Nem számít magasnak a Spanyolországba érkező menedékkérők száma, ezért nincs is szükség a Franciaországgal közös schengeni belső határ ellenőrzésére az új spanyol kormány külügyminisztere szerint.

Josep Borrell egy keddi német lapinterjúban kiemelte: az Európai Unió (EU) elveszíti a belső határőrizet nélküli schengeni övezetből adódó előnyöket, ha a tagállamok nem fogadják el, hogy az övezet külső határa közös határ, és visszaállítják az ellenőrzést az övezeten belüli nemzeti határokon.

– mondta a miniszter a Handelsblatt című üzleti lapban közölt interjújában.

Arra a felvetésre, hogy a menedékkérők úgynevezett másodlagos – EU-s tagállamok közötti – migrációjának visszaszorítására legalább átmenetileg ellenőrizni kellene Spanyolországot az EU északi részétől elválasztó, Franciaországgal közös határszakaszt, azt mondta, hogy nincs szükség állandó határellenőrzésre, amíg annyira alacsony a menedékkérők száma, mint most.

– mondta a szocialista kormány külügyi, európai uniós és együttműködési minisztériumának vezetője.

Kiemelte: Olaszország "brutális bezárkózási politikája" miatt várható volt, hogy Spanyolország lesz az EU-ba igyekvő menedékkérők fő célországa, de míg Olaszországba az utóbbi három évben 625 ezer menedékkérő érkezett, Spanyolországba az idén eddig csupán nagyjából 25 ezer, ami "teljesen más dimenzió".

Az viszont igaz, hogy a menekültügyi rendszer befogadóképessége kimerült, de a helyi közösségek "nagyon pozitívan reagálnak, és készen állnak emberek befogadására" – mondta Josep Borrell.

A katalán politikus, aki 2004-től 2007-ig az Európai Parlament (EP) elnöke volt, kifejtette, hogy a menekültügyi migrációval kapcsolatban "két narratíva uralkodik" az EU-ban.

Az egyik oldalon olyan tagállamok állnak, mint Magyarország, Lengyelország, Olaszország és Ausztria, amelyek "új falakat akarnak építeni" a nemzeti határaikon. A másik oldalon Franciaország, Németország, Spanyolország és Portugália áll, ezek a tagállamok közös megoldásra törekednek, és ugyan azt mondják, hogy nem jöhet mindenki az EU-ba, de meggyőződésük, hogy nem lehet egyszerűen lezárni a határokat, hanem rendezett mederbe kell terelni a migrációs folyamatokat.

Kiemelte, hogy a jövő tavaszi EP-választás lesz a "nagy próbatétel". Az erkölcsös realizmus képviselőinek világossá kell tenniük a választók előtt, hogy a menekültek befogadása nemcsak a rászorulók támogatását jelenti, hanem a népesedési folyamatokat tekintve nyereséget is, "demográfiai osztalékot", főleg Németországban, mert ott rendkívül alacsony a születések száma, a fiatal bevándorlók pedig hosszú távon az ország javára válnak.

Ennek feltétele a társadalmi integráció, a beilleszkedés sikere, ezért egy országot sem szabad túlterhelni, amihez "feltétlenül szükséges egy egységes és szolidáris EU-s politika, amely rendezi a menekültek áramlásait" – mondta Josep Borrell, hangsúlyozva, hogy az emberek éppen az ellenőrizetlen, rendezetlen bevándorlástól félnek.

– fejtette ki Josep Borrell.

Példaként említette, hogy ki lehetne dolgozni egy "európai-afrikai Erasmus" programot. Ennek lényege, hogy az illegálisan érkező afrikaiakat visszaküldik, és minden egyes emberért cserébe befogadnak legális úton egy másikat, aki három évig tanul, majd az EU-ban szerzett tudást otthon használja, a hazai gazdaság javára.