Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

A kommunisták egyik legnagyobb bûne a magyar parasztok módszeres tönkretétele volt

Nagy Gábor

2017.06.29. 06:34

Hatvankilenc éve, augusztus 20-án hirdettem meg a "kuláküldözést" Rákosi Mátyás. Az országgyûlés 2012. március 26-án nyilvánította a kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapjává június 29-ét, Péter és Pál napját, amely a hagyomány szerint a betakarítás kezdete, a parasztság ünnepe volt.

A kuláküldözés 1948-ban, közvetlenül a kommunista hatalomátvétel után kezdődött. A sztálinista Rákosi-rezsim kíméletlen harcot indított a magyar agrártársadalom ellen. Minden eszközzel arra törekedtek, hogy lerombolják az évszázados hagyományokkal bíró paraszti életformát, és a gazdákat földjeik elhagyására kényszerítsék.

A mintát – mint a korszakban számtalanszor – most is a Szovjetunió jelentette a magyar kommunisták számára, a rezsim célkeresztjébe pedig a kuláknak bélyegzett nagygazdák kerültek.

A Magyar Dolgozók Pártjának főtitkára 1948. kecskeméti beszédében hirdette meg a "kuláküldözést", mint a szocializmus építésének, a mezőgazdaság kollektivizálásának eszközét.

A kommunista rezsimben a kulákokat a kapitalista rendszer utolsó maradványainak, a mezőgazdaság szocialista átszervezése fő akadályozóinak minősítették, a "dolgozó nép" ellenségének kiáltották ki őket. Mint ahogy azt a beszédében Rákosi felvázolta, nem sokkal később meg is indult a béreseket foglalkoztató módosabb parasztok módszeres üldözése – országosan mintegy 71 ezer kulákcsaládot tartottak nyilván.

Kuláknak az minősült, akinek 25 hold vagy annál több szántója, 5 hold vagy annál több szőlője volt, továbbá a cséplőgép-tulajdonosok és a malmot üzemeltetők, a gyakorlatban azonban a helyi pártvezetőség döntött arról, ki kerüljön fel a kuláklistára.

A kulákokat különösen sújtotta a beszolgáltatás, az adó feletti, valószerűtlenül magas teher, amely teljesen ellehetetlenítette őket. Sok kulákká minősített embert saját lakásából melléképületbe költöztettek ki, a házába pedig betelepedtek a helyi pártfunkcionáriusok. Volt, aki nem bírta elviselni a zaklatásokat és öngyilkosságot követett el. Másokat otthonukban vertek agyon, vagy a börtönben elszenvedett testi bántalmazások következtében vesztették életüket.

Épp ezért a kommunista erőszakhullám miatt pedig a gazdák tömegével ajánlották fel "önként" földjüket az államnak.

A kulákokat megbélyegezték, igazolványukban ott virított a nagy K betű, amely iskolás gyermekeik neve mellett is szerepelt az osztálynaplóban. Gyerekeiket középiskolába nem vagy csak lakóhelyüktől távoli intézménybe vették fel, felsőoktatási intézménybe pedig még a legjobbak sem kerülhettek. Nagykorúságuk elérése után ezért sokan költöztek a városokba, mert ha munkásként dolgoztak, néhány év múlva már bejutottak az egyetemre, főiskolára.

Sztálin 1953-as halála után alakult Nagy Imre-kormány számos korrekciós intézkedést hozott, melyek közül a kuláklista eltörlése és az amnesztiarendelet bizonyult fontosnak. A kulákkérdés azonban nem került le a napirendről, a pártvezetés Rákosi vezette sztálinista szárnya mindent megtett azért, hogy a kulákokkal szembeni gyűlöletet tovább szítsa. A kulákokat tették felelőssé a kényszerrel létrehozott termelőszövetkezetek felbomlásáért, de azért is, ha a téeszek gyenge eredményt értek el.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után a Kádár-rendszer már inkább a kiegyezésre törekedett a parasztsággal. 1959 tavaszán törvényerejű rendelet szabályozta a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, csoportok alakításának feltételeit és működési módját, lehetővé téve nemcsak a volt "kizsákmányolók" belépését, hanem azt is, hogy két év után a vezetőségbe is bekerülhessenek. Ezzel a kádári rendszer elismerte, hogy szükség van e réteg szaktudására, szorgalmára, és lehetőséget adott arra, hogy a korábban kuláknak bélyegzettek a helyi társadalomban visszaszerezzék elvesztett helyüket.

Az Országgyűlés 2012-es határozatában elítélte a kommunista diktatúra idején a magyar középparasztsággal szemben tanúsított kegyetlen üldöztetést és megkülönböztetést. Az országgyűlés javasolta, hogy a kuláküldözés történetéről, körülményeiről méltó módon, rendszeresen emlékezzenek meg, hogy a fiatal nemzedékek megismerhessék a magyar középparaszti réteg szenvedését.

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Állami segélyből él a szíriai bevándorlók háromnegyede Németországban

Állami segélyből él a szíriai bevándorlók háromnegyede Németországban

A Németországba bevándorolt munkaképes korú szíriaiak mintegy háromnegyede munkanélküli segélyből él.

Tarlóst többen tartják alkalmasnak a főpolgármesterségre, mint az ellenzéki jelölteket összesen

Tarlóst többen tartják alkalmasnak a főpolgármesterségre, mint az ellenzéki jelölteket összesen

A Nézőpont felmérése szerint a budapestiek nem tartják alkalmas városvezetőnek az ellenzéki bohózat egyik szereplőjét sem.

Giorgia Meloni: Orbán az igazat mondja

Giorgia Meloni: Orbán az igazat mondja

Egy hétfőn megjelent lapinterjúban kommentálta Orbán Viktor szombati felszólalását az olasz pártelnök.

The left brings in immigrants because they want more voters

The left brings in immigrants because they want more voters

Viktor Orbán was one of the guests on the event organized by Fratelli d’Italia in Rome last weekend. The Hungarian PM spoke about the new model of political and state theory that has been established in Hungary, among other things.

Svédország egyik legdurvább no-go zónájában már röhögnek a rendőrökön a migránsok

A svéd főváros legbrutálisabb migránsgettójában évek óta nem javul a helyzet.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére