Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo
Szabad vasárnap
 
 
 
 

Nincs kegyelem: már a mozikban a várva várt '56-os film

Horváth József György

2016.12.08. 14:38

Az 1956-os salgótarjáni sortüzet bemutató, megható és megrázó Nincs kegyelem címû filmet december 8-tól vetítik a mozik.

A filmet csütörtöktől három helyen vetítik. Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban 15:30-tól vetítik, majd hétfőn 18:30-tól. Balassagyarmaton a Madách Miniplexben látható a film csütörtöktől minden nap 16:00-tól, Székesfehérváron a Barátság Klubmoziban, Szigetszentmiklóson pedig a Nádasdy Filmszínházban tekinthetik meg az érdeklődők.

További vetítési időpontokért kattintsatok IDE!
Mit tudunk a salgótarjáni sortűzről?

Az MSZMP 1956. november 21-én a következő utasítást adta ki: "Egyes gócokat erőteljesebben kell karhatalommal védeni. Ezeken a helyeken a szervezést gyorsítani kell: Miskolc, Pécs, Salgótarján."

Az utasítás végrehajtását Biszku Béla is támogatta, nagyrészt az ő döntésétől függött a lövések halálos kimenetele.

Az 1956-ban hatályos szolgálati szabályzat szerint a karhatalmi felszólítás után a levegőbe kellett lőni, majd ha nem oszlottak szét, akkor a tüntetők elé kellett lőni a földre, és csak ezután lett volna szabad a lábfejre célozni, lehetőleg csak megsebesíteni, nem tudatosan megölni a tüntetőket. 1956. december 4-én a Katonai Tanács megváltoztatta a szabályzatot, ami szerint a lövések nem tömegoszlatási célokat, hanem a tömeg szétlövésével kapcsolatos feladatokat látnak el.

Mától kezdve lövünk!"

A sortűz napján Steigerwald Ottó, a Nógrád Megyei Munkástanács elnökhelyettese Budapestre ment a Párt gyűlésére, ahol Kádár Jánossal tárgyalni akart a munkások helyzetéről, de Marosán György kijelentette, hogy nem tárgyalnak, hanem lőnek.

1956. december 8-án mintegy 4000-en gyűltek össze a salgótarjáni megyetanács és rendőrkapitányság előtt, két munkástanácsi vezető, Gál Lajos és Viczián Tamás szabadon bocsátását követelve. Az első tiltakozók reggel kilenc órakor vonultak utcára. Egy rendőrtiszt megpróbálta elküldeni őket, később felajánlotta, hogy válasszanak egy küldöttséget, amellyel tárgyalnának, de tüntetők ezt az ötletet elvetették. A tömeg egyre nőtt, tizenegy óra körül már mintegy négyezren tüntettek; már nemcsak a letartóztatottak szabadon engedéséért, hanem a Kádár-kormány ellen és szovjet csapatok kivonásáért. Többen szidni kezdték a karhatalmi egységek tagjait.

A tömeghez tartozó Ferencz István a tüntetés szélén egy ártalmatlan hanggránátot robbantott föl, erre a megyetanács épületének emeleti ablakaiból tüzelni kezdett a körülbelül 40 Honvéd Karhatalmi Alakulati tag, pár pufajkás közbeavatkozott, sőt a fontosabb épületeket őrző szovjet katonák is közbeavatkoztak, az úton lévő tank géppuskásaival is lőni kezdtek. Ennek hatására a tüntetők pánikba estek, a legtöbben menekülés közben, a hátukon sebesültek meg.

A mindenfelé irányuló lövések nemcsak a tüntetők közül ölt meg embereket, de hazafelé tartó iskolásokat is eltalált a járdán, a megyetanáccsal szemközti oldalon lévő lakóházaknál tartózkodó lakók közül is sokan megsebesültek. A kormány hivatalos jelentésében az állt, hogy az "ellenforradalmár provokátorok" gránáttal támadták meg a szovjeteket és a HKA embereit. Az ORFK helyszíni megfigyelések után azt állította, hogy minden a kormány közleményével ellentétesen történt, ám a jelentést titkosították.

A helyszínen 27-en meghaltak, de az áldozatok száma máig nem biztos, a becslések 46 és 131 között változnak. Az épületek tetejéről lövő katonák válogatás nélkül lőttek a tömegbe. A forradalom leverése utáni leszámolások legvéresebb sortüze volt.

Közvetlenül a sortűz után a városparancsnok kijárási tilalmat rendelt el, és feloszlatta a helyi munkástanácsokat, és a sortüzekért is őket tette felelőssé, a lakosságot a fegyverek leadására kényszerítette. A két munkástanácsi vezetőt december 13-án a pufajkások megkínozták, kivégezték és a holttesteket az Ipolyba dobták. Az ellenállás megtörése céljából történt sortüzek még több helyen folytatódtak, például Egerben december folyamán.

A sortűz név szerint ismert áldozatai:

  • Angyal Pál szállítási felvigyázó (43 éves)
  • Balázs József kovács (31 éves)
  • Bártfai József kovács (30 éves)
  • Benkő Imre önálló kőműves ( 59 éves)
  • Chmell Tibor lakatos (17 éves)
  • Dávid Lajos kovács (25 éves)
  • Fekete Imre Nándor számlázó ( 25 éves)
  • Fekete József lakatos (19 éves)
  • Fényes Ilona segédmunkás (17 éves)
  • Fényes Sándor üveggyári fújtató (24 éves)
  • Gálfi János bányász (23 éves)
  • Gubányi Ferenc bányafelügyelő (45 éves)
  • Havasi László lakatostanuló (17 éves)
  • Jónás János belügyminisztériumi dolgozó (23 éves)
  • Kakuk József általános iskolai tanuló (10 éves)
  • Kiss Gábor ipari tanuló ( 17 éves)
  • Kiss István bányász (22 éves)
  • Kluka József gyári munkás (15 éves)
  • Koczka László technikus (18 éves)
  • Kosléder László asztalos (22 éves)
  • Kostyál Endre szállítómunkás (28 éves)
  • Krupa János faipari technikus (21 éves)
  • Mihály Ilona üveggyári munkás (18 éves)
  • Molnár Józsefné háztartásban dolgozó (26 éves)
  • Molnár Zsigmond rakodómunkás (45 éves)
  • Nagy Béláné segédmunkás (20 éves)
  • Nagy Sándor gépkezelő (50 éves)
  • Németh Ferenc bányász (27 éves)
  • Pallai József gépipari technikus (20 éves)
  • Peresi Ilona üvegbehordó (21 éves)
  • Ravasz István egyetemi hallgató (18 éves)
  • Sály Miklós gépformáló (20 éves)
  • Szabó Gyula üzemvezető (24 éves)
  • Szabó János segédmunkás (22 éves)
  • Szarvas Pál bányai munkavezető (30 éves)
  • Szőke Zoltánné hegesztő (38 éves)
  • Telek Erzsébet gyári munkás (22 éves)
  • Telek Ilona gyári munkás (23 éves)
  • Tóth András üveggyári behordó (20 éves)
  • Tóth Sándor villanyszerelő (31 éves)
  • Tóth Sándor bányász (48 éves)
  • Vámos Józsefné begyűjtési ügyintéző (26 éves)
  • Vilcsek Ilona segédmunkás (27 éves)
  • Vlcsovszki Rezső ügyintéző (50 éves)
  • Dr. Wágner Jenőné ügyintéző (42 éves)
  • Zaff József villanyszerelő tanonc (18 éves)

A film médiapartnere a 888.hu

OLVASTAD MÁR?

Szabad vasárnap
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Salvini: büszke vagyok rá, hogy mindig rózsafüzérrel a zsebemben járok

Salvini: büszke vagyok rá, hogy mindig rózsafüzérrel a zsebemben járok

Amerika, London, Párizs

A bevándorlásellenes politikus fontosnak tartja az európai kontinens keresztény jellegének megőrzését.

Bajszok és forradalmak

Bajszok és forradalmak

Piszkostizenkettő

Hétvégén hatalmas léptekkel haladt előre a reakció felszámolásának ügye.

Századvég: Európa önjelölt vezetői megbuktak

Századvég: Európa önjelölt vezetői megbuktak

Kétharmad

Angela Merkel és Emmanuel Macron magukat Európa vezetőiként, a világpolitika pozitív szereplőiként tartják számon, ám az európai emberek már kevésbé vannak megelégedve a teljesítményükkel. Ez alól pedig a Brüsszelre egyre nagyobb befolyást gyakorló amerikai milliárdos, Soros György sem kivétel.

Rekordösszeget költöttek a németek a migránsokra

Rekordösszeget költöttek a németek a migránsokra

Amerika, London, Párizs

Minden korábbinál nagyobb összeget, 23 milliárd eurót (7500 milliárd forint) fordítottak a német szövetségi kormány költségvetéséből 2018-ban a menekültüggyel összefüggő kiadásokra – írta hétfőn a Bild című német lap egy még nem nyilvános kormányzati kimutatásra hivatkozva.

Kirúghatják a brit orvost, amiért megkérte a betegét, vegye le a nikábját

Kirúghatják a brit orvost, amiért megkérte a betegét, vegye le a nikábját

Amerika, London, Párizs

Az anya a beteg gyerekét vitte el az évtizedek óta becsületesen dolgozó orvoshoz. Mivel a szülő nem tudta érthetően elmondani, mi a gyerek baja, az orvos megkérte, hogy vegye le az arcát eltakaró nikábot, akkor talán megérti, mit akar mondani. Ezek után pedig megindult a gyűlöletcunami a doktor ellen.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére