A pénzügyminiszter szerint kiadáscsökkentő pótköltségvetéseket, adóemeléseket kell beterjeszteni, hogy betöltsék a több milliárdos költségvetési űrt, amit a Brexit okozna.

Az alap személyi jövedelemadót két százalékkal emelnék, vagyis 22 százalékra húznák, a maximálisat pedig 40-ről 43-ra. A benzin és az alkohol adója még ennél is magasabb százalékkal emelkedne, elemzők szerint legalább 5-tel. 

Ezek az intézkedések mintegy 15 milliárdot hoznának a konyhára, ezen felül még számos kiadáscsökkentést kellene végrehajtani ahhoz, hogy még egyszer ennyi bevételt összegyűjtsenek. Félő, hogy ezzel a Brexit az egészségügyi, oktatási, védelmi célokra szánt összeget is, továbbá a közlekedésre és az önkormányzatok támogatására szánt pénzt nyelné el.

George Osborne szerint ez nagyobb kockázattal és veszélyekkel járna, mint a 2008-as gazdasági válság, és hogy az EU elhagyása után sorozatban kényszerülnének vészköltségvetések elfogadására.

A legnagyobb vállalati piacok tőkeértéke is 40 ezer milliárd fonttal zuhant, amióta a Brexit-párti tábor előnyeit jelző közvélemény-kutatási adatokat közlik a sajtóban.

A Brexit mellett kampányolók szerint Osborne szavahihetősége gyengülne, ha ilyen intézkedéseket vezetnének be, és hogy ez esetben ő és David Cameron miniszterelnök távozni kényszerülhetnek pozícióikból.

Steve Baker, a Konzervatív Párt egyik vállaltan a kilépés mellett kampányoló tagja szerint a megszorítócsomag ellen lázadás törne ki a párton belül. 

(BBC)