A tavalyi negyedik negyedévben 3,2 százalékkal bővült a magyar gazdaság, az év egészében (naptárhatással kiigazítva is) 2,9 százalékos volt a GDP-növekedés.

A várakozásokat meghaladó mértékű volt a növekedés a tavalyi utolsó negyedévben a KSH által közzétett előzetes adatok alapján, ez pedig a magyar gazdaság teljesítményét jelző éves mutatót is felfelé húzta. Éves bázison számolva, a szabadnapokkal kiigazítva 3,1 százalékos, negyedév/negyedév alapon kereken 1 százalékos volt a GDP-bővülés Magyarországon. Jobban futott a szekér, mint az előző három hónapban, amikor "csak" 0,7 százalékos volt a növekedés, az év egészét nézve pedig 

A KSH szerint a növekedéshez a mezőgazdaság és az építőipar kivételével mindegyik nemzetgazdasági ág hozzájárult. Az év végére azonban az építőipar is belehúzott, decemberben már éves viszonylatban 8,1 százalékos volt a szektor termelésének bővülése, és az idén beinduló csok miatt ez a tendencia várhatóan kitart és erősödni fog. Az ipari termelés 2015-ben 7,5 százalékkal haladta meg az előző évit – az ipari szektorban is folytatódhat idén ez a tendencia, főleg, ha a Varga Mihály által beígért iparstratégia időben elkészül. A nemzetgazdasági miniszter ettől azt várja, hogy tovább növeli az ipar hozzájárulását a GDP-hez. Varga egyébként nemrég arról beszélt, hogy ha az év során minden úgy folytatódik, ahogy kezdődött, a 2 százalékos államháztartási hiánycélt könnyedén teljesíthetjük, sőt, előfordulhat, hogy el sem érjük.

A Wall Street Journal által megkérdezett elemzők ennél jóval kevesebbet vártak: az év egészére 2,9 helyett mindössze 2,6 százalékos, a negyedik negyedévre pedig 1 százalék helyett 0,8 százalékos bővülést vártak.

A hírre a forint erősödni kezdett, a pesti parketten pedig vételi láz alakult ki; az euró árfolyama a reggeli 311 forint feletti szintről 310 forint alá esett be pillanatok alatt, a BUX pedig több mint 1 százalékkal emelkedett a nyitás óta, elsősorban a Mol, az OTP és a Richter papírjai drágultak.