Az orosz-ukrán háborúban elég erőteljesen részt vesz a dezinformációs hadviselés is, Magyarországra is temérdek mennyiségű információ jut el, amit nem tudunk leellenőrizni, az alábbiakban összeszedtem a legemlékezetesebb fake news-okat és megpróbáltam levonni belőlük a helyes következtetéseket.

A dezinformációs háború egyik legelső elemét az orosz-ukrán háborúban talán a Bloomberg News nyújtotta, hiszen már a háború kitörése előtt, élőben közvetítették, hogy az oroszok lerohanták Ukrajnát.

Talán mindenki ismeri a történetet a híres ukrajnai pilótáról, aki szinte egymagában megsemmisítette a Kijev fölött lévő orosz gépeket. Az internetet elárasztotta az a videó, ahol éppen egy orosz repülőt szed le a kijevi szellem, de ahogy utólag kiderült, a videó egy játékból származik.

Természetesen az ukránok megpróbáltak felülni az eredetileg videójátékból kialakult legendára:

Aztán ott van a Kígyó-szigeti hősök esete is. Ők is hasonló cipőben járnak, mint „Kijev szelleme”, vannak katonák és létezik a sziget is, de nem küzdöttek meg egy egész orosz-hadiflottával, hanem feladták magukat és hadifogolyként (élve) kerültek az oroszokhoz.

Az előbbiekben megnéztünk két ukrán narratíva által tálalt dezinformációt, most érdemes az orosz propagandából is szemezgetni egy kicsit.

Talán az egyik legerősebb csúsztatás, ami Nyugatra eljutott az orosz propagandából, az az volt, amikor a csecsenek vezetője azt állította, hogy már márciusban elfoglalták Mariupol városházát.

Ahogy az eddig leírt esetben, itt is úgy volt, mint a régi viccben:

Na szóval a csecsenek akkor még nem a mariupoli városházát, hanem csak egy kerületi ügyészség épületét foglalták el.

Mariupolból mind a mai napig egymásnak ellentmondó hírek látnak napvilágot, hiszen vannak olyan ukrán híresztelések, hogy a csecsenek már menekülnek a városból, de arról is hallani, hogy csak pár nap van hátra, amíg a város elesik.

Természetesen nemcsak a csecsenek, az oroszok is terjesztenek elég erős hazugságokat, hiszen például itt van a kanadai mesterlövész esete is, aki kiment Ukrajnába harcolni és az orosz erők azt híresztelték róla, hogy egy bombázás végzett vele. A halálának tényét később maga a mesterlövész cáfolta meg:

A példák alapján tehát az látszik, hogy mindkét oldal kihasználja a végtelen mennyiségű információözönt, hogy a saját igazságát helyezze előtérbe, ami viszont erősen rombolja annak a lehetőségét, hogy például mi magyarok – akik kívülállóként figyeljük a háborút – megérthessük és megtudhassuk, hogy vajon melyik vezető mond igazat.