Patrusev arra a kérdésre válaszolt így, hogy vannak-e olyan határok, „vörös vonalak”, amelyek átlépése esetén Moszkva kész lenne a nyílt intervencióra.

– mondta.

A Donyec-medencében március 26-án éleződött ki ismét a helyzet, amikor négy ukrán katona életét vesztette. A térségben gyakorivá váltak a tűzharcok, amiért az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák egymást tették felelőssé.

Patrusev hangoztatta, hogy a konfliktus kiéleződése szerinte Ukrajna súlyos belső problémáinak következménye.

A biztonsági kérdésekben illetékes orosz tisztségviselő hangsúlyozta, hogy Oroszország azt követően sem akar hidegháborút az Egyesült Államokkal, hogy Joe Biden amerikai elnök egy televíziós interjúban de facto gyilkosnak minősítette orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint.

– fogalmazott.

Petrusev szerint Moszkva nem szeretné, ha a Biden kijelentése miatti konfliktus miatt le kellene mondani egy csúcstalálkozó lehetőségéről. Azt mondta, a Kreml nem vár bocsánatkérést, mert a gyakorlat, egyebek között a Hirosimára „szükségtelenül” ledobott atombomba esete is bebizonyította, hogy az amerikaiak „elviekben nem képesek a bocsánatkérésre”.

Meglátása szerint „az orosz és az amerikai népnek ma nincs oka az ellenségeskedésre”, mert nem választja el őket ideológiai ellentét. Kifejezte reményét, hogy Washingtonban „felülkerekedik a józan ész”, és úgy vélekedett, hogy számos lehetőség van az együttműködésre, miközben a Covid-19-világjárvány hatására felerősödtek a globális stabilitást fenyegető veszélyek. Pozitív példaként említett a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött új START-szerződés hatályának meghosszabbítását.

– fogalmazott.

A tisztségviselő, aki korábban a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója is volt, arra a kérdésre válaszolva, hogy Oroszország is fenyegetést lát-e az Egyesült Államokban, azt mondta: a fő veszélyt Moszkva most a világjárványban látja, és kiderült, hogy a Covid-19 miatt több mint 560 ezer embert elveszített Amerika számára sem Moszkva jelenti a fő veszélyt.

Ennek kapcsán megjegyezte, hogy az „egoizmust tanúsító” Washingtonnal szemben Moszkva „aktívan segít másoknak”. Állítása szerint Oroszország „sosem játszott politikai játékot” emberek egészségének rovására.

Patrusev kifogásolta, hogy az Egyesült Államok – amellett, hogy elutasítja a kiberbiztonsági együttműködést – „abszolút alaptalanul” kibetámadásokkal vádolja Oroszországot. Az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára azt mondta, hogy Moszkvának nincs köze az amerikai kormányzati komputerek tízezreibe a Solar Winds szoftver feltörésével történt behatolásokhoz.

Mint mondta, nem kizárt, hogy a támadásban részt vettek orosz állampolgárok, köztük olyanok is, akik Oroszországban élnek, de az orosz államnak ehhez „semmi köze sem volt”. Rámutatott, hogy az amerikaiak semmivel sem bizonyították állításaikat.

Arra a felvetésre, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) küldöttsége nem Kínában talált bizonyítékot a SARS-CoV-2 vírus mesterséges eredetére, Patrusev kételyeit fejezte ki azokkal az amerikai ellenőrzés alatt álló biológiai laboratóriumokkal kapcsolatban, amelyeket az Oroszországgal és a Kínával határos országokban hoztak létre. Az orosz tisztségviselő által megfogalmazott gyanú szerint noha ezek hivatalosan veszélyes kórok leküzdésében nyújtanak segítséget, a környező területeken a régióra nem jellemző betegségek ütötték fel a fejüket.

„Ön azt akarja mondani, hogy az amerikaiak ott biológiai fegyvert fejlesztenek?” – hangzott a Kommerszant kérdése.

– felelte Patrusev.

Az orosz tisztségviselő ismételten tagadta, hogy Moszkvának köze lenne Szergej Szkripal, a brit oldalra átállt orosz hírszerző és Alekszej Navalnij ellenzéki politikus megmérgezéséhez. Megismételte Moszkva hivatalos álláspontját, miszerint Moszkva a vegyifegyver-tilalmi egyezménnyel összhangban, nemzetközi ellenőrzés alatt megsemmisítette fegyvereinek ezt a kategóriáját.

A NATO Oroszország feltartóztatását célzó politikájával kapcsolatban rámutatott, hogy a transzatlanti szövetség katonai költségvetése 24-szerese az oroszénak. Az Európai Unióról azt mondta, hogy az orosz fél nem fog dörömbölni a bezárt ajtón, de kész az együttműködésre.