" kösse a vásárlót. A komolyabb vételek éppen ezért a külföldi, de magyar származású vagyonosabb emberekre voltak jellemzőek.

Az állam szerepe ezen a területen mindmáig elhanyagolható, azonban az állam bekapcsolódása valamilyen módon kívánatos lenne. Például fontos lenne, hogy bővüljenek a közgyűjtemények és több könyvet is ki kellene adni a témában. Jó volna, ha azok, akik képet vásárolnak megerősítést kapnának az államtól – akár mondjuk adóleírások formájában.

Ez a múltunk megbecsültségét jelezhetné"

– mondta Kieselbach.

A feladatunk az, hogy a világnak elmondjuk: különleges festészet jött létre Magyarországon, mint ahogyan a sport, és számos más dolog is különleges. Ehhez szeretni kell a múltunkat, kell egy erős identitás."

Contemporary Art

Einspach Gábor, az Art+ text Budapest tulajdonosa és galériavezetője a kortárs műgyűjtés jelenébe avatta be a konferencia résztvevőit.

A szakember felvázolta a nagyobb korszakokat:

  • 1760 előtt a régi mesterekről beszélhetünk,
  • 1760-1860 között a 19. század művészeiről;
  • 1860-1920 között a modernek alkottak;
  • 1920-1945 között volt a postwar korszak
  • és 1945 után a contemporary art.

Einspach főleg a legújabb kori műkincsekről beszélt. A contemporary art körébe tartozó alkotások 2008-ig megállíthatatlanul törtek előre, az árak egyre magasabbra emelkedtek, ám a válság ezen a piacon is éreztette hatását. Ennek ellenére a kortárs műkincsek piaca rázódott helyre a leggyorsabban.

A legtöbb és legnagyobb értékű műtárgyak Kínában (38%), az Egyesült Államokban (28%) és Nagy-Britanniában (17%) – ebben a sorrendben – kelnek el.

Nagyon stabil és masszív a modern művészek piaca. A régi mesterek piaca szűkül és egyre kisebb arányt hasítanak ki a teljes egészből"

– vázolta fel a trendeket Einspach.

A contemporary art kategóriájában talán Jean-Michel Basquiat most a legkelendőbb. Az amerikai művész mindössze 27 évet élt, ám így is körülbelül 800 festményt alkotott, mielőtt kábítószer túladagolásban elhunyt volna. Koponya című festménye 2017-ben 110,5 millió dollárért kelt el a Sotheby's egyik idei aukcióján. Ezzel az övé lett a legdrágább észak-amerikai festmény. Nagyon kelendőek még Christopher Wool alkotásai, akinek egy-egy festményéért 10-20-30 millió dollárt kérnek el.

A műkincsek értékének meghatározása bonyolult folyamat. A művésznek először be kell kerülnie a kánonba, amelyet úgy érhet el, hogy műveit kiállítják a világ legnevesebb múzeumaiban, ilyen például a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum, vagy a londoni Tate Modern. De már ahhoz is sok minden kell, hogy ide bekerüljenek az alkotók.

A kortárs művészek közül mindenki ezekbe a nagy kánonképzőkbe igyekszik"

– mondta Einspach.

A bekerüléshez szükséges például a múzeumi bizottságok jóváhagyása, a jogtisztaság, a múzeumi szakemberek pozitív állásfoglalása.

Jelenleg 7 magyar művésznek 20 alkotása látható a Tate Modernben, de a Metropolitanben is van néhány.

Einspach szerint a műtárgypiacon lehet veszíteni is. Előfordulhat, hogy a felkapott művészek nem tudnak megkapaszkodni a csúcson. A legspekulatívabb piac a kínai piac, ráadásul az belterjes is, mivel a műalkotások elsősorban belföldön cserélnek gazdát.

Ám a közelmúltban jegyzetté vált művészek közül is nagyon sok a kínai. Az első 15-ből 12 kínai, de az afrikai piac is jön felfelé. (Ezen a listán a legdrágább eladott művek alapján rangsorolták az alkotókat.)

A művészeti piacnak mindig szüksége van új területekre, ahol jelentős növekedés várható: ilyen volt a Basquiat nevével fémjelzett streetart; de ilyenek a még fel nem fedezett országok, amelyek Afrikában és Kelet-Európában vannak.

Feljövőben van a "nőművészet" is, hiszen a nők alulreprezentáltak, mindössze 13 százalék nemzetközi szinten a női művészek aránya.

Közülük egyedül Luise Bourgeois tudta csak átlépni a 10 milliós határt – egyetlen festményéért kértek ennyit – a háború utáni művészek közül. Összehasonlításként a férfi alkotók művei ennek többszöröséért mennek el.

A női művészek között 2  kiemelkedő magyar van: Maurer Dóra, akinek a nemzetközi kanonizációja régóta elindult, képei a Tate Modernbe bekerültek.

Keserű Ilonának egy műve pedig bekerült a Metropolitan Museum állandó kiállításába is.

Egyébként Einspach elmondta, hogy nemcsak a múzeumok kanonizálnak, hanem az aukciós házak is képesek erre.

Magyar műalkotások külföldön

Eleni Korani, az Ernst Galéria tulajdonosa a Magyar műalkotások értéke külföldön címmel tartotta meg előadását. Elmondása szerint a galéria egyik fontos küldetése a magyar művek nemzetközi piacra való dobása.

Előadásában több magyar képet is bemutatott, amelyet ők dobtak piacra, olyan festőktől, mint Moholy-Nagy László és Rippl-Rónai József.

A galéria külföldön levő magyar festők műveivel is foglalkozik: a leggyakrabban Ausztriában, Svájcban, Franciaországban, Németországban, Ausztráliában és Észak-Amerikában bukkannak magyar mesterek egy-egy elfeledett alkotására. Nagyon megnehezíti a festmények beazonosítását, hogy a magyar mesterek alkotásain többnyire rosszul olvasható a szignó.

Korani úgy értékelt, Kieselbach-hoz hasonlóan, hogy tehetségekből nincs hiány itthon. Érdekességként mutatta be a galériatulajdonos Károly Grosz magyar származású Amerikában élt grafikus filmplakátját. Az 1932-es, The Mummy (A múmia) című film plakátja nemrég félmillió dollárért kelt el.

A galéria egyik nagy eredménye, hogy Rippl-Rónai Menetelő katonák című képét kiállították a párizsi Musée d’Orsay-ben. Ezt a képet áron alul adták el az intézménynek, mert úgy érezték, hogy a pénznél fontosabb, hogy ki legyen állítva.

Korani szerint a magyar művészet népszerűsítése a legfontosabb külföldön, mivel az utóbbi 60-80 évben ebben le voltunk maradva. Pontosabban jelen sem voltunk a nemzetközi aukciós piacon.

Azonban a lemaradást az előnyünkre tudjuk fordítani, hiszen tudunk valami újat, frisset mutatni.

Egyre kelendőbbek a magyar festők

Pados Gábor az acb Galéria tulajdonosa a kortárs és a neoavantgard művészet menedzseléséről beszélt. Pados műgyűjtőként lett galérista.

Az intézmény bevételeiről nyilatkozva elmondta, hogy a korábbi években a galéria árbevétele 60-40 százalékban úgy oszlott meg, hogy külföldön értékesítettek több képet. A 2017-es év eddigi számai alapján azt mondta, hogy idén a műkincsek 80 százaléka talált gazdára külföldön.

Pados előadásában sajnos követhetetlen tempóval darálta le az elmúlt évek fontosabb kiállítóit, a galéria felfedezettjeit, akiknek igen nagy a száma. Mindenesetre a pontosabb áttekintés miatt ide teszem a galéria honlapjának linkjét, amelyet megtekintve pontos képet kaphat az olvasó.

OLVASTAD MÁR?

közeleg a tél
 
 
 
 

Szabadon lehet kommentelni, a vélemény szabad, viszont a gyűlöletkeltésért, személyi integritás megsértéséért mindenki maga felel.

Török lap: az amerikaiak fogva tartják az ISIS vezetőjét

Amerikai csapatok fogták el Abu Bakr al-Bagdadit, az Iszlám Állam terrorszervezet vezetőjét, akit most egyik szíriai bázisukon tartanak fogva - állította vasárnap a Yeni Safak kormányközeli török napilap.

Tüntetés a Majdanon: tovább folytatódik Szaakasvili és Porosenko harca

Tüntetés a Majdanon: tovább folytatódik Szaakasvili és Porosenko harca

amerika, london, párizs

Több ezren tüntettek Miheil Szaakasvili volt odesszai kormányzó, egykori georgiai elnök vezetésével vasárnap Kijevben Petro Porosenko ukrán elnök menesztését követelve.

Mi lesz így az NFL-el?

Mi lesz így az NFL-el?

bulvár

Harmadik hónapja gyalázatos mélységekben az amerikai futball népszerűsége.

Belgium kemény választ adott egy ISIS-harcosnak, aki haza szeretne térni Európába

Belgium kemény választ adott egy ISIS-harcosnak, aki haza szeretne térni Európába

amerika, london, párizs

Semmiféle párbeszéd vagy tárgyalás sem kezdődhet egy terrorszervezet volt tagjaival, háborús bűnösökkel - mondta Charles Michel belga miniszterelnök azt követően, hogy egy Irakban fogva tartott belga állampolgár, egykori dzsihadista harcos felajánlotta, hogy információkkal segítené a belga titkosszolgálatokat.

Német belügyminiszter: a szerencsén is múlt, hogy idén 3 terrortámadást sikerült megakadályozni

Három terrortámadást akadályoztak meg az idén Németországban, 2000 óta pedig 16-ot - mondta Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter egy vasárnapi lapinterjúban. Ez azt jelenti, hogy míg korábban évente átlagosan egy merényletet akadályoztak meg, idén már hármat kellett. Nagyon észnél kell lennie a német hatóságoknak.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére