Két hír. Az egyik még viszonylag friss.

„Menekült erőszakolt meg egy nőt egy budapesti gyorsétterem mosdójában”„A 18 éves afgán férfi, Sarhadi Bilal Ahmad vasárnap hajnalban egy V. kerületi gyorsétterem mosdójában támadta meg áldozatát.”

Ne ítélkezzünk, kérem! Az ítélkezés, csúf, nem polkorrekt szokás. Egy felvilágosult és haladó szellemű nem tesz ilyet. Egy felvilágosult és haladó szellemű csak elfogad. És különben is, minden bizonnyal az apját vagy nagyapját kizsákmányolták a gyarmattartók, nehéz gyerekkora volt, a többségi társadalom nem fogadta be, kirekesztette, szegregálta. És amúgy meg egy váci orvos a múlt héten is megcsalta a feleségét.

Ez amúgy csak nálunk, Mucsán szenzáció. Itt, a diktatúra földjén. Nyugat-Európa tele van efféle esetekkel, felsorolni is képtelenség. Elég, ha az ember beüti a Google-ba az alábbi három szót: migráns, erőszak, nők.

Na, de a másik hír se túl régi. „Egyáltalán nem engednek be férfiakat a göteborgi rockfesztiválra”– írja az egyik szélsőséges és uszító hazai honlap. „A szervezők azért döntöttek a teljesen férfimentes fesztivál mellett, mert az utóbbi években sok atrocitás érte a nőket hasonló rendezvényeken. Az utolsó csepp a pohárban a tavalyi norrköpingi Bravalla fesztivál volt, ahol négy nő tett feljelentést nemi erőszak miatt, huszonhárman pedig szexuális zaklatás miatt fordultak a rendőrséghez.”

Értjük mi, persze. Ezek „férfiak", nem pedig migránsok. Ha Sarhadi Bilal Ahmad, a 18 éves afgán Németországban vagy Hollandiában teszi meg azt, amit tett, minden bizonnyal így jelenik meg a sajtóban. „Férfi” az  elkövető, és nem pedig így: „migráns”.

Nézem a férfimentes cikkekhez mellékelt képeken a sok idiótát. Hogy örülnek! Ülnek a leánykák a földön a hülye színű hajukkal, meg azokkal a tipikus buta libsi fejükkel – biztos érti a kedves olvasó mire gondolok, van az a tipikus öntudatos, okoskodó, ám a világot egyáltalán nem értő libsi arckifejezés –, és mosolyognak.

Mosolyognak, mert a kis fesztiváljukon nincsenek férfiak. Gondolom, ugyanezzel a mosollyal tartották magasba a Refugees Welcome feliratú táblát is, és lehet, ez a mosoly akkor se hervadt le a képükről, amikor a kis kedvencük megkötözte őket, betömte a szájukat, és tette, amit az ösztönei parancsoltak.

Fesztivál férfiak nélkül. Normálisak? Emberek, hát fesztiválra azért megyünk, hogy nőzzünk, vagy pasizzunk! A zene megvan otthon CD-n vagy potyán a YouTube-on. (Komolyan mondom, ma már szinte a r888anc is konzervatívnak számít.)
A forradalom felfalja gyermekeit. A régi vágású feminista egykor kiharcolta, hogy egy nő oda mehessen, ahová akar; társadalmi kontroll, meg mindenféle illemszabály betartása nélkül vegyülhessen férfiakkal, k888fljen, mikor jól esik, a mai feminista meg lerombolja szegény, régi vágású feminista összes vívmányát, és eltiltja őt a férfiaktól.
Mint valami XIX. századi nevelőnő dörgedelme a kisasszonykához zongoraóra előtt. „Ha idegen férfi szólít meg az utcán, nem válaszolunk, zsebkendő mögé rejtjük orcánkat, s szólunk a rendőrnek!”

Egy feminista Facebook-oldalon járok. (Female supremacy.)
Valaki azt írta, hogy csak lányokból álló osztályba járt a gimiben, és hogy az mennyire jó volt. Az újfemcsik valahol tényleg olyanok, mint a régi konzik.
A haladás a XX. században elérte a koedukációt, és most a XXI. században átbillent, és már ők követelik a szegregált tanítást. Mint egykor a reakciós hittantanár az egyházi iskolában.
Régen a koedukált osztály volt a haladó, ma meg a nemileg szegregált? Nehéz követni.

„A political lesbian is an empowered woman who does not fuck men. This does NOT necessitate compulsory sexual activity with women, although most women are quite capable. The primary idea is that we will no longer enable the enemy (a male living in a patriarchy) by sleeping with him.”

Szóval nem erősíthetjük meg a férfiak hatalmát azzal, hogy lefekszünk velük.

Szegény hippik! Szegény George Berger, ha ezt tudja előre, nem óbégatja azt a béna dalt a Hairben, inkább beáll ministránsnak!

Szegény virágot pingáló, füvező, yeah!-t ordítozó, gitárt pengető szakállas marhák! Ott dagonyáztak Woodstock mezején, vetkőztek pucérra, rázták a fejüket a Grateful Dead béna zenéjére, s eszükbe sem jutott, hogy ők majd egykor konzervatív, ideológiailag elmaradott osztályellenségnek számítanak.

Szegény Beatles! Szegény Rolling Stones!

És ráadásul mindegyik férfi. Fehér férfi!

Korunkban ennél szélsőségesebb szókapcsolat nem létezik.