Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Ezen a napon született a huszadik század egyik ikonikus politikusa, aki örökre szálka marad a kommunisták szemében

Horváth Tamás

2020.04.20. 10:25

A jobb sorsra érdemes honatya élete idejekorán véget ért.

Napra pontosan 112 évvel ezelőtt, 1908. április 20-án született Kovács Béla, az FKGP talán legismertebb főtitkára. Kovács egy baranyai parasztcsalád gyermekeként jött a világra, származása nemcsak életmódját, de politikai nézeteit is meghatározta. Nem volt ugyan magasan képzett – csupán négy elemi és négy polgári osztályt, illetve különböző mezőgazdasági tanfolyamokat végzett –, azonban már 19 esztendős korában késztetést érzett a közéleti szereplésre.

Miközben házasságával szerzett földbirtokán gazdálkodott, a Mecsekalján bíróhelyettesi tisztségbe került, majd 1933-ban belépett a Független Kisgazdapártba. Polgárparaszti mentalitása, a modern világ iránt mutatott nyitottsága folytán Kovács Béla nemcsak Baranyában, de pártján belül is egyre magasabbra jutott, 1939-ben, a második világháború előestéjén már ő lett az FKGP főtitkárhelyettese.

A háború évei alatt Kovács következetesen békepárti álláspontra helyezkedett, 1941-ben elvállalta a megalakuló Magyar Parasztszövetség főtitkárságát, közeledett a szociáldemokratákhoz és jó kapcsolatot tartott fenn a népi írók körével is. 1943-ban részt vett a híres balatonszárszói találkozón, majd 1944 februárjában a földmunkások vésztői kongresszusán is főszerepet vállalt. Miután a németek bevonultak Magyarországra, Kovács Béla az ellenállási mozgalomba is bekapcsolódott, így a második világháború befejezése után országos ismertségre tett szert.

Kovács 1945–47 között érte el pályafutása csúcsát:

a debreceni ideiglenes kormányban belügyi államtitkár, 1945 augusztusától pedig az FKGP főtitkára, majd Nagy Imre után három hónapig földművelésügyi miniszter lett.

Nagy Ferenc későbbi miniszterelnök mellett Kovács Béla volt az egyik legnépszerűbb kisgazda politikus, aki a második világháború – és a szovjet megszállás – után talán túlságosan is optimistán értékelte az akkori viszonyokat. Kovács az 1945. évi választásokon aratott fölényes győzelem ellenére támogatta a nagykoalíció ötletét, pártolta a köztársaság 1946. évi kikiáltását – igaz, Tildy Zoltán helyett Nagy Ferencet látta volna szívesen az államfői székben –, közben pedig síkra szállt a nagybirtokok feldarabolásáért, a földosztásért és a Horthy-korszakra jellemző társadalmi viszonyok felszámolásáért.

Kovács Béla

Kovács Béla 1946 második felében aztán mégis átkerült a „megbízhatatlanok” táborába, ugyanis ellenezte a kommunisták totalitárius törekvéseit, a proletárdiktatúra kiépítésére vonatkozó terveket. A főtitkár szemében a demokrácia felszámolása baloldalról sem tűnt elfogadható jövőképnek, ennek megfelelően pedig mind gyakrabban konfrontálódott Rákosi Mátyásékkal, és igyekezett megvédeni a Független Kisgazdapárt önállóságát a kommunistákkal szemben. Kovács Béla ezzel az álláspontjával vívta ki maga ellen a végzetet.

A kommunista befolyás alatt álló belügyi hatóságok 1947. január 5-én bejelentették, hogy egy államellenes összeesküvésre bukkantak, melynek résztvevői a köztársaság megdöntését és a Horthy-rendszer visszaállítását tervezték. A vád nyilvánvalóan koholmány volt, ennek alapján azonban Rajk László belügyminiszter utasítására ki lehetett vonni a forgalomból az MKP ellen agitáló politikusok jelentős részét: „első körben” többek között a később kivégzett Donáth György, illetve Dálnoki Veress Lajos és András Sándor került őrizetbe, a „nyomozás” szálai azonban hamarosan Kovács Béláig jutottak.

