Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Ma van a magyarság legnagyobb tragédiájának évfordulója

Pörge Béla

2018.06.04. 06:58

98 évvel ezelõtt ezen a napon írták alá a trianoni békediktátumot.

1920. június 4-én Párizs mellett, a Nagy-Trianon-kastélyban írták alá azt a békeszerződést, mely Magyarországot lényegében tönkretette. A történelmi Magyarország kétharmadát csatolták el.

Az ország Horvátország nélküli része 283 ezer négyzetkilométer volt, ebből hagyott meg 93 ezret a diktátum. (Pontosabban annyit sem, Sopron környékét a Rongyos Gárdának és a népszavazásnak köszönhetően tarthatta meg az ország.)

Az elcsatolt területeken nagyjából 3,3 millió magyar élt, Székelyföld kivételével egy tömbben a megcsonkított országban maradt magyarokkal. Magyarország önmagával lett határos, bármerre indul(t) az ember az országból, magyarok élnek ott (kivétel a nyugati határszél, főleg a módosítások után).

A magyar gazdaságot lényegében padlóra küldte a szerződés, a termőföldek, vasutak, bányák, iparvidékek legalább kétharmada, olykor még nagyobb hányada került más országokhoz. A vasúti hálózat a mai napig nyögi Trianon hatásait, emiatt gyorsabb az ország bármelyik sarkából egy másikba Budapesten át eljutni.

A legnagyobb területet Románia kapta, Erdély és a Partium együtt nagyobb, mint a csonka Magyarország. 103 ezer négyzetkilométert kaptak a románok, arról a napokban írtunk, hogy lakták le. Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok —aki megvédte a románok fosztogatásától a Nemzeti Múzeumot — naplójában Erdély elcsatolását ahhoz hasonlította, mintha Kaliforniát elvenné Mexikó az Egyesült Államoktól.

A Gróf Apponyi Albert védőbeszédéből származó következő idézet jól jellemzi, hogy Erdély sorsát hogyan pecsételte meg ez a béke.

A magyarságnál az írni és olvasni tudók arányszáma megközelíti a 80%-ot; a magyarországi németeknél a 82%-ot; a románoknál a 33%-ot; a szerbeknél az 59 és egynéhány tizedet, majdnem a 60%-ot."

Csehszlovákia szintén nagy területet hasított ki Magyarország testéből, az új államalakulat a Felvidéket és Kárpátalját kapta meg. Jellemző, hogy 1938-ban —amikor az első bécsi döntés visszaszolgáltatta Magyarországnak egy részét annak, ami jár— a visszacsatolt területen a lakosság túlnyomó többsége magyar volt. Úgy, hogy a határ a Csallóköz kivételével sehol nem "vándorolt" 50-60 kilométernél többet északra.

A szintén új államalakulat, Jugoszlávia egyből bekebelezte a Magyar Királyságból kiváló Horvátországot, emellett megkapta még a Muraközt és a Délvidéket. A horvátokkal kapcsolatban jellemző, hogy a zágrábi Jellasics-szobor kivont kardja ma már nem Budapest, hanem Belgrád felé mutat.

A szintén vesztes Ausztriához került a nyugati határszél, a Rongyos Gárdának hála itt később népszavazást írtak ki, így Sopron és több magyar többségű falu Magyarországnál maradhatott. Fontos kiemelni még Balassagyarmatot, ami a csehek túlkapása miatt majdnem odalett, de a város civiljei megvédték a települést, amely ma a "Legbátrabb város" címet viseli. Szomoróc (ma Kercaszomor) népe pedig a jugoszlávokat űzte ki fegyverrel a faluból, mely ma a "Legbátrabb falu" nevet viselheti.

Érdekesség, hogy néhány felvidéki falu Lengyelországhoz került, ott figyelembe vették az etnikai viszonyokat, délebbre valamiért nem...

Gróf Apponyi Albert védőbeszédében többek között a népszavazás lehetőségét kérte. Ez a magyaroknak és a németeknek nem járt, Wilson elveire hivatkozva olyan békét erőltettek a magyarokra, amely nem vette figyelembe ezeket az elveket.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét.

A cikket Apponyi azon szavaival zárjuk, melyeket a békediktátum elfogadása után mondott:

Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját."

Úgy legyen!

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

A 888 megmondja a tutit: Portugália – Svájc

A 888 megmondja a tutit: Portugália – Svájc

Ahogy mondani szokták: az élet a legnagyobb rendező. Ki gondolta volna, hogy eljön az az idő, hogy nem nyáron, hőségben, sörsátrak árnyékában, hanem ősszel/télen forralt bort szürcsölve kell végig izgulnunk egy labdarúgó-világbajnokságot? De azzal, hogy Katar nyerte a 2022-es vb rendezési jogát, ezt is megtapasztalhatjuk. A 888.hu is kiveszi a részét a szurkolásból, a torna ideje alatt minden nap egy slágermeccs győztesét tippeljük meg párokba osztva, nem feltétlenül futballszakmai szempontok alapján. A mai meccs: Portugália – Svájc.

Orbán Viktor: EU-Nyugat-Balkán csúcs

Orbán Viktor: EU-Nyugat-Balkán csúcs

„Ha jól csináljuk, a Balkán lesz az olcsó energia kapuja Európa számára” – fogalmazott a miniszterelnök.

Ukrajna 18 milliárd eurós támogatásáról ma nem volt szavazás

Ukrajna 18 milliárd eurós támogatásáról ma nem volt szavazás

Nem volt ma szavazás Ukrajna 18 milliárd eurós támogatásáról, így a magyar helyreállítási tervről sem lehetett szavazás.

A németek több mint kétharmada spórol a fűtéssel

A németek több mint kétharmada spórol a fűtéssel

A németországi háztartások több mint kétharmada kevesebbet fűt az idén, mint tavaly – mutatta ki egy kedden ismertetett felmérés.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére