Elhalasztják a két utolsó atomerőmű bezárását Németországban
2022.09.05. 21:00
„Az energiaellátás biztonságának fenntartása érdekében az év vége helyett 2023 áprilisában zárják be a két utolsó atomerőművet Németországban.”
– jelentették be hétfőn Berlinben. Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter a villamosenergia-átviteli hálózatot üzemeltető vállalatok vezetőivel az úgynevezett ellátási terheléspróba eredményeiről tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy nagyon magas szintű az ellátásbiztonság, amit az is mutat, hogy Németország energiaexportőr.
Az utóbbi hónapok piaci és időjárási fejleményei alapján viszont nem lehet kizárni, hogy télen vészhelyzet keletkezik, ezért elővigyázatosságból
„Azonban 2023 áprilisában Németország végleg szakít a nukleáris energiára építő áramtermeléssel, új fűtőelemeket már nem rendelnek és a két utolsó erőművet is leállítják.” – mondta a Zöldek politikusa.
Így most első alkalommal tér el Berlin a 2000-es évek elején megfogalmazott tervétől a nukleáris energia kivezetéséről. Az ok: az Oroszország és a fejlett országok közt kirobbant szankciós háború következtében megcsappant Németország földgázellátása, és a közelgő tél energiahiánnyal fenyegeti Európa legnagyobb gazdaságának vállalatait és háztartásait.
A döntést nemcsak a kormánynak kell jóváhagynia, hanem minden bizonnyal a Bundestagnak is szavaznia kell róla.
Ugyanakkor az atomerőművek működésben hagyása sem csodaszer a német problémára – írta a The Wall Street Journal korábban. Elsősorban a földgáz hiányzik ugyanis, amely nem mindenhol kiváltható egyébbel. Az áramfogyasztás mintegy 6 százalékát fedező nukleáris atomerőművek használatban hagyása azonban lehetőséget hagy rá, hogy ne kelljen gáz- és széntüzelésű erőművekkel kiváltani őket.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
Magyarország elítéli a terrorizmust, Brüsszel ellen pedig jogi lépéseket tesz
Ismét lövöldözés volt Jeruzsálemben.
Karácsonynak vállalnia kell a felelősséget a dollárbaloldal külföldi kampánytámogatása miatt
Wintermantel Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője az MTI-hez szombaton eljuttatott videónyilatkozatában legalábbis erre szólította fel a főpolgármestert.
Petr Pavel nyugalmazott tábornok nyerte a cseh államfőválasztást
Petr Pavel kapta a voksok 58,3 százalékát, míg Andrej Babiš 41,68 százalékot kapott. A választási részvétel meghaladta a 70 százalékot, ami új rekordot jelent. Pavel mintegy 3,4 millió szavazatot kapott, míg Babiš egymillióval kevesebbet.
Újabb 10 névre derülhet fény a brüsszeli korrupciós botrányban
Az Origo szerint fordulat állhat be a nyomozásban azzal, hogy görög sajtóértesülések alapján Pier Antonio Panzeri volt szocialista EP-képviselő 10 újabb korrupt politikus megnevezésére készül.
Orbán Viktor: Ha a baloldal lenne ma kormányon, akkor mi is nyakig állnánk a háborúban
A baloldal megmondta, hogyha mandátumot kap, akkor együtt úszik a nemzetközi közösséggel. Azt fogja tenni, amit a többiek, durvábban fogalmazva: azt fogja tenni, amit mondanak nekik. Mi pedig azt mondtuk, hogy van magyar nemzeti érdek. Így 2022-ben az emberek valójában háború és béke között választottak. És a békét választották – írta közösségi oldalán a miniszterelnök.
Von der Leyen: Nem térhetünk vissza az orosz energiafüggőséghez
Semmilyen körülmények között nem térhetünk vissza az orosz fosszilis energiahordozóktól való függőséghez – szögezte le Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a német, ellenzéki, jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) düsseldorfi újévi fogadásán szombaton.