A nevetséges vádak miatt az Országgyűlés elutasította a kisgazda politikus mentelmi jogának felfüggesztését, és megfelelő bizonyítékokat sem sikerült találni – gyártani – ellene, így aztán a kommunista párt kénytelen volt drasztikusabb eszközökhöz folyamodni: Rákosiék a Vorosilov vezette Szövetséges Ellenőrző Bizottságot hívták segítségül, aminek eredményeként

1947. február 25-én a szovjet hatóságok mindenféle vizsgálat nélkül őrizetbe vették, majd a Szovjetunióba hurcolták Kovácsot.

Az FKGP főtitkára a következő hat évet Szibériában, a Gulágon töltötte, 1953-tól pedig egy moszkvai börtönben sínylődött, mígnem 1955-ben a Szovjetunió kiadta őt a magyar kormánynak. Kovács Béla csak 1956 tavaszán nyerte vissza szabadságát, ám ennek ellenére 1956 októberében szerepet vállalt Nagy Imre forradalmi kormányaiban. A felkelés vérbe fojtása után Kovácsnak nem esett bántódása, sőt, egykori kommunistaellenessége dacára a politikus 1957-től a Kádár-rendszer konszolidációja mellett lépett fel, majd egy évvel később képviselői helyet is szerzett az Országgyűlésben. Kovács Béla betegsége, majd 1959-ben bekövetkező halála miatt már soha nem térhetett vissza a közéletbe.

Kovács Béla 1947. február 25-i elrablása a 20. századi magyar történelem egyik kulcsfontosságú eseményének bizonyult, ugyanis az erőszakos szovjet fellépés az utolsó reményeket is szertefoszlatta azzal kapcsolatban, hogy a szuverén, demokratikus Magyarország elkerülheti a kiszolgáltatottság állapotát. Az FKGP főtitkárának elhurcolása egyértelmű jeladás volt a kommunisták számára, hogy felgyorsíthatják a rivális politikai erők felszalámizását: Kovács „bűnösségének” ürügyén Rákosiék ellehetetlenítették a kisgazdák „jobboldali” szárnyát, majd zsarolással lemondatták Nagy Ferenc miniszterelnököt, és kikényszerítették az 1947. évi „kékcédulás” választások megrendezését.

E szomorú, ámde sorsfordító esemény és Kovács Béla tiszteletre méltó bátorságának emlékére a magyar kormány 2002-ben február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította.

(Rubicon)

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Lángoltak a szalmabálák a kamionon, lezárták a 7-es főutat Lepsénynél

Kigyulladt egy szalmabálákat szállító kamion és rakománya Lepsénynél, a rendőrség teljes szélességében lezárta a 7-es főutat – közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletes szóvivője az MTI-vel.

Vérfürdő Johannesburg elővárosában egy pünkösdi templomban

Vérfürdő Johannesburg elővárosában egy pünkösdi templomban

Öt embert megöltek szombaton egy pünkösdi templom területén a dél-afrikai Johannesburg egyik elővárosában.

Szombati tükör: jó hírek, rossz hírek, szomorúak és röhejesek

Szombati tükör: jó hírek, rossz hírek, szomorúak és röhejesek

Ma is voltak jó és rossz hírek is, ahogy az élet hozta. Jó, hogy csak hat újabb fertőzöttet regisztráltak itthon, rossz, hogy folytatódott az erőszak Belgrádban. A nap röheje, hogy a Karácsonyék még egy pályázatot se tudtak rendesen megcsinálni, öröm viszont, hogy Varga Judit miniszter ismét beintett az újfent a jogállami mantrával kellemetlenkedő Brüsszelnek.

Nem lesz hőség vasárnap, itt-ott zivatar is megzavarhatja a strandolást

Nem lesz hőség vasárnap, itt-ott zivatar is megzavarhatja a strandolást

Alapvetően jó idő lesz, de… Északnyugat felől tovább növekszik a felhőzet, és egyre többfelé várható eső, zápor, helyenként zivatar, de keleten, délkeleten estig napos idő lesz.

Ne toljunk ki magunkkal, nyaraljunk Magyarországon!

Nem véletlenül mondta Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában, hogy több Balaton, kevesebb Adria. S nemcsak a határnál való várakozás nehézségeire gondolt, hanem az egészség megóvására is.

A kávé körül

A kávé körül

Ráírtam egy ismerősömre tegnap, s ezt írta vissza messengeren.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére