Ma van a magyarság legnagyobb tragédiájának évfordulója
Pörge Béla
2018.06.04. 06:58
98 évvel ezelõtt ezen a napon írták alá a trianoni békediktátumot.
1920. június 4-én Párizs mellett, a Nagy-Trianon-kastélyban írták alá azt a békeszerződést, mely Magyarországot lényegében tönkretette. A történelmi Magyarország kétharmadát csatolták el.
Az ország Horvátország nélküli része 283 ezer négyzetkilométer volt, ebből hagyott meg 93 ezret a diktátum. (Pontosabban annyit sem, Sopron környékét a Rongyos Gárdának és a népszavazásnak köszönhetően tarthatta meg az ország.)
Az elcsatolt területeken nagyjából 3,3 millió magyar élt, Székelyföld kivételével egy tömbben a megcsonkított országban maradt magyarokkal. Magyarország önmagával lett határos, bármerre indul(t) az ember az országból, magyarok élnek ott (kivétel a nyugati határszél, főleg a módosítások után).
A magyar gazdaságot lényegében padlóra küldte a szerződés, a termőföldek, vasutak, bányák, iparvidékek legalább kétharmada, olykor még nagyobb hányada került más országokhoz. A vasúti hálózat a mai napig nyögi Trianon hatásait, emiatt gyorsabb az ország bármelyik sarkából egy másikba Budapesten át eljutni.
A legnagyobb területet Románia kapta, Erdély és a Partium együtt nagyobb, mint a csonka Magyarország. 103 ezer négyzetkilométert kaptak a románok, arról a napokban írtunk, hogy lakták le. Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok —aki megvédte a románok fosztogatásától a Nemzeti Múzeumot — naplójában Erdély elcsatolását ahhoz hasonlította, mintha Kaliforniát elvenné Mexikó az Egyesült Államoktól.
A Gróf Apponyi Albert védőbeszédéből származó következő idézet jól jellemzi, hogy Erdély sorsát hogyan pecsételte meg ez a béke.
A magyarságnál az írni és olvasni tudók arányszáma megközelíti a 80%-ot; a magyarországi németeknél a 82%-ot; a románoknál a 33%-ot; a szerbeknél az 59 és egynéhány tizedet, majdnem a 60%-ot."
Csehszlovákia szintén nagy területet hasított ki Magyarország testéből, az új államalakulat a Felvidéket és Kárpátalját kapta meg. Jellemző, hogy 1938-ban —amikor az első bécsi döntés visszaszolgáltatta Magyarországnak egy részét annak, ami jár— a visszacsatolt területen a lakosság túlnyomó többsége magyar volt. Úgy, hogy a határ a Csallóköz kivételével sehol nem "vándorolt" 50-60 kilométernél többet északra.
A szintén új államalakulat, Jugoszlávia egyből bekebelezte a Magyar Királyságból kiváló Horvátországot, emellett megkapta még a Muraközt és a Délvidéket. A horvátokkal kapcsolatban jellemző, hogy a zágrábi Jellasics-szobor kivont kardja ma már nem Budapest, hanem Belgrád felé mutat.
A szintén vesztes Ausztriához került a nyugati határszél, a Rongyos Gárdának hála itt később népszavazást írtak ki, így Sopron és több magyar többségű falu Magyarországnál maradhatott. Fontos kiemelni még Balassagyarmatot, ami a csehek túlkapása miatt majdnem odalett, de a város civiljei megvédték a települést, amely ma a "Legbátrabb város" címet viseli. Szomoróc (ma Kercaszomor) népe pedig a jugoszlávokat űzte ki fegyverrel a faluból, mely ma a "Legbátrabb falu" nevet viselheti.
Érdekesség, hogy néhány felvidéki falu Lengyelországhoz került, ott figyelembe vették az etnikai viszonyokat, délebbre valamiért nem...
Gróf Apponyi Albert védőbeszédében többek között a népszavazás lehetőségét kérte. Ez a magyaroknak és a németeknek nem járt, Wilson elveire hivatkozva olyan békét erőltettek a magyarokra, amely nem vette figyelembe ezeket az elveket.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét.
A cikket Apponyi azon szavaival zárjuk, melyeket a békediktátum elfogadása után mondott:
Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját."
Úgy legyen!
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
