Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

ÉLŐ KÖZVETÍTÉSÜNK A HÁBORÚRÓL

888.hu

2022.03.03. 07:11

 

Cikkünk folyamatosan frissül!

 

NAÜ: Moszkva hagyjon fel az atomlétesítmények körüli harcokkal

Határozatot fogadott el csütörtökön Bécsben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsa, felszólítva Oroszországot, hogy „azonnali hatállyal szüntesse be az ukrajnai atomlétesítmények körüli harci cselekményeket”.

A szervezet főigazgatója csütörtök este az erő alkalmazásának beszüntetését sürgette a zaporizzsjai atomerőmű közelében, ahol az orosz csapatok az erőmű dolgozóinak otthont adó Enerhodar város felé nyomultak előre, amelynek a polgármestere szerint lövöldözés történt egy polgári ellenőrzőpontnál.

A határozatban a NAÜ bírálta az Ukrajna ellen egy hete indított orosz háborút, és úgy ítélte meg, hogy az „súlyos közvetlen veszélyt jelent e létesítményekre és a személyzetükre, és magában hordozza egy nukleáris baleset vagy incidens kockázatát, amely egyaránt veszélybe sodorná Ukrajna és a szomszéd országok lakosságát, valamint a nemzetközi közösséget”.

A Lengyelország és Kanada által benyújtott határozattervezetet a 35 tagállam nagy többséggel fogadta el diplomáciai értesülések szerint.

Ukrajnában tizenöt atomreaktor van, négy működő atomerőműben és több más létesítményben. A 2000-ben bezárt csernobili atomerőművet, ahol 1986-ban a békés atomenergia-felhasználás történetének legsúlyosabb balesete történt, a múlt héten az orosz erők az ellenőrzésük alá vonták.

Minden incidens súlyos következményekkel járhat, súlyosbíthatja az okozott emberi szenvedéseket és ökológiai károkat”

– mondta szerdán, a kormányzótanács ülésszakát megnyitva Rafael Grossi, az atomsorompó-egyezmény betartatásán őrködő NAÜ főigazgatója.

Az orosz erők a csütörtök esti órákban a legnagyobb ukrajnai és egyben európai atomerőmű, a hat energiablokkal rendelkező zaporizzsjai felé nyomultak előre.
Grossi felszólította az orosz és ukrán katonákat, ne bocsátkozzanak harcba az atomerőmű közelében.

Grossi főigazgató az erő alkalmazásának Enerhodar körzetében történő azonnali leállítására szólította fel a térségben harcoló katonai erőket, valamint arra, hogy tartózkodjanak erő alkalmazásától az atomerőmű közelében”

– áll a NAÜ közleményében.

Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának és szankciókat hoztak Oroszország ellen.

 

 

Oroszország elutasította, hogy megfigyelőként vegyen részt egy norvégiai NATO-hadgyakorlaton

Oroszország elutasította, hogy megfigyelőként részt vegyen a március végén Norvégiában tartandó Hideg válasz (Cold Response) fedőnevű nagyszabású NATO-hadgyakorlaton – közölte csütörtökön a norvég hadsereg.

A Hideg válasz hadgyakorlat márciustól végétől április elejéig fog tartani NATO és más szövetséges, illetve partner országok több ezer katonájának részvételével. Tavaly év végéig 28 ország jelentkezett, hogy részt venne összesen mintegy 35 ezer katonával a szárazföldi, tengeri és légi erők bevonásával zajló manőveren.

Az NRK szerint a hidegháború vége óta nem terveztek ilyen nagyságú NATO-hadgyakorlatot, amelyre eredetileg korábban megfigyelőként meghívták Oroszországot is.

 

 

Büntetlenséggel számolhatnak azok a csehek, akik Ukrajna oldalán bekapcsolódnak a harcokba

Büntetlenséggel számolhatnak azok a cseh állampolgárok, akik Ukrajnába mennének, hogy harcoljanak az országba behatoló oroszok ellen. Ebben állapodott meg Milos Zeman cseh államfő és Petr Fiala kormányfő, akik a témát csütörtökön este a cseh elnökök vidéki rezidenciájában, a Prágától nyugatra fekvő Lány kastélyban vitatták meg.

Megállapodtunk, hogy garantálni tudjuk a büntetlenséget elnöki abolícióval (kegyelemmel) és az én ellenjegyzésemmel”

– mondta Petr Fiala újságíróknak a találkozó után.

Csehországban jelenleg hatályos törvény tiltja a külföldi hadseregekben történő szolgálatot, erre csak az államfő, mint a hadsereg főparancsnokának az engedélye alapján van lehetőség.

A kormányfő mostani nyilatkozata szerint nincs lehetőség arra, hogy az állampolgároknak kollektív engedélyt adjanak háborúba indulni az országhatárokon túlra, s tekintettel az érdeklődők magas számára az sem lehetséges, hogy egyenként vizsgálják meg a kérvényeket.

A cseh államfői iroda mintegy 300, a védelmi minisztérium pedig több mint 100 állampolgár kérvényét tartja nyilván, akik Ukrajnába szeretnének menni és harcolni az országba behatoló orosz hadsereg ellen. A védelmi tárca szerint nem kizárt, hogy néhány személy mindkét helyre beküldte kérvényét.

Jirí Ovcácek elnöki szóvivő már a hét elején közölte, hogy Milos Zeman elvileg kedvezően viszonyul az engedélyek kiadásához, de kikéri a védelmi, a belügyi és a külügyi tárca véleményét is.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a múlt héten szólította fel a külföldi állampolgárokat, hogy kapcsolódjanak be Ukrajna védelmébe és alakítsanak nemzetközi légiót.

Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának és szankciókat hoztak Oroszország ellen.

 

 

 

Londoni elemzők: Oroszország több hellyel lejjebb kerülhet a legnagyobb gazdaságok listáján

Londoni pénzügyi elemzők szerint az ukrajnai invázió miatt bevezetett súlyos szankciók miatt Oroszország már az idén több százmilliárd dollárt veszíthet és több hellyel lejjebb kerülhet a világ legnagyobb gazdaságainak listáján.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics csütörtökön bemutatott tanulmányában megállapítja, hogy a háború és különösen az arra válaszul bevezetett nyugati szankciók máris komoly gazdasági és pénzügyi válságot okoztak Oroszországban.

A ház szerint ennek egyik azonnali velejárója lesz az orosz gazdaság súlyának jelentős csökkenése a világgazdaságon belül.

Neil Shearing, a Capital Economics főközgazdásza az általa összeállított elemzésben közölte: a cég számításai szerint az orosz hazai össztermék (GDP) a tavalyi év egészében megtermelt 1650 milliárd dollárról az idén 1400 milliárd dollárra csökken, és így az orosz gazdaság a világ legnagyobb gazdaságainak rangsorában a 2021 végén elfoglalt 11. helyről a 14. helyre csúszhat vissza.

A tanulmány hangsúlyozza, hogy Oroszország – Ukrajnával együtt – a hidegháború vége óta eltelt három évtizedben sem tudott ugyanolyan mértékben felzárkózni az Egyesült Államok egy főre jutó GDP-szintjéhez, mint a térségbeli országok közül Magyarország, Csehország és Lengyelország, sőt még inkább lemaradt az amerikai jövedelmi szinttől.

A Capital Economics főközgazdásza szerint ha Oroszország áttérne a liberális piacbarát politikára, akkor ismét bekerülhetne a világ tíz legnagyobb gazdasága közé, de ehhez teljes körű gazdasági és intézményi reformokra lenne szükség.

Az ukrajnai háború és Oroszország lekapcsolódása a nyugati a kereskedelmi és pénzügyi rendszerekről azonban sokkal valószínűbbé teszi, hogy Oroszország gyorsuló ütemben sodródik az elszigetelődés és az autarkia felé”

– áll a Capital Economics csütörtöki tanulmányában.

A ház szerint ennek következményei között lesz a még gyengébb GDP-növekedés, és az, hogy Oroszország a 2050-ig tartó előrejelzési távlatban még lejjebb kerül a világ legnagyobb gazdaságainak rangsorában.

Az orosz gazdaság felzárkózására más nagy londoni házak hosszú távú előrejelzései szerint is lett volna esély az ukrajnai háború és a nyugati szankciók nélkül.

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden év végén összeállítja a következő másfél évtizedre szóló prognózisát a világ vezető gazdasági erőcentrumainak sorrendjéről a dollárban, folyó áron számolt nominális hazai össztermék alapján.

A CEBR londoni elemzői a legutóbbi, december végén – vagyis az ukrajnai háború kitörése előtt két hónappal – összeállított rangsorukban még derűlátó prognózist adtak az orosz gazdaság kilátásaira. A WELT 2022 szerint az orosz gazdaság – amely a CEBR számítási módszertana alapján akkor a 12. helyen állt – 2036-ra a világ tizedik legnagyobb gazdaságává válhatott volna, ha sikerült volna üzembe helyezni az Oroszország és Németország között kiépített Északi Áramlat-2 földgázvezetéket, és ha el lehetett volna kerülni az Oroszország elleni további szankciókat.

 

 

Zelenszkij: kár, hogy az amerikai segítség csak a háború megindulása után érkezett

Sajnálkozását fejezte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a konzervatív amerikai Fox televízió hírcsatornájának nyilatkozva, hogy az Egyesült Államok segítsége csak Oroszország ukrajnai hadműveletének megindulása után érkezett meg.

Mindemellett Zelenszkij hangsúlyozta, hogy „jó viszonyt ápol” amerikai hivatali partnerével, Joe Bidennel.

Az ukrán államfő Trey Yingst műsorvezető azt firtató kérdésére válaszolt, hogy milyen a kapcsolata Bidennel, és az Egyesült Államok nem várt-e túl sokáig, míg végre támogatást kezdett nyújtani Ukrajnának.

Az igazat szólva, kár, hogy mindez a háború kitörése után indult meg, de most már megvan. Köszönetem neki és csapatának. Mostantól sűrűbben tudunk beszélni”

– mondta Zelenszkij tolmácson keresztül.

Az ukrán elnök úgy fogalmazott, hogy Ukrajna támogatásának kérdése nem Bidenen áll, hanem „sokkal inkább a világ döntésképtelenségén”. Hozzátette, hogy „az egész világ elkésett Ukrajnával”.

A Fehér Ház közlése szerint Biden és Zelenszkij csütörtökön több mint fél órán át egyeztettek egyebek között a katonai, gazdasági és humanitárius segélyekről, valamint Oroszország civilek elleni támadásairól, ideértve a kijevi Babij Jar holokauszt-emlékhely bombázását is.

 

 

 

Az Európa Tanács nyitott humanitárius folyosók kialakítására szólította fel Oroszországot

Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke arra szólította fel Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogból eredő kötelezettségeit, és biztosítson nyitott humanitárius folyosót minden rászoruló számára Ukrajnában.

Tony Kox csütörtökön kiadott nyilatkozatában hangsúlyozta, Oroszországnak biztosítania kell, hogy a humanitárius, és az orvosi segítségnyújtás és ellátás, valamint az élelmiszer-szállítmányok akadálytalanul eljussanak mindenkihez Ukrajnában.

A békét célzó konstruktív párbeszédnek nincs alternatívája, de vannak jogilag kötelező érvényű szabályok és elvek, amelyeket teljes mértékben tiszteletben kell tartani minden fegyveres konfliktusban”

– fogalmazott.

Kijelentette: humanitárius folyosókat kell nyitni, hogy elkerüljék az olyan alapvető szolgáltatások zavarát, mint a víz-, az élelmiszer-, az áramellátás és az egészségügyi létesítmények működése.

Arra kérem Oroszországot, hogy ezt azonnal tegye meg”

– fogalmazott.

Hangsúlyozta továbbá, Oroszországnak tiszteletben kell tartania az 1949-es genfi egyezményt és azok kiegészítő jegyzőkönyveit, amelyek előírják, hogy a polgári lakosság és azok, akik már nem vesznek részt a harcokban, például foglyok, sebesültek és betegek teljes védelmet élvezzenek.

Ez olyan jogi kötelezettség, mely nem ismer kivételeket”

– szögezte le.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke végezetül reményét fejezte ki, hogy a humanitárius szervezetek akadálytalanul folytathatják munkájukat és képesek lesznek elérni a rászorulókat Ukrajnában.

 

 

Kreml: Putyin a neonácik ukrajnai szerepéről beszélt Macronnak

„Érvekkel alátámasztott magyarázatot” adott francia kollégájának, Emmanuel Macronnak Vlagyimir Putyin orosz elnök a neonácik jelentős szerepéről az ukrán állami politikában – közölte a Kreml sajtószolgálata csütörtökön .

Az Ukrajna ellen indított orosz invázió kezdete óta a két vezető harmadszor beszélt telefonon egymással.

Putyin elmondta, hogy sok mindennel nem értett egyet abból, amit Macron a franciákhoz intézett szerdai üzenetében elmondott. Egyebek között azzal sem, hogy

hazugságnak nevezte azt, hogy Oroszország a nácizmus ellen harcol Ukrajnában.

A Kreml szerint az orosz elnök „érvekkel alátámasztott magyarázatot” adott a neonáciknak az ukrán állami politikában játszott szerepével kapcsolatban.

Egyebek között elmondta, hogy Oroszország „a Donyec-medence védelmét szolgáló különleges művelet” során „folytatni kívánja a megalkuvást nem ismerő harcot a nacionalista fegyveres alakulatok ellen, akik háborús bűncselekményeket követnek el, többek között harci eszközöket helyeznek el lakott területeken és civileket használnak fel emberi pajzsként”.

Putyin kifogásolta, hogy a Macron-beszédben egyetlen szót sem szólt arról, hogy az ukrán vezetés hét évig szabotálta a minszki megállapodásokat, és hogy a nyugati országok, köztük Franciaország semmit sem tett azért, hogy Kijevet rávegye azok végrehajtására. Az orosz elnök szerint elhallgatják a Donyec-medencei civilek elleni, évek óta tartó „népirtást”, amely számos emberáldozatot követelt, és több százezer embert kényszerített Oroszországba menekülni.

Az orosz-ukrán tárgyalásokkal kapcsolatban megismételte, hogy Moszkva célja elsősorban Ukrajna demilitarizálása és semleges státusza, hogy ennek az országnak a területéről sose érje fenyegetés Oroszországot. Leszögezte, hogy az offenzíva célkitűzéseit mindenképpen teljesíteni fogják, és a tárgyalások késleltetése csak további orosz követelésekhez vezet Kijevvel szemben.

Putyin felszólította Macront, hogy vállaljon szerepet az Ukrajnában rekedt külföldiek biztonságos evakuálásában.

Külön megemlítette a Harkivban tartózkodó indiai diákok nagy csoportját, amelyet szerinte az ukrán biztonsági erők „túszként tartanak fogva”. A Kreml szerint a francia elnök megígérte, hogy az ügyben felveszi a kapcsolatot a kijevi vezetéssel.

Az orosz államfő szerint az orosz hadművelet során, amely, mint mondta, a tervek szerint halad, az orosz fegyveres erők mindent megtesznek a civilek életének megóvásáért. Azt állította, hogy a nagypontosságú fegyvereket kizárólag katonai infrastruktúra megsemmisítésére használják.

A Kijev és más ukrán városok állítólagos rakétatámadásairól és bombázásáról szóló állítások nem felelnek meg a valóságnak, és egy oroszellenes dezinformációs kampány elemei”

– közölte az orosz elnöki sajtószolgálat.

Putyin az orosz nemzetbiztonsági tanács csütörtök esti ülésén is azt hangoztatta, hogy az ukrajnai hadművelet azt bizonyítja, hogy Oroszország neonáci alakulatok ellen harcol, amelyekben vannak zsoldosok is, mint mondta, egyebek között a Közel-Keletről. Megismételte, hogy a civil lakosságot élő pajzsként, a külföldieket pedig túszként használják fel.

Azt mondta, Harkiv pályaudvarán több mint egy napon át háromezernél több indiai állampolgárt, főleg diákokat tartóztattak fel. Többen közülük még mindig ott vannak, több mint félezren pedig Szumiban. Állítása szerint neonácik tüzet nyitottak Harkivból távozni akaró kínai diákokra, akik közül ketten megsebesültek.

Putyin hangsúlyozta, hogy az orosz hadsereg humanitárius folyosókat nyit a távozni kívánó civilek számára, de a nacionalisták nem engedik ki őket. Méltatta az Ukrajnát támadó orosz fegyveres erők teljesítményét és bátorságát. Azt hangoztatta, büszke rá, hogy „Oroszország hatalmas, erős és soknemzetiségű népéhez” tartozik, ugyanakkor, mint mondta, sosem tagadja meg meggyőződését, hogy „az orosz és az ukrán egy nép”.

 

 

A törvényszéki nyomozók útnak indultak az ukrán régióba

„A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) nyomozói útnak indultak az ukrajnai régióba, hogy megkezdjék a lehetséges háborús bűnök adatainak összegyűjtését” – jelentette ki Karim Khan a hágai testület főügyésze újságíróknak.

A főügyész elmondta: hivatala meg fogja vizsgálni, hogy a háborúban résztvevő felek fel tudnak-e mutatni bizonyítékokat háborús, és emberiesség elleni bűncselekményekre, vagy népirtásra.

Bármelyik oldal, amely a polgári lakosságot veszi célba, bűncselekményt követ el, az ICC alapító okirata, a római statútum és a nemzetközi humanitárius jog értelmében”

– hangsúlyozta Khan, az ukrajnai városok és települések tüzérségi támadásairól szóló jelentésekkel kapcsolatban.

A főügyész hétfőn jelentette be, hogy hivatala a lehető legrövidebb időn belül vizsgálatot indít az Ukrajnában elkövetett esetleges háborús bűncselekmények ügyében. Khan elmondta, hogy a vizsgálatot 39, a római egyezményhez csatlakozott ország – köztük Németország, Nagy-Britannia és Georgia – felkérésére indították el.

A honlapján közzétett közleményben a testület közölte: az ukrajnai helyzet eddigi áttekintése és a törvényszék által elvégzett előzetes vizsgálatok alapján megalapozottnak látszik az a gyanú, hogy háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket követhettek el az ország területén.

A Nemzetközi Büntetőbíróság a kijevi hatóságok meghívására 2014 óta végez ellenőrzést a térségben a feltételezett atrocitások felderítése érdekében. Fatou Bensouda az ICC akkori főügyésze, 2020 decemberében jelentette be, hogy engedélyt kér a törvényszéktől hivatalos vizsgálat megindításához annak megállapítására, hogy a kelet-ukrajnai konfliktusban történtek-e háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekmények.

Ukrajna nem részese az ICC-t megalapító római egyezménynek, de elfogadta a bíróság joghatóságát a területén elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek ügyében. Oroszország nem ismeri el a testület joghatóságát.

 

 

 

A balti államok korlátozzák Oroszországból származó áramimportjukat

Észtország, Litvánia, Lettország korlátozza Oroszországból származó áramimportját Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt – közölték csütörtökön a balti államok villamosenergia-hálózat üzemeltetői.

Eddig nagyjából felére csökkentették az árambehozatalt Oroszországból. Az intézkedés célja a saját áramhálózatuk stabilitásának és biztonságának fenntartása. A tájékoztatás szerint a jövőben legfeljebb 300 megawatt érkezhet a meglévő vezetékeken keresztül.

Észtország, Litvánia, Lettország – Oroszországgal és Fehéroroszországgal közösen – a szovjet időkből származó, úgynevezett BRELL-gyűrűrendszer keretében közös villamosenergia-hálózathoz tartoznak. Tallinn, Riga és Vilnius ugyanakkor biztonsági kockázatnak tartja, hogy energetikai infrastruktúrájuk nem független Minszktől, illetve Moszkvától.

A balti országok már az utóbbi években lépéseket tettek, hogy áramhálózatukat 2025-ig szinkronizálják a többi uniós országgal. Ebből a célból Svédország és Lengyelország felé magasfeszültségű vezetékeket építettek, amelyeken keresztül most több áramot várnak.

A litván áramszolgáltató szerint a helyi áramtermelés is segít majd a rendes üzemmenet fenntartásában. Dainius Kreivys energiaügyi miniszter vilniusi sajtókonferenciáján csütörtökön arról is beszélt, hogy országa mindemellett leállította a cseppfolyósított gáz importját Oroszországból a klaipedai kikötőn keresztül.

 

 

Zelenszkij Putyinnak: „találkozzunk, nem harapok!” közvetlenül Putyinnal akar tárgyalni

„Találkozzunk, nem harapok!” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Vlagyimir Putyin orosz elnöknek címezve az AP amerikai hírügynökség tudósítása szerint a külföldi újságíróknak tartott csütörtöki kijevi sajtókonferenciáján.

Zelenszkij azt hangoztatta, hogy közvetlenül Vlagyimir Putyinnal szeretne tárgyalni, mert úgy véli, ez az egyetlen módja, hogy leállítsák a háborút.

Nem én akarok beszélni Putyinnal, beszélnem kell vele, az egész világnak beszélnie kell vele, mert ez az egyetlen módja annak, hogy megállítsuk ezt a háborút”

– fejtette ki Zelenszkij a külföldi újságíróknak. Hozzátette: nyitott arra, hogy minden kérdést megvitasson Putyinnal.

Ülj le velem a tárgyalóasztalhoz. De ne harminc méterre, mint (Emmanuel) Macronnal vagy (Olaf) Scholzcal. Normális pasas vagyok, nem harapok!”

– fogalmazott az ukrán elnök, utalva arra a hosszú tárgyalóasztalra, amelynél az orosz elnök a koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedések keretében a külföldi vendégeit fogadta.

Zelenszkij felszólította a nyugati országokat, hogy növeljék az Ukrajnának nyújtott támogatást, mert ha Oroszország legyőzi az országát, megtámadja Kelet-Európa többi részét, a balti államokon kezdve, hogy eljusson egészen „a berlini falig”.

Ha mi eltűnünk – Isten óvjon ettől bennünket –, Lettország, Litvánia, Észtország és a többi lesz a következő. Egészen a berlini falig, higgyenek nekem”

– állította Zelenszkij, aki arra kérte a nyugati országokat, hogy zárják le az ukrán légteret az orosz repülők előtt vagy adjanak neki repülőgépeket.

A Fehéroroszországban folyó tárgyalások kapcsán az ukrán elnök úgy vélte, hogy vannak dolgok, amelyekben kompromisszumot kell találni, hogy „ne haljon meg több ember”. Vannak azonban dolgok, amelyekben lehetetlen kompromisszumra jutni.

Nem mehetünk oda úgy, hogy kijelentjük: igen, ez az ország a tiétek, Ukrajna Oroszország része”

– mondta.

Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta a diplomáciai párbeszéd fontosságát.

Minden szó fontosabb, mint egy lövés”

– tette hozzá.

Az ukrán katasztrófavédelem közlése szerint legalább harminchárom holttestet találtak a romok alatt az észak-ukrajnai Csernyihiv megyében egy orosz légitámadás után. A közlemény arra nem tér ki, pontosan hol történt a támadás. Hozzátették, hogy folytatódnak a mentési munkálatok. Korábban a megyei közigazgatás vezetője azt mondta, hogy legalább kilencen haltak meg, amikor légicsapás ért két iskolát és magánházakat.

Az orosz erők fokozzák erőfeszítéseket, hogy ellenőrzésük alá vonják a délkelet-ukrajnai zaporizzsjai atomerőművet – közölték ukrán vezetők. Anton Herascsenko, a belügyminiszter tanácsadója az interneten azt közölte, hogy az orosz csapatok megpróbálják áttörni a helyi lakosok és a területi védelmi erők által az atomerőmű előtt emelt barikádot. Egy másik tanácsadó, Vadim Deniszenko szerint a helyzet aggasztó, az oroszok ugyanis behatoltak Enerhodar városba, ahol az erőmű dolgozói élnek.

A Dnyeper partján fekvő Enerhodar polgármestere, Dmitro Orlov csütörtökön a Telegram üzenetküldő alkalmazásban közzétett üzenetében azt írta, hogy az orosz csapatok lövöldözni kezdtek egy polgári ellenőrzőpontnál. A polgármester azt tanácsolta a lakosoknak, hogy ne hagyják el a házaikat. A dpa német hírügynökség szerint az információt független forrásból nem lehetett ellenőrizni.

Hat, egyenként ezer megawattos teljesítményű reaktorával a zaporizzsjai Ukrajna, s egyben Európa legnagyobb atomerőműve.

Az orosz csapatok korábban már az ellenőrzésük alá vonták a Kijevtől mintegy 100 kilométerre északra fekvő csernobili atomerőművet.

A stratégiai fontosságú dél-ukrajnai Mariupol polgármestere csütörtökön azzal vádolta meg az orosz és az oroszbarát szakadár erőket, hogy ostrom alá akarják venni a várost, megakadályozva a stratégiai fontosságú Azovi-tengeri kikötőváros lakosainak evakuálását ás ellátását.

Lerombolták a hidakat, a vonatokat, hogy ne tudjuk elszállítani a nőket, a gyermekeket és az időseket. Megakadályozzák az ellátásunkat”

– jelentette ki Vadim Bojcsenko a Telegram-csatornáján.

Blokád alá akarnak vonni bennünket, mint Leningrádot”

– utalt a Szentpétervárra, amelyet a Szovjetunió évtizedeiben Leningrádnak neveztek, és amely a második világháború idején a náci németek ostromának színhelye volt.

A 441 ezer lakosú Mariupol ellenőrzése stratégiai fontosságú Oroszországnak, mert összeköttetést biztosítana a Krímből érkező orosz és a Donyec-medencéből érkező szakadár erők között. A szakadárok szerdán azt közölték, hogy bekerítették a várost.

 

 

Az orosz és ukrán fél megállapodott a civilek evakuálásáról

A Sky News azt írja, hogy a mai béketárgyalásokat követően az orosz és az ukrán fél megállapodott abban, hogy humanitárius folyosókat hoznak létre a civilek evakuálásához.

A megállapodás a civilek evakuálásának idejére egy lehetséges ideiglenes tűzszünetet is tartalmazhat.

Az orosz tárgyalók is megerősítették, hogy mindkét fél beleegyezett a humanitárius folyosók létrehozásába és az érintett területek körüli ideiglenes tűzszünetbe.

Továbbá megállapodtak abban is, hogy hamarosan megtartják a tárgyalások harmadik fordulóját.

 

 

A lengyel szejm felszólította az EU-t Ukrajna gyors integrációjára

Felszólította keddi, egyhangúlag elfogadott határozatában a lengyel szejm az európai uniós szerveket és tagállamokat arra, hogy tegyék lehetővé Ukrajna minél gyorsabb csatlakozását az európai közösséghez.

A határozatban aláhúzták: az ukrán hadsereg és társadalom „hősies ellenállást tanúsít” az Orosz Föderáció „indokolatlan és alaptalan katonai agressiójával” szemben, az orosz támadás pedig az „egyik legerősebb fenyegetést” jelenti az európai és a globális biztonság számára.

Hangsúlyozták: Ukrajna állampolgárai a lengyel társadalom teljes körű támogatására számíthatnak. Tiszteletüket fejezték ki az ukrán nemzetnek „a bestiális agresszióval tanúsított törhetetlen magatartása” miatt.

Az orosz támadásra az egyetlen lehetséges és szükségszerű válasz a nemzetközi közösség határozott és sokoldalú reakciója”

– szögezték le.

Arra szólították fel az Európai Unió Tanácsát, hogy indítsa el Ukrajna esetében az uniós tagjelölti státusz odaítélésének folyamatát. Az Európai Bizottságot pedig arra hívták fel, hogy készítse elő a csatlakozási tárgyalások és az integráció „útitervét”.

Az összes uniós szervet és tagállamot felszólították: tegyék lehetővé Ukrajna minél gyorsabb csatlakozását az Európai Unióhoz. Szorgalmazzák emellett Ukrajna bekapcsolását a koronavírus-járvány utáni újjáépítést célzó uniós helyreállítási tervbe, valamint egy külön, az ukrajnai háborús károk helyreállítását célzó alap létrehozását is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn kérte országa felvételét az Európai Unióba, a folyamat gyors elindítását tíz közép- és kelet-európai állam – köztük Lengyelország – támogatta. Az Európai Parlament kedden elfogadott állásfoglalásban arra kérte az uniós intézményeket, hogy törekedjenek Ukrajna tagjelölti státuszának megadására.

 

 

Döbbenetes felvétel Poltavából

 

 

Csökkent az európai gázár csütörtökön

Közel 10,9 százalékkkal csökkent a gáz ára csütörtökön a holland gáztőzsdén, miután a kereskedés délelőtti szakaszában rekordszinten is állt.

A TTF legközelebbi áprilisi határidős jegyzésében 147,5 eurón jegyeztek 1 megawattórát záráskor. Reggel fél tízkor még rekordszinten, 198,56 eurón állt a jegyzés, miután a kereskedés 180 eurón indult csütörtökön.

Egy éve még csak 16,50 eurón állt a gázár.

Elemzők szerint különösen a délután órákban azért kezdett el gyengülni a gázár, mert a Gazprom újabb kapacitásokat kötött le csütörtökről péntekre virradó éjszakára, illetve pénteken egész napra a Jamal-Európa vezetéken. Az Oroszországot és Németországot összekötő kétezer kilométer hosszúságú gázvezeték Fehéroroszországon és Lengyelországon halad át, és a Gazprom orosz gázipari vállalat, illetve Lengyelországban és Németországban vegyes vállalatai, az EuRoPol és a WINGAS tulajdonában áll. Éves kapacitása 33 milliárd köbméter.

 

 

Mazepinnek távoznia kell a Haastól sajtóértesülések szerint

Sajtóértesülés szerint távoznia kell a Forma-1-ben szereplő Haas istállótól az orosz Nyikita Mazepinnek.

A Sky televízió csütörtökön számolt be arról, hogy a 23 éves versenyző nem maradhat az egyesült államokbeli tulajdonban álló csapatnál.

A hírt egyelőre nem erősítették meg hivatalosan, de a Sky azt is hozzátette, hogy információi szerint Mazepin helyére az amerikai-brazil Pietro Fittipaldi, a kétszeres Forma-1-es világbajnok Emerson Fittipaldi unokája érkezik a Haashoz, már a jövő csütörtöktől szombatig sorra kerülő bahreini teszten is.

Mazepin csapattársa a Haasnál Mick Schumacher, a legendás hétszeres világbajnok Michael Schumacher fia.

A Haas főszponzora az Uralkali orosz műtrágyagyártó és -forgalmazó cég, ám miután Oroszország múlt csütörtökön háborút indított Ukrajna ellen, az amerikai istálló átfestette versenyautóit, amelyről lekerültek a támogató logója, valamint az orosz nemzeti színek. A döntést követően Günther Steiner, a Haas csapatfőnöke jelezte, azt még nem tudják, mi lesz Mazepin sorsa. Az orosz versenyző édesapja Dmitrij Mazepin, az Uralkali többségi tulajdonosa.

A Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) Motorsport Világtanácsa kedden rendkívüli ülésén úgy döntött, hogy Mazepin tovább versenyezhet a Forma-1-ben, azonban „minden további intézkedésig” csak semlegesként, a FIA zászlaja alatt, nem pedig az orosz nemzeti színeket képviselve.

A Forma-1-es világbajnoki idény március 20-án rajtol Bahreinben.

 

 

The New York Times: Kína azt kérte Oroszországtól, a pekingi téli olimpia végéig ne támadja meg Ukrajnát

Nyugati hírszerzési jelentés szerint vezető kínai tisztségviselők február elején azt kérték magas rangú orosz tisztségviselőktől, hogy a pekingi téli olimpiai játékok vége előtt ne támadják meg Ukrajnát – jelentette a The New York Times vezető amerikai kormányzati tisztségviselőkre és egy európai tisztségviselőre hivatkozva csütörtökön.

A baloldali-liberális amerikai napilap online cikke szerint a vezető kínai tisztségviselőknek közvetlen ismereteik voltak Oroszország háborús tervéről vagy szándékáról, mielőtt Ukrajna orosz katonai megszállása meg nem kezdődött a múlt héten csütörtökén.

Vlagyimir Putyin orosz elnök február 4-én Pekingben, a téli olimpiai játékok megnyitó ünnepsége előtt találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

A The New York Times kiemelte: Moszkva és Peking akkor ötezer szóból álló nyilatkozatot tett közzé, amelyben a felek kijelentették, hogy az orosz-kínai partneri kapcsolatnak „nincsenek határai”, elítélték a NATO bővítését, és bejelentették, hogy új globális rendet hoznak létre valódi „demokráciával”.

A kínai és orosz tisztségviselők közötti információ-cseréről szóló hírszerzési jelentést titkosították. Az egyik nyugati hírszerző szolgálat által megszerzett információt a titkosszolgálat munkatársai hitelesnek tartották.

Az Egyesült Államok és a vele szövetséges kormányok vezető tisztségviselői köröztették e jelentést, miközben azt mérlegelték, mikor támadhatja meg Putyin elnök Ukrajnát. A hírszerző szervezetek azonban

különféleképpen értelmezték az információt, és nem világos, hogy milyen széles körben terjesztették azt.

A The New York Times idézte a jelentést ismerő egyik hírszerzési tisztségviselőt, aki szerint a titkosszolgálati beszámolóból nem következett feltétlenül, hogy az Ukrajna megtámadásáról szóló beszélgetés Hszi kínai és Putyin orosz elnök között zajlott le. A jelentést ismerő más hírszerző munkatársak nem kívántak további részleteket elárulni az amerikai lapnak. A jelentésről beszámoló tisztségviselők a nevük elhallgatását kérték az anyag minősített titkosított jellege miatt.

A Hszi és Putyin elnök közötti szoros kapcsolat miatt az elnöki csúcstalálkozó körüli időszakban a vezető kínai tisztségviselők vélhetően tájékoztatták Hszi elnököt bármilyen fontos, a kínai és az orosz hírszerzési szervezetek közötti információcseréről”

– erősítették meg elemzők az amerikai napilapnak.

Az újság szerdai e-mailes megkeresésére, miszerint kínai tisztségviselők valóban kérték-e orosz tisztségviselőktől, hogy Ukrajna orosz megszállásával várják meg a pekingi téli olimpia végét, Liu Peng-ju, a washingtoni kínai nagykövetség szóvivője azt válaszolta: „ez az állítás minden alapot nélkülöző merő spekuláció, amelynek célja, hogy Kínára hárítsa a felelősséget, és rossz színben tüntesse fel Pekinget”.

A téli olimpiai játékok záróünnepségét február 20-án tartották. Putyin orosz elnök másnap újabb orosz csapatokat vezényelt a felkelők által uralt kelet-ukrajnai területre, majd február 24-én megindította a támadást Ukrajna ellen.

 

 

Energodar is támadás alatt áll

 

 

Több mint 600 ezren érkeztek eddig Ukrajnából Lengyelországba

Az ukrajnai háború kezdete óta már 604,4 ezren érkeztek Ukrajnából Lengyelországba, ebből csütörtökön, 15 óráig, 56,4 ezren lépték át a határt – közölte a lengyel határőrség a Twitter-oldalán.

Előző nap, szerda éjfélig 95 ezren keltek át a határon.

Szymon Szynkowski külügyminiszter-helyettes a szejm illetékes bizottságának csütörtöki ülésén elmondta: miután az ukrán fél gyorsított a határellenőrzési eljáráson, a várakozás nem halad meg nyolc órát a határátkelők egyikén sem, és vannak olyan átkelők, ahol két óránál sem hosszabb.

A lengyel nemzetiséghez tartozást igazoló, úgynevezett lengyel kártya tulajdonosai és a lengyel állampolgárok a schengeni övezet lakosai számára szánt forgalmi sávokat használhatják”

– erősítette meg a külügyminiszter-helyettes.

Michal Dworczyk, a lengyel kormányfői hivatal vezetője „dinamikusnak” minősítette a migrációs helyzetet.

A várakozás a határokon jelenleg rövidebb, mint az előző napokban, nem világos viszont, mi várható a továbbiakban”

– mondta el a PAP hírügynökségnek.

Úgy látta: a folytatódó orosz támadások miatt rövidesen újabb menekülthullám érkezhet Lengyelországba.

Dworczyk ezért fontosnak nevezte a megfelelő infrastruktúra előkészítését és fenntartását, úgy, hogy az ország kész legyen „következő, ki tudja mennyire nagy menekülthullám” befogadására.

Szerdai sajtóinformációk szerint kedden kimenekítettek Lengyelországba a nyugat-ukrajnai Lembergből (Lviv)

40 onkológiai gyermekbeteget, édesanyjukkal és testvéreikkel együtt, mégpedig a lengyel diplomaták részvételével szervezett orvosi misszió keretében.

A gyermekek a lembergi, valamint néhány nappal ezelőtt az orosz tűzérség által bombázott kijevi onkológiai kórház páciensei voltak, a legkisebb közülük 37 napos.

Lengyelország-szerte 27 befogadóközpont létesült az ukrajnai menekültek számára, ezeken a helyeken orvosi ügyelet is működik. Adam Niedzielski egészségügyi miniszter szerdán megerősítette: 120 lengyelországi kórház 7 ezer férőhellyel készült fel az orvosi ellátásra rászoruló ukrán állampolgárok befogadására.

Niedzielski bejelentése szerint az ukrán állampolgárok térítésmentes orvosi ellátásban részesülhetnek az állami biztosítóval (NFZ) kötött szerződéssel rendelkező, összes egészségügyi intézményben.

 

 

Georgia hivatalosan benyújtotta felvételi kérelmét az EU-ba

„Georgia hivatalosan benyújtotta tagfelvételi kérelmét az Európai Unióba” – közölte csütörtökön Irakli Garibasvili kormányfő.

Ma kérvényezzük az EU-tagságot”

– jelentette ki a georgiai miniszterelnök a szándéknyilatkozat aláírásakor. Hangsúlyozta, hogy Georgia európai ország, amely szeretne hozzájárulni Európa védelméhez és virágzásához.

Georgia jelentkezését az előzte meg, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérte Oroszországgal háborúban álló országa felvételét az Európai Unióba.

Zelenszkij az Európai Parlamentben (EP) közvetített beszédében hazája „egyenrangú” tagságát követelte. Az EP képviselői kedden Brüsszelben tartott rendkívüli plenáris ülésükön állásfoglalást fogadtak el, amelyben egyebek között tárgyalásokat szorgalmaznak Ukrajna EU-tagjelölti státuszának megadásáról.

Bár az EP állásfoglalása nem bír kötelező erővel, a tbiliszi politikai vezetés biztatónak találta a fejleményt, és úgy döntött, kérvényezi a tagjelölti státuszt Georgia számára is. A dél-kaukázusi ország euroatlanti törekvései egyébként az alkotmányban is rögzítve vannak.

Georgia eredetileg 2024-ben tervezte benyújtani csatlakozási kérelmét.

Ukrajnához hasonlóan Georgiának is társulási megállapodása van az Európai Unióval.

 

 

ENSZ: az egész emberiségre nehezedik a nukleáris fenyegetés

„Az egész emberiségre nehezedik Ukrajna orosz megtámadása következtében a nukleáris fenyegetés” – figyelmeztette a nemzetközi közösséget csütörtökön Genfben Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa.

Az Ukrajna elleni orosz katonai támadás új és veszélyes fejezetet nyitott az emberiség történelmében”

– jelentette ki az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésszakán a főbiztos.

A nukleáris erők készültségi szintjének megemelésével még súlyosabbá váltak az emberiségre nehezedő kockázatok”

– tette hozzá Bachelet. Figyelmeztetett, hogy a konfliktus kiszélesedésével Ukrajnában tízmilliók kerültek életveszélybe.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a hét végén különleges szolgálati mód bevezetését rendelte el az orosz hadsereg elrettentő erőinél.

A Tanács 47 tagállama Kijev kérésére csütörtökön sürgősséggel összehívott vitát tart az ukrajnai helyzetről. Ukrajna határozattervezetet is benyújtott, amelyben nemzetközi vizsgálatot követel.

Az ENSZ legfrissebb adatai szerint az ukrajnai konfliktusban 230 polgári személy – közöttük tizenöt gyermek – halt meg, és 525-en sebesültek meg, de Michelle Bachelet arra figyelmeztetett, hogy a valódi számok ennél jóval magasabbak lehetnek.

Az áldozatok többségét lakott területek elleni nehéztüzérségi támadások, rakéta-sorozatvetőkből leadott és légicsapások okozták, és »aggasztó információk vannak polgári célpontok ellen bevetett kazettás lőszerekről«”

– mondta Bachelet.

Emine Dzsaparova, az ukrán külügyminiszter első helyettese a Tanács üléséhez intézett beszédében az emberi jogok megsértésével, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények cselekedeteivel vádolta meg az orosz erőket, és „az ukrán gyermekek vérét ontó háborús bűnösök felelősségre vonását” követelte.

A pénteken folytatódó vita után Ukrajna határozatot kíván elfogadtatni, amely „felszólítaná Oroszországot, hogy vonja ki csapatait gyors és ellenőrizhető módon Ukrajna nemzetközileg elismert területéről”, és amely kérné a Szíriában működőhez hasonló, független nemzetközi vizsgálóbizottság sürgős felállítását.

Martin Griffith, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettese csütörtökön Genfben az AFP francia hírügynökségnek adott interjújában úgy fogalmazott: „az isten szerelmére, védjék meg a civileket” Ukrajnában, és „hagyják, hogy végezhessük a munkánkat”.

Most, hogy már megvannak a (pénzügyi) forrásaink a munkánkhoz, arra van szükségünk, hogy a harcban álló felek engedjék, hogy végezzük a dolgunkat, és tegyenek eleget a nemzetközi emberi jog előírta kötelezettségeiknek”

– mondta Griffith, aki közölte, hogy az adományozók bőkezűsége révén az ENSZ-nek a kért 1,7 milliárd dollárból két nap alatt 1,5 milliárd dollárt sikerült összegyűjtenie.

Az UNESCO csütörtökön határozottan elítélte az ukrajnai oktatási létesítmények elleni orosz támadásokat, és „rendkívüli aggodalmát” fejezte ki a Harkivban és Csernyihivben okozott károk miatt.

Az ENSZ Nevelési, Tudományos és Kulturális Szervezete műholdak segítségével ellenőrizni tudta, hogy hét intézményt – hat iskolát és egy egyetemet – érintett a konfliktus”

– közölte az UNESCO egyik szóvivője.

A szervezet aggodalmát fejezte ki az iskolák és egyetemek háború miatti bezárása miatt is, amely hatmillió iskolást és másfél millió egyetemistát érint.

Audrey Azoulay főigazgató sajnálatát fejezte ki a polgári áldozatok miatt, és felszólított az ukrán kulturális örökség védelmére.

Az UNESCO elítélte a kijevi Babij Jar holokauszt-emlékhely elleni támadást is.

 

 

 

Folyamatosan támadják Mariupolt

 

 

Az idegenrendészet 676 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz-ukrán konfliktus kezdetétől csütörtök délig 676 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált.

Az MTI-hez csütörtök délután eljuttatott közlemény szerint a főigazgatóság munkatársai a társszervekkel szorosan és folyamatosan együttműködve segítik az ukrajnai háború elől menekülőket a határmenti gyűjtőpontokon, a pályaudvarokon és az ügyfélszolgálati irodákban, ahol a kérelmezők megkapják a magyarországi tartózkodáshoz szükséges igazolást.

A főigazgatóság határtól távolabb lévő budapesti és dunántúli ügyfélszolgálatai is egyre leterheltebbek, de a munkatársak mindent megtesznek a zökkenőmentes ügyintézés érdekében”

– tudatták.

 

 

Macron miután beszélt Putyinnal: „a legrosszabb következik”

Emmanuel Macron szerint a „legrosszabb következik” az Ukrajna ellen a múlt héten elindított orosz háborúban. A francia államfő ezt azután mondta, hogy ismételten beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki szerinte „teljesen eltökélt az invázió folytatásában”, miután az a célja, hogy ellenőrzése alá vonja a teljes országot – közölte a francia elnöki hivatal.

Az Élysée-palota tájékoztatása szerint az orosz elnök kezdeményezésére létrejött másfélórás telefonbeszélgetésben Vlagyimir Putyin megerősítette francia kollégájának, hogy az orosz hadsereg katonai hadművelete a Moszkva által eltervezettek szerint halad előre, és „súlyosbodni fog”, amennyiben az ukránok nem fogadják el az oroszok feltételeit.

„Macron elnök előrejelzése az, hogy a legrosszabb következik, mindarra tekintettel, amit Putyin elnök mondott neki” – jelezte az Elysée-palota.

 

 

Videó Csernyihiv elpusztult lakónegyedéről

 

 

Orosz katonai szóvivő: a zsoldosokat nem illeti meg a hadifogoly-státus

A Kijev megsegítésére érkező nyugati zsoldosokat a nemzetközi humanitárius jog alapján nem fogja megilletni a hadifogoly-státus – figyelmeztetett csütörtökön Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Közölte, hogy a tárcához bekérették Horvátország katonai attaséját, akivel közölték: Moszkvának tudomása van róla, hogy az elmúlt héten mintegy kétszáz horvát zsoldos csatlakozott egy ukrán nacionalista zászlóaljhoz Ukrajna délkeleti részén.

„A legjobb, ami a zsoldosokra várhat elfogásuk esetén, az a büntetőjogi felelősségre vonás lehet” – mondta a szóvivő.

 

 

A oroszok pánikvásárlásba kezdtek az IKEA-ban, miután megtudták, hogy a bútoráruház kivonul az orosz piacról.

 

 

Megkezdődtek a tárgyalások!

 

 

 

 

Az ukrán delegáció helikopterrel érkezett a helyszínre a BelTA fehérorosz hírügynökség szerint.
A Rosszija 24 orosz hírtelevízión bemutatott felvételek szerint a küldöttségek tagjai kézfogással üdvözölték egymást.

 

 

Az ASEAN „a katonai ellenségeskedés” beszüntetését követeli

A Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) külügyminiszterei az általuk „katonai ellenségeskedésnek” nevezett ukrajnai háború azonnali befejezésére szólítottak fel csütörtökön.

A tárcavezetők közleményükben azt írták: „még mindig van lehetőség a békés párbeszédre”.

A közleményben – amely egyetlen említést sem tett Oroszországról – az ASEAN aláhúzta: készen áll arra, hogy minden lehetséges módon előmozdítsa a békés párbeszédet. A szervezet egyúttal leszögezte: „mélyen aggasztja a helyzet fokozódó súlyossága”.

 

 

Megérkezett a Béres Gyógyszergyár 20 millió forintos vitaminadománya Záhonyba

Megérkezett Záhonyba a Béres Gyógyszergyár 20 millió forintot meghaladó értékű vitaminadománya, amelyet az Ukrajnából érkező menekülteknek ajánlott fel.

A cég az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta: a multivitaminokat és C-vitaminokat magában foglaló szállítmányt eljuttatták a magyar-ukrán határ menti Záhonyba, ahol az adományt a város önkormányzata osztja szét a menekültek között.

Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke hétfőn a közmédia Jónak lenni jó! Magyarország összefog című tematikus műsorában elmondta: az érintett határ menti települések polgármestereivel egyeztetve megtudta, hogy nagy szükség van vitaminokra a térségben.

 

 

 

 

Az ukrán delegáció megérkezik a tárgyalás helyszínére Fehéroroszországba

 

 

 

Morawiecki és Ciuca a Moszkvával szembeni szankciók szigorítását szorgalmazza

A Moszkva elleni európai uniós szankciók szigorítását szorgalmazta közös csütörtöki varsói sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki lengyel és Nicolae Ciuca román kormányfő.

A Morawiecki és Ciuca vezette, a két ország kormánytagjaiból álló küldöttségek tárgyalását követő sajtóértekezleten a lengyel kormányfő közölte: a találkozó egyik fő témája az ukrajnai helyzet volt, valamint az ezzel összefüggő fenyegetések.

Morawiecki felhívta az uniós tagállamokat, hogy „bátor, lesújtó, az orosz gazdaság számára valóban fájdalmas és érezhető” szankciócsomagot foganatosítsanak. Közölte: Ciucával együtt megegyeztek abban, hogy a szankcióknak átfogóknak kell lenniük, érinteniük kell az egész orosz bankrendszert, mert „csakis ez eredményezhet mély változást az orosz politikában”.

A lengyel kormányfő beszámolt arról, hogy román hivatali partnerével megvitatták a Románián áthaladó gázszállítások és a fekete-tengeri gáztartalékok ügyét. Megemlítette „a következő évekre, sőt, már a legközelebbi hónapokra” vonatkozó, a gázszállítás irányairól és az interkonnektorokról szóló stratégia tervét is.
Ismét felszólította az Európai Bizottságot, hogy engedélyezze Lengyelországnak az orosz szénre kivetendő embargót.

Ciuca a beszédében elmondta: Morawieckivel együtt elítélik az orosz fegyveres erők törvénytelen ukrajnai agresszióját, és támogatják az ukrán nemzetet.
Emellett a tágyalásokon úgy döntöttek, hogy közösen támogatják nemcsak Ukrajnát, hanem Moldovát és Georgiát is az európai uniós csatlakozási törekvéseikben – számolt be Ciuca.

 

 

 

Francia külügyminiszter: a legrosszabb valószínűleg még előttünk áll

Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter szerint az Oroszország által Ukrajna ellen a múlt héten elindított háború „legrosszabb része feltehetően még előttünk áll”.

„Az ostrom logikájától kell tartanunk, amely az oroszoktól megszokott” – mondta csütörtökön a francia diplomácia vezetője a France 2 köztelevízióban. „Emlékezzenek csak Aleppóra, Groznijra” – tette hozzá az elmúlt évtizedekben az orosz bombázások által romba döntött szíriai és csecsen városokra utalva.
„A háború már több száz halottat követelt orosz oldalon is” – vélekedett a külügyminiszter, miután szerdán amerikai kollégája, Antony Blinken úgy fogalmazott, hogy „az Oroszország emberi és nemzetközi jogsértéseiről szóló jelentések óráról órára halmozódnak”, s nem kizárólag katonai célpontokat támadnak az orosz erők.

Vlagyimir Putyin orosz elnök „Ukrajna megszüntetését tűzte ki célul, egy demokratikus ország megszüntetését az országa határainál” – állította Jean-Yves Le Drian.

„A Donyeck-medence és a két népköztársaság, a donyecki és a luhanszki története, amelyekről még néhány napja beszéltünk, csak alibi volt, ürügy. Putyinnak az a szándéka, hogy megakadályozza azt, hogy a határain demokratikus társadalmi modellek működjenek, amelyek esetlegesen hatással lehetnek Oroszország fejlődésére” – hangsúlyozta a francia diplomácia vezetője.

Jean-Yves Le Drian ismételten orosz tűzszünetre szólított fel, amely véleménye szerint az előfeltétele minden tárgyalásnak. Közben már megérkezett Lengyelországba az ukrán tárgyalóküldöttség az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalások második fordulójára.

„Tárgyalásoknak hívják. De ezek nem tárgyalások. Nem tárgyalunk halántékra szegezett pisztollyal. Ezért muszáj elérni a tűzszünetet” – mondta a külügyminiszter.

Jean-Yves Le Drian azt is jelezte, hogy a regisztrált ezer francia állampolgárból csaknem hatszáz elhagyta Ukrajnát.
„Csaknem ezer francia volt Ukrajnában, köztük kettős állampolgárok. Eddig hatszázan hagyták el az országot, vagy úton vannak déli irányban” – hangsúlyozta. „Minden egyes gépkocsival külön-külön kapcsolatban állunk. A nagykövetségünk válságközpontja tartja velük a közvetlen kapcsolatot” – tette hozzá.
„Továbbra is azt tanácsolom a honfitársainknak, hogy déli irányban hagyják el Kijevet” – mondta, megerősítve, hogy szerda este a kijevi francia nagykövet megérkezett a nyugati Lvivbe, ahol ismét működik a francia külképviselet.

Jean-Yves Le Drian még a nap folyamán Moldovába látogat, hogy kifejezze Franciaország támogatását a Románia és Ukrajna között fekvő országnak, amely „jelentős menekültáradattal néz szembe”.

A tárcavezető „ki fogja fejezni Franciaország és az Európai Unió szolidaritását Moldova szuverenitása és stabilitása iránt, az ukrajnai háború következményeivel szemben” – írta közleményében a külügyminisztérium.

 

 

 

Nemzetközi Atomenergia-ügynökség: Moszkva hagyjon fel az atomlétesítmények elleni lépésekkel

Határozatot fogadott el csütörtökön Bécsben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsa, felszólítva Oroszországot, hogy „azonnali hatállyal szüntesse be az ukrajnai atomlétesítmények elleni lépéseket”.

A határozatban a NAÜ bírálja az Ukrajna ellen egy hete indított orosz háborút, és úgy ítéli meg, hogy az „súlyos közvetlen veszélyt jelent e létesítményekre és a személyzetükre, és ”magában hordozza egy nukleáris baleset vagy incidens kockázatát, amely egyaránt veszélybe sodorná Ukrajna és a szomszéd országok lakosságát, valamint a nemzetközi közösséget„.

A Lengyelország és Kanada által benyújtott határozattervezetet a 35 tagállam nagy többséggel fogadta el diplomáciai értesülések szerint.
Ukrajnában tizenöt atomreaktor van, négy működő atomerőműben és több más létesítményben. A 2000-ben bezárt csernobili atomerőművet, ahol 1986-ban a békés atomenergia-felhasználás történetének legsúlyosabb balesete történt, a múlt héten az orosz erők az ellenőrzésük alá vonták.

”Minden incidens súlyos következményekkel járhat, súlyosbíthatja az okozott emberi szenvedéseket és ökológiai károkat„ – mondta szerdán, a kormányzótanács ülésszakát megnyitva Rafael Grossi, az atomsorompó-egyezmény betartatásán őrködő NAÜ főigazgatója.

 

 

A lett parlament támogatja Ukrajna gyorsított felvételét az Európai Unióba

Lettország támogatja Ukrajna tagjelölti státusát és gyorsított felvételét az Európai Unióba – derült ki a rigai parlament egyhangúlag elfogadott csütörtöki nyilatkozatából.

A rigai parlament szerint az uniós intézményeknek törekedniük kell arra, hogy mielőbb hivatalos tagjelölti státust biztosítsanak az egy hete heves orosz támadás alatt álló Ukrajnának. Ezt az erőfeszítést az Európai Unió minden tagállamának támogatnia kellene – áll a nyilatkozatban.

Az orosz agresszióval szembesülve Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalosan kérelmezte országa gyorsított felvételét az Európai Unióba.

A lett parlament nyilatkozata szerint ”most különösen fontos és szükséges„ ennek a törekvésnek az egyértelmű támogatása.
”Az uniós tagjelölti státus megadása az Európai Unió szolidaritásának fontos jele lenne, és megerősítené, hogy Ukrajna Európához tartozik, amelynek értékeiért jelenleg minden erejével, hősiesen küzd„ – írta a rigai törvényhozás.

 

 

 

A Forma-1 felbontotta szerződését az Orosz Nagydíj szervezőivel

A Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokság szervezői csütörtökön felbontották az Orosz Nagydíjra vonatkozó szerződést.

Ez azt jelenti, hogy nemcsak az idei futamot nem rendezik meg Szocsiban, hanem Oroszország hosszú távon verseny nélkül marad – válaszul arra, hogy egy hete megtámadta Ukrajnát.

Az F1 vezetősége pénteken még csak a szeptember 25-ére kiírt Orosz Nagydíjat törölte a versenynaptárból arra hivatkozva, hogy ilyen körülmények között lehetetlen lenne megrendezni a futamot, de a további egyeztetések után most felbontotta a 2025-ig érvényes megállapodást.

A Forma-1-es idény március 20-án kezdődik Bahreinben.

 

 

Zelenszkij: a védvonalak állják az orosz támadást

Ukrajna védelmi vonalai állják az orosz támadást – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legfrissebb videoüzenetében csütörtökön, hozzátéve, hogy Moszkva éjfél óta szüntelenül lövi országát.

„A szabadságunkon kívül nincs mit vesztenünk” – hangsúlyozta az elnök. Megjegyezte: naponta érkeznek fegyverszállítmányok az országba Ukrajna szövetségeseitől.
Zelenszkij emlékeztetett: két éve regisztrálták az első koronavírus-fertőzöttet Ukrajnában. „Egy hét telt el azóta, hogy megtámadott minket egy másik vírus” – tette hozzá az orosz invázióra utalva.

Elmondta: Oroszország taktikájának megváltoztatása és a lakott területek ágyúzása annak bizonyítéka, hogy Ukrajna sikeresen megtorpedózta Moszkva eredeti tervét, amely a gyors győzelemre alapozott.

Azt javasolta Moszkvának, hogy kezdje el tanulmányozni a „jóvátétel” szót, mert Kijev Oroszországgal fogja megfizettetni a megszállás okozta károkat.
Volodimir Zelenszkij hozzáfűzte: az ukránok megkapják a nyugdíjakat, és segélyt ajánlanak fel azoknak, akik a háború miatt maradnak ki a munkából. Az ukrán elnök szerint 16 ezer külföldi önkéntes csatlakozott Ukrajnához a háborúban.

Zelenszkij emlékeztetett: az ukránok túlélték a világháborúkat, a holodomort (a Sztálin által mesterségesen előidézett éhínséget), a szovjet terrort, a holokausztot, a csernobili balesetet és a Krím félsziget orosz annektálását, illetve a kelet-ukrajnai szakadárok Moszkva általi támogatását.
„Nem mi vagyunk a legnagyobb ország. (.) Nincsenek atomfegyvereink, nem látjuk el olajjal és gázzal a nemzetközi piacokat” – mondta. „De itt a népünk és az országunk. Ezért harcolunk” – tette hozzá.

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek pedig a következőt üzente: „Menjen, mentse meg a saját orosz ajkú népét. Nem szerte a világon, hanem saját hazájában. Sokan vannak, mintegy 150 millióan.”

 

 

Lavrov: Washington alárendelte magának Európát, ahogy Napóleon és Hitler próbálta

Az Egyesült Államok úgy alárendelte magának Európát, ahogy annak idején ezt Napóleon és Adolf Hitler próbálta megtenni – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter körkapcsolásos nemzetközi sajtótájékoztatóján.

„Kikívánkozik belőlem egy összehasonlítás: a maga idejében Napóleon és Hitler is arra törekedett, hogy alárendelje magának Európát. Az amerikaiak most maguk alá rendelték” – mondta.

„Egyértelmű, hogy a NATO-ban egyáltalán nem merülnek fel kérdések, az Európai Uniónak pedig megmutatták, hol a helye” – tette hozzá.

 

 

Szijjártó: már csaknem kétezer indiai diák utazott Budapestről haza

Szombat óta kilenc repülőjárattal 1988 indiai diák utazott Budapestről haza, és a következő napokban még körülbelül háromezernek a hazatérésében segít majd a magyar állam – közölte a külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán csütörtökön.

Szijjártó Péter azt írta, hogy csütörtökön öt repülőgépet küld az indiai kormány Budapestre.

„Nap mint nap keresnek külügyminiszter kollégák a világ minden tájáról, hogy segítséget kérjenek Ukrajnában tartózkodó állampolgáraik evakuálásában” – emelte ki, hozzátéve, hogy a szomáliai, a nigériai, a marokkói és az izraeli miniszter is az elmúlt napokban kért segítséget, illetve mondott köszönetet.

A legtöbb erőfeszítést azonban az Ukrajnában ragadt indiaiak evakuálása jelenti, akik közül a háború előtt mintegy 20 ezren tartózkodtak ott, többségük egyetemi hallgató. Az ő kimenekítésük folyamatos, amelynek levezénylése érdekében az indiai kormányfő különmegbízottat küldött Budapestre az olaj- és gázipari miniszter személyében – írta Szijjártó Péter.

„Magyarország természetesen mindenkinek segít, hogy mielőbb el tudja hagyni a háborús övezetet és biztonságba kerüljön. Az indiai miniszter a legnagyobb elismerés hangján szólt a magyar állami intézmények és önkéntesek munkájáról” – emelte ki a magyar külügyminiszter.

 

 

Kijev ellenzi az orosz-ukrán tárgyalások javasolt helyszínét

Már megérkezett Lengyelországba az ukrán tárgyalóküldöttség, de ellenzi, hogy a tárgyalásokat a fehéroroszországi Belavezsszkaja Puscsa Nemzeti Parkban tartsák – közölte csütörtökön a fehérorosz Demokratikus Erők Kerekasztalának vezetője.

Jurij Voszkreszenszkij a Rosszija-24 tévéműsorban nyilatkozott. Mint mondta, az ukrán küldöttség Lengyelországban van, de kategorikusan ellenzi, hogy Belavezsszkaja Puscsát (oroszul Belovezsszkaja Puscsa) válasszák a tárgyalások helyszínéül.

A nyilatkozó úgy vélekedett, hogy ennek talán valamiféle „képzettársításhoz” van köze, mert „mindannyian emlékszünk arra, hogy a Szovjetunió ott vesztette el államiságát”.

 

 

Vucic: Belgrád óriási nyomás alatt áll, de nem vezet be szankciókat Oroszország ellen

Szerbia óriási nyomás alatt áll amiatt, hogy egyedüli európai országként nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb elnök szerda este a televízióban is közvetített beszédében.

A szerb elnök nem először beszélt arról, hogy a nyugat-balkáni ország csatlakozni kíván az Európai Unióhoz, ugyanakkor meg akarja őrizni partneri kapcsolatát hagyományos szövetségesével, Oroszországgal, amelyhez vallási és történelmi kötelékek kapcsolják.

Belgrád nemcsak hogy nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, hanem más európai országokkal szemben a repülőjáratokat sem szüntette meg Moszkva és Belgrád között, sőt növelte a járatok számát.

Aleksandar Vucic rámutatott, hogy Szerbia egyetért az ENSZ Közgyűlésével abban, hogy elítélendő Oroszország támadása Ukrajna ellen, ugyanakkor nem tud csatlakozni a szankciókhoz.

 

Egy civil mellett csapódott be egy rakéta egy ukrán szupermarketbe

 

 

 

Felszámolta az Eho Moszkvi rádiót az igazgatótanácsa

Többségi szavazattal felszámolta az Eho Moszkvi rádiót és híroldalát a tulajdonos zrt. igazgatótanácsa – közölte Alekszej Venegyiktov főszerkesztő csütörtökön a Telegram-csatornáján.

A többségi tulajdonos Gazprom Media megerősítette a független hangvételű médium felszámolását. Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) kedden korlátozta az Eho Moszkvi és az ellenzéki Dozsgy online televízió adásának foghatóságát.

A Roszkomnadzor szerint a két tömegtájékoztatási eszköz rendszeresen és célzottan közölt hamis információkat Oroszország ukrajnai „különleges hadműveletéről”. A hatóság a főügyészség követelésére döntött az Eho Moszkvi és a Dozsgy elnémítása mellett. A hatóság azt állította, hogy

a közölt hamis információk a harci műveletek módjára, az orosz fegyveres erők emberveszteségeire, a bombázásokra és a polgári áldozatokra vonatkoztak.

 

A két médiumban emellett felhívások hangzottak el nyilvános tömegrendezvények megszervezésére Oroszországban.

Venegyiktov főszerkesztő alaptalannak nevezte akkor vádakat, és a Roszkomnadzor határozatának megfellebbezésére készült.

A hatóság szombaton felhívta az orosz országos tömegtájékoztatási eszközök figyelmét, hogy az ukrajnai „különleges hadművelettel” összefüggésben ne használjanak olyan szavakat, mint „támadás”, „behatolás” vagy „hadüzenet”, és ne adjanak ki „hiteles közlésnek tűnő, de a valóságnak nem megfelelő anyagokat” ukrán városok lövetéséről és békés ukrán lakosok haláláról az orosz hadsereg akcióinak következtében. A kommüniké az Eho Moszkvi és a Dozsgy mellett a Nobel-békedíjas Dmitrij Muratov által irányított Novaja Gazeta című újságot konkrétan is

megnevezte hamis információt közlő médiaként.

 

A Roszkomnadzor felhívta az érintett tömegtájékoztatási eszközök figyelmét arra is, hogy vizsgálatot indít a hamis hírekkel kapcsolatban, és a vétkesek 5 millió rubelig (jelenlegi árfolyamon mintegy 15 millió forintig) terjedő pénzbírságot kaphatnak, továbbá korlátozhatják tevékenységüket is.

Az orosz kormány kedden Objasznyajem (Megmagyarázzuk) címmel hírportált indított, amelyen „hiteles és ellenőrzött” információt kíván közölni az ukrajnai helyzetről és következményeiről. Dmitrij Csernisenko miniszterelnök-helyettes szerint erre a hamis információk robbanásszerű terjedése miatt van szükség.

 

 

India katonai repülőgépekkel több mint 600 állampolgárát szállította haza

„India három katonai repülőgéppel 648 állampolgárát szállította haza csütörtökön az Ukrajnával szomszédos államok repülőtereiről” – számolt be az NDTV indiai állami televíziós csatorna.

Az evakuáláshoz az indiai légierő C-17 Globemaster típusú nehéz katonai szállító repülőgépeit használták. A gépek Bukarestből, Budapestről és a lengyelországi Rzeszów repülőteréről szálltak fel.

India február 26-án kezdte meg állampolgárainak kimenekítését az Ukrajnával szomszédos országokból, a művelet a Gangesz nevet kapta. A járatokat Romániából, Magyarországról, Lengyelországból és Szlovákiából szervezik, mivel az ukrán légteret lezárták. Előzőleg az indiaiakat polgári repülőgépekkel vitték haza.

Arindam Bagcsi, az indiai külügyminisztérium szóvivője szerdán egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Gangesz-művelet keretében végrehajtott repülések száma elérte a tizenötöt. A már hazaszállított indiai állampolgárok száma szerda estig

összesen 3352 volt.

A külügyminisztérium becslése szerint a katonai művelet kezdete előtt mintegy 20 ezer indiai állampolgár tartózkodott Ukrajnában. Miután a kijevi indiai nagykövetség január közepén arra kérte honfitársait, hogy ideiglenesen hagyják el az országot, mintegy 17 ezren távoztak fokozatosan Ukrajnából.

A kimenekítésre az Ukrajnában zajló háború miatt van szükség. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására.

Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét.

A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának és szankciókat hoztak Oroszország ellen.

 

 

Újabb német fegyverszállítmányt kaphat Ukrajna

„Újabb fegyverszállítmányt kaphat Németországtól az orosz invázió ellen harcoló ukrán hadsereg” – jelentették csütörtökön német hírportálok.

A szállítmány 2700 Strela típusú, vállról indítható szovjet légvédelmi rakétából áll. A leginkább helikopterek elleni bevetésre alkalmas fegyverek az egykori NDK hadseregének készletéből származnak. A szövetségi gazdasági minisztérium már hozzá is járult kivitelükhöz.

A kormány az Ukrajna elleni orosz invázió harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.

Az első szállítmány 1000 páncéltörő fegyverből és 500 Stinger légvédelmi rakétából áll. Christine Lambrecht védelmi miniszter egy hétfőn – február 28-án – reggel tett nyilatkozatában azt mondta, hogy a támogatás megérkezése Ukrajnába „nem napok, hanem órák kérdése”.

A kormány ahhoz is hozzájárult, hogy Hollandia továbbexportáljon Ukrajnába 400 német gyártmányú páncéltörő fegyvert, Észtország pedig átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből

kilenc D-30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel.

 

A berlini vezetés az invázió első napjaiban azt is elhatározta, hogy felállítanak egy százmilliárd eurós (38 000 milliárd forint) pénzügyi alapot az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezenfelül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre.

Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagyarányú – a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan kétszázalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű – haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Ukrajna elleni orosz invázió fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.

 

 

Újságíró mellé talált be egy orosz tank

A Twitteren tettek közzé egy videót, mely szerint egy újságíró épp a háborúról tudósított, amikor egy tank felé lőtt, a lövedék pedig a férfi mellett csapódott be.

 

 

 

Orosz hadihajók jelentek meg Odessza partjainál

Hamarosan megindulhat Odessza inváziója. Amerikai hírszerzők úgy értesültek, hogy az orosz hadihajók elhagyták Krímet és Odessza felé vették az irányt. Információik szerint Ukrajna harmadik legnagyobb városa ellen már akár csütörtökön megindulhat az ostrom.

 

 

 

Moszkva és Kijev várhatóan megtartja a második tárgyalási fordulót

Az orosz és az ukrán küldöttség várhatóan megtartja a második tárgyalási fordulót egy esetleges tűzszünetről csütörtökön, egy héttel az orosz invázió kezdete után – jelentette az Interfax orosz hírügynökség.

Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője közölte, hogy az ukrán fél már úton van a tárgyalás helyszínére” – áll a jelentésben.

A két fél megállapodott abban, hogy a helyszín a nyugat-fehéroroszországi Breszt térségében lesz. Az orosz hadsereg „biztonsági folyosót” alakított ki annak érdekében, hogy az ukrán küldöttség eljusson oda.

Az ukrán fél megerősítette, hogy beleegyezett a megbeszélések megtartásába, de ennél többet nem közölt. A kijevi külügyminisztérium ugyanakkor sürgette Oroszországot, hogy hirdessen tűzszünetet a súlyosan érintett Harkiv és Szumi kelet-ukrajnai régiókban, hogy a civilek biztonságba kerülhessenek.

A fehérorosz-ukrán határon hétfőn tartott első tárgyalási forduló nem hozott kézzelfogható eredményeket. Az orosz erők szerdán is folytatták előrenyomulásukat, csütörtökön kora reggel több robbanást regisztráltak Kijevben, megszólaltak a légvédelmi szirénák.

 

Nyolc ember, köztük két gyermek meghalt egy légitámadásban a kelet-ukrajnai Izjum városában, Harkiv közelében”

– közölték a helyi hatóságok az ukrán média szerint. A részleteket nem lehetett független forrásból ellenőrizni.

Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója az Ukrajna-24 állami televízióban szerdán még azt mondta, hogy este tartják az ukrán-orosz tárgyalások második fordulóját, és a delegációk a korábbi összetételben folytatják megbeszélésüket.

Kedden egy orosz forrás még azt mondta a TASZSZ orosz hírügynökségnek, hogy a tárgyalások következő fordulóját a fehérorosz-lengyel határon fekvő fehéroroszországi Belavezsszkaja Puszcsa Nemzeti Parkban fogják tartani.

Ukrajna második legnagyobb városában, Harkivban két rakéta csapódott be egy közigazgatási épületbe, és a jelentések szerint egy katedrális is megrongálódott. Esetleges sérültekről nincs információ.

A nyugat-ukrajnai Zsitomírtól északra fekvő Korosztenyben a hatóságok közölték, hogy két ember meghalt és öten megsebesültek egy nagy ellenőrzőpontra mért légicsapásban.

 

 

Budapestre érkezésük után bővült egy Ukrajnából menekülő család

Az Ukrajnából menekülők között szerdán vonattal érkezett a Nyugati pályaudvarra egy többgenerációs család is, egy terhes kismamával, akinél már beindultak a szülési fájások.

A hozzátartozók a Budapesti Rendőr-főkapitányság által a helyszínen biztosított egyik tolmácson keresztül kértek segítséget a rendőröktől, akik mentőt hívtak a fiatal nőhöz.

Őt és férjét kórházba vitték, ahol a nő

2022. március 3-án hajnalban egészséges kisfiúnak adott életet.

A család többi tagját átmeneti szálláson helyezték el – írja a police.hu.

 

 

 

A Világbank felfüggesztette minden oroszországi és fehéroroszországi programját

A Világbank bejelentette szerdán, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette minden oroszországi és fehéroroszországi programját Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt.

A 189 tagországból álló fejlesztési bank hangsúlyozta, hogy már 2014-ben, a Krím annektálásának évében felhagyott Oroszország hitelezésével és az orosz gazdaságba való befektetéssel.

Fehéroroszországnak 2020 augusztusa óta nem adott új hitelt, mert akkor elnökválasztás volt a országban, amelynek az eredményét a nemzetközi közösség vádja szerint Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő elnök rendszere meghamisította”

– írta a Világbank indoklásában.

Az előző nap a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetői közös nyilatkozatban ítélték el az ukrajnai háborút. Megállapították, hogy a háború más országokra is jelentős hatással lesz.

Hangsúlyozták viszont, hogy az IMF megvizsgálja Ukrajna sürgősségi finanszírozás iránti kérelmét – a gyorsfinanszírozási eszközön keresztül –, amelyet az igazgatótanács már a jövő héten meg fog tárgyalni. Emellett az IMF továbbra is dolgozik Ukrajna készenléti hitelkeret-megállapodásának programján, amelynek keretében június végéig további 2,2 milliárd dollár áll rendelkezésre.

A Világbank 3 milliárd dolláros támogatási csomagot készít elő az elkövetkező hónapokra, kezdve egy legalább 350 millió dolláros, gyorsan folyósítható költségvetés-támogatási művelettel, amelyet ezen a héten terjeszt az igazgatótanács elé jóváhagyásra. Ezt követi majd egy 200 millió dolláros, gyorsan folyósítható támogatás az egészségügy és az oktatás számára. Ez a csomag magában foglalja a Világbank számos fejlesztési partnere finanszírozási keretének mobilizálását is.

 

 

A háború elől menekülőknek ajánl fel munkahelyeket a Vajda Papír és a Styl Ruhagyár

A Vajda-Papír csaknem 100, a szombathelyi Styl Ruhagyár pedig 70 munkahelyet ajánl fel az Ukrajnából menekülőknek.

A Vajda-Papír Kft. alapító ügyvezető igazgatója, Vajda Attila közleményben tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a több mint 650 munkavállalót foglalkoztató cég dunaföldvári, székesfehérvári és budapesti gyárában is kínál munkalehetőségeket, az itt elhelyezkedőknek biztos jövedelmet és lakhatást is biztosítanak.

A társaság mindegyik gyára közelében kínál szálláslehetőséget az egyedülállóknak, de segítséget nyújtanak a családok elhelyezésében is.

A magyarul nem beszélő munkavállalóknak tolmács segíti a beilleszkedést.

 

Vajda Attila közölte, a Vajda-Papír budapesti gyárában 20 munkahelyet ajánlanak gépkezelőknek, gépbeállítóknak, 10-et kézi anyagmozgatóknak, kézi csomagolónak szintén 10 munkavállalót várnak, targoncavezetői munkakörbe ugyancsak 10-et. A székesfehérvári üzembe 8 gépkezelőt és 20 kézi csomagolót vennének fel, a dunaföldvári üzembe pedig további 4 gépkezelői, 6 targoncavezetői, 3 elektromos karbantartói és ugyancsak 3 gépkarbantartói állás várja az ukrajnai harcok elől menekülő munkavállalókat.

A munkalehetőségekről a Vajda-Papír honlapján lehet tájékozódni.

A Vajda-Papír 22 éve alakult családi vállalkozásként, csoportszinten mintegy 650 munkavállalót foglalkoztat. A magyarországi értékesítés mellett a vállalat higiéniai papírtermékeit a világ több mint 30 országába szállítják, egyebek közt Skandináviába, a Baltikumba, Kelet- és Közép-Európa országaiba.

 

Radics Tibor a szombathelyi Styl Ruhagyár tulajdonosa és igazgatója azt közölte az MTI-vel, hogy 60–70, Ukrajnából a háború miatt menekülni kényszerült embernek adna munkát a cég.

Elsősorban szakképzett varrónőkre volna szükségük; rendelkeznek plusz létszám foglalkoztatásához szükséges gyártási megrendelés-állománnyal, gyártási területtel és termelőgépekkel, így akár hosszabb időn át is tudnának munkát biztosítani.

Hozzáfűzte:

A jelentkezőknek olyan béreket tudnak adni, ami meghaladja az Ukrajnában kapott fizetésüket.”

 

Az igazgató arról is tájékoztatott, felvette a kapcsolatot Hende Csabával, a Szombathelyi 1-es választókerület fideszes képviselőjével, aki azonnal a kezdeményezés mellé állt, valamint a szombathelyi önkormányzattal is, akik szintén támogatásukról biztosították.

Jelezte:

Közösen keresik a legjobb lehetőséget, szállást, a gyerekek számára pedig szükség szerint bölcsődét, óvodát, iskolát is szeretnének találni.”

 

Radics Tibor elmondta azt is: „a koronavírus-járvány után újraszervezték a termelést, egyre több a megrendelésük. Cégcsoportjuk jelenleg 240 embert foglalkoztat, tavaly 1,6 milliárd forintos árbevételt értek el”.

 

 

Már egymillió ember menekült el Ukrajnából

„Már egymillió ember menekült el Ukrajnából a háború elől valamelyik szomszédos országba múlt csütörtöktől szerda éjfélig” – közölte csütörtök hajnalban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), amely szerint ebben az évszázadban ilyen intenzív exodusra még nem volt példa a világon.

Az egymillió ember Ukrajna lakosságának két százalékát jelenti. Ez az érintett országok hatóságai által közölt adatok összesített értéke. Az UNHCR egyúttal figyelmeztetett, hogy a menekültáradatnak messze nincs vége, akár a négymilliót is elérheti ez a szám a végén, sőt, ennél is több lehet.

 

A legtöbben – 5,7 millióan – a szíriai háború elől menekültek el külföldre az ENSZ-szervezet adatai szerint, de a leggyorsabb szíriai exodus idején, 2013 elején is legalább három hónap alatt hagyta el az országot egymillió ember.

Az ENSZ tisztségviselői a mostani válságban dicsérték az Ukrajnával szomszédos, befogadó országokat segítőkészségükért.

Az ukrajnai menekültből több mint 505 ezer érkezett Lengyelországba, több mint 116 ezer ember Magyarországra, 79 ezret meghaladta a Moldovába, 71 ezret a Szlovákiába és 131 ezernél is több a Romániába érkezők száma.

 

 

Az ICC főügyésze megkezdheti a nyomozást Oroszország esetleges ukrajnai háborús bűncselekményei ügyében

„A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) kellő számú részes országtól kapott jóváhagyást arra, hogy azonnal elkezdhesse a nyomozást Oroszország esetleges ukrajnai háborús bűncselekményei ügyében, így nincs hozzá szükség bírósági jóváhagyásra, az ICC ezzel több hónapnyi időt nyer” – jelentette be az ICC főügyésze szerdán este.

Karim Khan szerint az ICC-t megalapító római egyezmény 39 részes országa kérte a nyomozás elindítását.

A főügyész hétfőn azt mondta, az ukrajnai helyzet hozzávetőleges áttekintése alapján arra a következtetésre jutott, hogy megalapozottan gyanítható, háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket is elkövettek Ukrajna orosz inváziója közben.

Tekintve a konfliktus kiszélesedését az utóbbi napokban, az a szándékom, hogy a vizsgálatba folyamatosan bevonok minden, a hivatalom hatáskörébe tartozó újabb, bármely fél által, bárhol az ország területén elkövetett, gyanítható bűncselekményt”

– írta akkor.

Szerda esti közleménye szerint azonnal el lehet kezdeni a bizonyítékok összegyűjtését.

Ukrajna nem részese az ICC-t megalapító római egyezménynek, de a Krím 2014-es orosz annektálása után elfogadta a bíróság joghatóságát a területén elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek ügyében. Oroszország nem ismeri el a bíróságot.

 

 

Zelenszkij szerint az ukrán nép meghiúsította Oroszország álnok tervét

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette egy csütörtök hajnalban megjelent videoüzenetében:

Egy hét alatt meghiúsítottuk az ellenség tervét, amelyet évek óta népünk, országunk iránti gyűlöletből szőtt. Békére itt nem lelhetnek, egy percnyi nyugalmuk sem lesz, de élelmük sem”

– mondta az elnök az ukrán néphez intézett üzenetben, amely Telegram-fiókjában jelent meg.

 

Arról nem beszélt, hogy az orosz hadsereg milyen városokat foglalt már el.

Ha valahova sikerült is betörniük, nem lesznek ott sokáig, mert kiűzzük őket”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy a harcok meg fogják tépázni az orosz katonák morálját.

 

Ők nem egy szuperhatalom harcosai, hanem megtévesztett és kihasznált gyerekek”

– mondta. Állítása szerint az orosz hadsereg embervesztesége elérte a 9000 főt.

Az orosz védelmi minisztérium szerdai közlése szerint Oroszország vesztesége 500 fő, Ukrajnáé pedig 2870 volt akkor.

Az orosz védelmi minisztérium azt is közölte szerdán napközben, hogy a hadsereg

teljesen elfoglalta az Odesszától keletre, a Fekete-tenger partján fekvő Herszon várost,

bár ezt ukrán részről kétségbe vonták.

Zelenszkij hivatala csütörtök hajnalban azt közölte az AP hírügynökséggel, hogy a harcok még mindig folynak a városért, de részleteket nem ismertetett a hivatal. Ihor Kolihajev polgármester viszont elárulta, hogy az orosz katonák már a belvárosban vannak, és megszállták a városházát. Ő arra kérte az oroszokat, hogy civilekre ne lőjenek, és hagyják nekik összegyűjteni a halottakat.

„Ukrán fegyveresek nincsenek a városban” – állította.

 

 

Herszon stratégiai jelentőségű város a Dnyeper-partján, annak tengeri torkolata közelében.

Az északkelet-ukrajnai Harkiv bombázásában életét vesztette kedden az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) egyik helyi alkalmazottja, Marina Fenina, miközben bevásárolt a családja számára – közölte szerdán este a szervezet. Fenina az EBESZ ukrajnai különleges megfigyelőcsoportjának tagja volt. A csoport tagjai az ukrán fegyveres erők és a kelet-ukrajnai, oroszbarát szakadárok közötti tűzszünet betartását ellenőrizték az elmúlt években. Az EBESZ múlt csütörtökön, az orosz támadás megindulása miatt úgy határozott, hogy ideiglenesen felfüggeszti misszióját, és elviszi az országból a csoport külföldi tagjait.

 

 

Így robbantottak fel egy hidat Kijevben

 

 

Románia kivonul a Nemzetközi Beruházási Bankból, valamint a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankból

Románia más európai uniós tagállamokkal összehangoltan kivonul a Nemzetközi Beruházási Bankból, valamint a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankból (IBEC) – jelentette be szerdán Adrian Caciu román pénzügyminiszter.

A tárcavezető az uniós pénzügyminiszterek szerdai informális tanácskozásán jelentette be ezt, hozzátéve, hogy Bukarest lépését összehangolja Lengyelországgal, Csehországgal, Szlovákiával és Bulgáriával.

 

Románia határozottan támogatja az Oroszországgal szemben elfogadott európai uniós szankciókat, hiszen fontos, hogy ebben a válságban minden tagállam hozzájáruljon az EU alapvető értékeinek védelméhez”

– mondta. Hozzátette: „ugyanakkor gyors megoldásokat kell találni a terhek és a kockázatok megosztása érdekében, amelyek ebből a válsághelyzetből fakadnak”.

A jelenleg budapesti székhelyű, 1970-ben alapított Nemzetközi Beruházási Bank részvényesei között van Bulgária, Kuba, Csehország, Magyarország, Mongólia, Románia, Oroszország, Szlovákia és Vietnam. Az IBEC a volt KGST elszámoló és finanszírozó bankja, központja Moszkvában van, részvényesei között van Oroszország, Bulgária, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Csehország, Mongólia és Vietnam.

 

 

Orosz rakéta csapódott be egy kijevi pályaudvar közelében

Hatalmas robbanás hallatszott helyszíni beszámolók szerint szerda este Kijevben, a Déli Pályaudvar és az Ibis szálloda közelében, amelyektől nem messze az ukrán védelmi minisztérium épülete is található. Volodimir Zelenszkij elnök hivatala azt közölte az AP hírügynökséggel, hogy rakétacsapás történt.

Anton Herascsenko, a belügyminiszter tanácsadója internetes bejegyzésében később pontosította a korábbi közlést, mondván, hogy nem célzott csapásról van szó, hanem egy,

az ukrán légvédelem által lelőtt orosz rakéta roncsai csapódtak be.

Azt is közölte, hogy a törmelék az ukrán főváros egyes részeit ellátó központi fűtést is megrongálta a dermesztő téli fagyban.

Herascsenko nem említette, hogy lennének áldozatok.

 

 

Az Ukrzaliznyicja ukrán állami vasúttársaság korábbi közleménye még abból indult ki, hogy az egy hete kezdődött háború keretében orosz légicsapást hajtottak végre a pályaudvar közelében, ahonnan nők és gyermekek ezreit kimenekítették. A Függetlenség terétől, a Majdantól három kilométernyire fekvő létesítmény a két kijevi pályaudvar egyike, ahonnan a menekülők ezrei elhagyják a fővárost.

A vasúti közlemény szerint a pályaudvar épülete kisebb károkat szenvedett, a sérültek száma egyelőre nem ismert, a vonatok továbbra is közlekednek.

 

 

Kijev nemzetközi vizsgálóbizottság megalakítását szorgalmazza az ENSZ-ben

Oroszország által Ukrajnában a háborús műveletek során elkövetett bűnök kivizsgálására nemzetközi vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte Ukrajna az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, Emine Dzsaparova, az ukrán külügyminiszter első helyettese az erről szóló határozat gyors elfogadását szorgalmazta szerdán.
A 47 tagú testület csütörtökön dönt a tervezetről.

 

Embertelen támadás folyik ellenünk. Nincs időnk azonban könnyezni, azt akkor fogunk, ha már győztünk”

– mondta Kijevből videón mondott beszédében Dzsaparova.

Közölte, hogy a kormánya teljes mértékben működőképes, és elutasította Vlagyimir Putyin orosz elnök arra vonatkozó állításait, hogy Ukrajna népirtást követett volna el.

Tudják, hogyan kezeli Oroszország a népirtást Ukrajnában? Robotrepülőgépekkel és hadműveleti harcászati rakétákkal, harckocsikkal és tüzérséggel, felderítő és szabotázscsoportokkal”

– mondta.

Bunkerekben lévő óvóhelyeken születnek ukrán csecsemők. Most, miközben tanácskozunk, orosz fegyveres erők támadnak bölcsődéket, óvodákat, árvaházakat, kórházakat”

– hangoztatta.

Dzsaparova szerint 352 ukrán – közöttük tizenhat gyermek – halt meg a konfliktusban, a legfiatalabb másfél éves volt.

A háború civil áldozatait illetően a nemzetközi szervezetek is ellentmondásos adatokat hoznak nyilvánosságra. Az ENSZ emberi jogi főbiztosságának hivatala (OHCHR) szerdán azt közölte, hogy a háború február 24-i kezdete óta március elsejével bezárólag legalább 227 civil vesztette életét és 525-en sebesültek meg.

 

Az áldozatok többségének halálát nagy hatóerejű robbanó harceszközök okozták, ideértve a nehéztüzérségi ágyúzást, a rakéta-sorozatvetőket és a légicsapásokat”

– ismertette az OHCHR. Mindemellett az ENSZ-hivatala megjegyezte, hogy az áldozatok száma az általuk ismertnél jóval magasabb lehet, különösen a kijevi kormányerők kezén lévő régiókban, tekintettel a jelentések késésére és az egyes területeken kibontakozott súlyos összecsapásokra.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére