Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Kutyák szigete: végre egy mese, amit mindenkinek ajánlunk - kivéve a gyerekeknek

888.hu

2018.04.17. 20:28

A Grand Budapest Hotel után ismét hosszabb alkotással jelentkezett Wes Anderson rendezõ, amelynek címe: Kutyák szigete. Ez a rendezõ második stop-motion animációs filmje, amely egy felnõtteknek készített mese. Filmkritika spoilerek nélkül.

Néhány kritikus kifejezetten ellenségesen fogadta Wes Anderson előző hosszabb alkotását, A Grand Budapest Hotelt. Én viszont minden hibája ellenére igazán tudok lelkesedni a filmért, ezért is vártam izgatottan az író-rendező legújabb alkotását, a Kutyák szigetét.

Az animációs film Japánban játszódik, a képzeletbeli Megaszaki városában. Itt a polgármester elnyomó rezsimje egy vírusra hivatkozva száműzi a kutyákat a városból, mert attól félnek, hogy a "kutyanátha" átterjedhet az emberre is – a háttérben viszont a macskák, vagy macskákat pártolók bosszúja sejlik fel. A kutyákat egy szeméttel borított szigetre száműzik. Ezt nem nézi mindenki jó szemmel, főhősünk, Atari vissza szeretné vinni kutyáját magával a városba, ezért mentőakcióba kezd. Ebben segít neki egy falkányi a szigetre száműzött kutya. Ezzel párhuzamosan Megaszakiban is megindul a kutyagyűlölő rezsim elleni harc.

A Kutyák szigetének karakterei külsejükben valamelyest hasonlítanak Anderson előző animációs filmjének hőseihez, a kevésbé ismert A fantasztikus Róka úr figuráihoz. Mint azt az ilyen produkciókban már megszokhattuk, számos sztár kölcsönzi hangját a figuráknak. A teljesség igénye nélkül Brian Cranston (Chief), Liev Schreiber (Spots) Edward Norton (Rex), Bill Murray (Boss), Jeff Glodblum (Duke), Scarlett Johansson (Nutmeg).

A mesében a Wes Andersontól már megszokott látványorgia ismét elönti a képernyőt. Ez helyenként egészen jól működik. Az animációs filmekhez képest néha szokatlanul hosszú párbeszédek egy részénél különleges háttér bukkan fel és nem csupán a beszélő szereplőt láthatjuk. A rendező vélhetően így próbálta elterelni a figyelmet a helyenként egyébként tényleg feleslegesen hosszú dialógusokról – amelybe azért igyekszik némi humort csempészni, sikerrel. Az animációs filmekben legtöbbször a képi világ viszi előre a cselekményt, a párbeszédek banálisabbak szoktak lenni, Anderson viszont inkább az egyensúlyra és a tőle jól megszokott kényszeres szimmetriára törekszik. A látvány kapcsán többször is osztott képernyővel próbál operálni a rendező, de esetenként ez kevésbé teszi követhetővé a cselekményt (annak ellenére, hogy éppen arra az oldalra igyekszik fókuszálni a figyelmet, ahol a fontosabb történés zajlik).

A történet nyelvi világa szintén egy kicsit kusza. A kutyák beszéde le van fordítva angolra, ám az emberek, különösen a főszereplő általában japánul szólalnak meg, és ezeknek csak egy része van lefordítva – kivételt képez egy amerikai cserediák, aki szintén fontos szereplő. A cselekmény érthetőségének szempontjából mindez azonban nem zavaró.

A történet helyszíne Japán és ez a képi világnál még sokkal jobban meghatározza a zenei aláfestést. Alexandre Desplat szerezte a film zenéjét. A szakember sokat épít a japán taiko dobolásra, amely egy csoportos dobstílus és elképesztően jó feszültségkeltő hatása van. Becsúszik egy-egy popszám is a cselekmény közben, de főként a japándobokon van a hangsúly.

Összességében a történet jó, a karakterek és az ábrázolt világ pedig nagyon sokszínű. Abszolút megnézős, kellemes, könnyed kikapcsolódást ígérő meséről van szó.

A film kapcsán nem lehet elmenni szó nélkül a politikai tartalom mellett. A Kutyák szigete Wes Anderson leginkább átpolitizált alkotása. Főként a mese vége felé annyira áthallásosak az üzenetek, mintha a rendező is aktívan követné a magyar közéleti eseményeket, és csak a 444 vagy a HVG egyik sorát adta volna a szereplői szájába. Van itt minden: diktatúra, elnyomás, ellenségkép, elvesztett választás, forradalom, tüntetés, 98-2 stb. Néhány elem tényleg annyira áthallásos, hogy az ember már szinte gyanakszik, hogy a rendező közelről követi a magyar ellenzék és a kormánypárt küzdelmeit. Márpedig tudjuk, hogy a Houstonban született alkotó biztosan nem teszi ezt meg, nem tud magyarul, ezért érdekes lenne választ találni arra a kérdésre, hogy akkor mégis hogyan lehetséges ez?

A választ talán abban találhatjuk meg, hogy hogyan próbálja közvetíteni a politika az üzeneteit a választók irányába napjainkban. Magyarországon az utóbbi években professzionalizálódtak a politikai szereplők a politikai üzenetek átadásában – mind a kormánypárti, mind az ellenzéki térfélen. Az összes szereplő arra törekedett a közelmúltban, hogy üzenetei erőteljes érzelmi viszonyulást teremtsenek meg pártjaik felé. Ez a legtöbb szereplő számára sikerült is, aminek fontos hatása volt a magas választási részvételre. (Az egyetlen kivétel a Juhász Péter-féle Együtt, amiről itt írtam bővebben.) A pártokkal kapcsolatos erőteljes érzelmek nemcsak a magas választási részvételi hajlandóságon látszottak meg, hanem az eredményekre adott reakciókban is. A győztesek két centivel a föld fölött jártak, szinte sebezhetetlennek érezték magukat, a vesztesek pedig csalást kiáltottak és forradalmat szerveztek – és próbálnak szervezni mind a mai napig. A politikai szereplőkkel való mély érzelmi azonosulás a vereség esetén személyes vereségérzetté alakul. A pártok erőteljes érzelmi azonosulást kiváltó kampányai az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában évtizedek óta használt stratégia. A magyarországihoz hasonlatos ellenzéki hisztériahullám éppúgy végigsöpört az USA-ban Trump győzelme után, vagy Nagy-Britannián a Brexit megszavazása után, vagy akár Ausztrián Kurz győzelme után. A vereség okozta érzelmi sokk ugyanazokat a témákat helyezte középpontba, amelyek Anderson filmjében is előkerülnek: diktatúra, tüntetés, elnyomás stb. A vesztes oldal által a nyugati demokráciákban szinte mindig ezek a toposzok fogalmazódtak az elmúlt években.

Összességében elmondható, hogy ellenzéki barátainknak mindenképp ajánlanánk a Kutyák szigetét. A jobboldaliaknak, a kutyák szerelmeseinek, a kalandos történetek kedvelőinek és a Grand Budapest Hotel rajongóinak pedig éppúgy, mert ez az a mese, amiben mindenki találhat magának azonosulási pontot. Könnyed humorával és ízléses képi világával pedig magával ragadja a nézőt.

IMDB: 8,2/10

Rotten Tomatoes: a közönség 88%-a kedvelte (átlagosan 4,2/5-ös osztályzatot kapott), a kritikusok 91%-a kedvelte (átlagosan 8,1/10-es osztályzatot kapott).

888.hu: 7/8

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Kedves Hollywood! Attól még nem lesz jó egy film, hogy női főszereplőt raktok bele

Kedves Hollywood! Attól még nem lesz jó egy film, hogy női főszereplőt raktok bele

Helyette mondjuk kéne rendes forgatókönyv, némi eredetiséggel megfűszerezve. Sötét zsaruk a Föld körül-kritika.

Így emlékeztek meg a politikusok a 30 éves rendszerváltásról

Így emlékeztek meg a politikusok a 30 éves rendszerváltásról

Az éppen ma 30 éves bátor, hazaszerető szókimondás máig alakítja hazánk sorsát.

Donald Trumpról nevezetek el egy települést

Az izraeli kormány a Szíriától elfoglalt Golán-fennsíkon ülésezve vasárnap úgy döntött, hogy települést hoznak létre a térségben, amelyet az amerikai elnökről neveznek el.

Van olyan hely Magyarországon, ahol egy zsák szeméttel is tudsz fizetni

Van olyan hely Magyarországon, ahol egy zsák szeméttel is tudsz fizetni

Amellett, hogy pénzt takarítasz meg, a környezetedért is tehetsz.

Így üzenték meg a magyarok 1989-ben: szabadságot akarnak

Így üzenték meg a magyarok 1989-ben: szabadságot akarnak

Harminc éves a magyar szabadság. Nagy Imre 1989. június 16-i újratemetése volt az utolsó szög a kommunista rezsim koporsójában, a gyásszertartáson több tízezer ember vett részt. | GALÉRIA

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére