Ne lepődjünk meg azon, hogy az Európai Unió (EU) tagállamaiban más és más a bejutási küszöb. A politológiai szakirodalom szerint a választási rendszereknek (elkerülve az úgynevezett „Weimar-effektust”) biztosítania kell a politikai stabilitást. Mindezt úgy érik el, hogy mérsékelik a törvényhozásba bejutó pártok, politikai formációk számát.

Mivel az európai parlamenti (EP) választásokon a tagországok még maguk alakíthatják ki a választási rendszerüket (az unió által kijelölt keretek között), így minden állam maga dönthet arról, hogy alkalmaz-e a választás során a mandátumszerzéshez szükséges jogi küszöböt.

Az EU tagországainak közel fele úgy döntött, az érvényes szavazatok bizonyos százalékához köti a mandátumszerzést. Ez azt jelenti, hogy a választójogi törvényben előre meghatározzák azt a szavazatmennyiséget, melynek elérésével mandátumot lehet szerezni.

Nincs bejutási küszöb Bulgáriában, Dániában, Észtországban, Finnországban, Hollandiában, Írországban, Luxemburgban, Nagy-Britanniában, Németországban, Máltán, Portugáliában, Szlovéniában és Spanyolországban.

Azok az országok, amelyek alkalmaznak jogi küszöböt, a leadott érvényes szavazatok 1,8, 3, 4, illetve 5 százalékában határozzák meg a mandátumhoz jutás feltételét. A 28 tagállam közül egyedül Cipruson alkalmaznak 1,8 százalékos, Görögországban pedig 3 százalékos küszöböt. Ausztriában, Olaszországban és Svédországban a szavazatok 4 százalékát kell elérni. A legmagasabb, 5 százalékos küszöböt alkalmaznak Belgiumban, Csehországban, Franciaországban, Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában.