Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

333 éve űztük ki a törököket Budáról

Horváth József György

2019.09.02. 12:10

Dicsőség a hősöknek!

Buda 1541-es elvesztése tragikus következményekkel járt Magyarországra nézve, ugyanis a város meghódításával az oszmánok biztosították korábbi foglalásaikat és lehetőséget nyertek a további terjeszkedésre északi és nyugati irányban.

Különösen fájó volt, hogy a korábbi királyi székhely harc nélkül, csellel került I. Szulejmán szultán kezére, hiszen Budavár falai akár több tízezer fős seregekkel is sikerrel dacoltak. A török megszállás második évében, 1542-ben I. Ferdinánd magyar király (ur. 1527-1564) hadai kísérletet tettek Buda visszavételére, majd a tizenöt éves háború idején ismét mutatkozott némi esély egy sikeres ostromra, de gyakorlatilag az 1680-as évek közepéig még csak megingatni sem sikerült a Porta uralmát írja történelmi áttekintésében a Rubicon szerzője.

1684-ben XI. Ince pápa szervező munkája révén megalakult a Szent Liga, melynek tagjai – a Habsburg Birodalom, Velence, Lengyelország és 1686-tól Oroszország – a különböző hadszíntereken összehangolt csapást mértek az oszmánokra. A Habsburg erők természetesen Magyarországon hadakoztak, és 1684 júliusában – Esztergom, Vác és Pest elfoglalása után – egyszer már ostromgyűrűbe zárták Buda várát, ám Ernst Rüdiger von Starhemberg 30 000 fős serege kevésnek bizonyult a falak áttörésére.

Két évvel ezután, 1686 júniusában Lotharingiai Károly herceg és II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem (ur. 1679-1726) már körülbelül 80 000 katonával zárta körbe a várat, melyet a 70. életévén is túl járó Abdurrahman budai pasa 15 000 török harcossal védelmezett. A keresztény oldalon szinte valamennyi európai náció képviseltette magát: Buda falai alatt többek között franciák, spanyolok, angolok, bajorok, svábok, brandenburgiak és szászok is harcoltak, a sereg egyötödét pedig végvári magyar vitézek, kurucok és hajdúk adták. Az ostrom június 18-án vette kezdetét, és igen kedvező előjelekkel indult, ugyanis a heves ágyúzás romba döntötte a vár egyik bástyáját, majd néhány nap múlva – vélhetően baleset folytán – egy lőportorony is a levegőbe repült. E balszerencsés események ugyanakkor nem tántorították el Abdurrahman pasát azon elhatározásától, hogy a végsőkig megvédi a rábízott erősséget: a kapitulációról még csak tárgyalni sem volt hajlandó, az idő pedig az ő oldalán állt, hiszen Szári Szulejmán nagyvezír 50 000 fős felmentő sereggel közeledett Buda felé.

Lotharingiai Károly természetesen igyekezett elkerülni a kétfrontos küzdelmet, ezért július 27-én általános rohamot vezényelt a falak ellen, ám a janicsárok ádáz harcban visszaverték a keresztény katonákat. A herceg hiába indított újabb elkeseredett támadásokat, Szári Szulejmán megérkezésekor a vár még Abdurrahman pasa kezén volt, augusztus 14-én azonban a Szent Liga erői ebben a kedvezőtlen pozícióban is megfutamították a nagyvezír hadát. Lotharingiai Károly serege a következő hetekben is eredményesen küzdött Szulejmán be-betörő egységei ellen, aki gyakorlatilag tehetetlenül nézte végig Buda visszafoglalását. A felmentő csapatok érkezése bizonyos szempontból még hasznot is hozott az ostromlók számára, ugyanis a szeptember 2-i döntő rohamot éppen úgy sikerült álcázni, hogy a keresztények a reggeli órákban a nagyvezír hadával szemben sorakoztak fel.

Ez a hadmozdulat csak csel volt, így a budai janicsárok kora délután meglepetéssel konstatálhatták, hogy Lotharingiai Károly serege megfordul, és – heves ágyútűz kíséretében – Szári Szulejmán csapatai helyett a vár szétlőtt falait rohamozza meg. A manőver teljes sikert hozott: egy órán belül a keresztények már a Szentháromság téren küzdöttek, idővel pedig az összes kaput sikerült áttörniük, így az ostromló sereg minden oldalról elözönlötte Budát.

A lófarkas zászlót, mely 145 évig hirdette a török uralmát, egy magyar vitéz, Petneházy Dávid döntötte le a vár fokáról.

A hősiesség mindkét oldalon tapasztalható szép példáit beárnyékolta az a tény, hogy Lotharingiai Károly katonáinak egy része a betörés után vad mészárlásba és fosztogatásba kezdett; a keresztények dühe az ellenséges katonák mellett főként a budai zsidók ellen irányult, akik az Oszmán Birodalomban tapasztalható nagy fokú vallási tolerancia miatt az ostrom alatt a törököket segítették. Az értelmetlen vérontásnak végül Lotharingiai Károly és Miksa Emánuel erélyes közbelépése vetett véget.

Buda visszafoglalásának 333. évfordulója a barokk korban kiemelten fontos Szentháromság-tisztelet szempontjából is jelentős. A kereszténység XVII. század végi sikeres összefogása mind Magyarország, mind Európa számára motiváló például szolgálhat.

Az évforduló alkalmából ma 17:00-tól ünnepi megemlékezést, 18:00-tól pedig régi szokás szerint hálaadó misét (autentikus barokk kori liturgia keretében) és ünnepi körmenetet tartanak a Mátyás-templomban és körül.

Az ESEMÉNY mottója: „Legyünk mi is Krisztus katonái, küzdjünk együtt az igaz ügyért!”

(Rubicon)

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE

Egy nap alatt ismét több mint százan fertőződtek meg Ausztriában

Az elmúlt 24 órában 139 új koronavírus-fertőzöttet diagnosztizáltak Ausztriában a helyi egészségügyi minisztérium keddi jelentése szerint.

Demeter Szilárdot is betámadta a „legdemokratikusabb” közösségi platform

Demeter Szilárdot is betámadta a „legdemokratikusabb” közösségi platform

A PIM főigazgatójának egyik posztját is letiltotta Zuckerberg magyarországi cenzori helytartósága, pedig csak a Magyar Narancs egyik cikkét posztolta, amiben éppen őt és Megadja Gábort bu888zták le.

Hollandiában egy hét alatt 56 százalékkal emelkedett a koronavírus fertőzöttek száma

Hollandiában egy hét alatt 56 százalékkal emelkedett a koronavírus fertőzöttek száma

Az illetékes holland egészségügyi hatóság keddi jelentése szerint az elmúlt hét folyamán 4036-tal emelkedett a koronavírussal bizonyítottan fertőzöttek száma, ami az azt megelőző hét adataihoz képest 56 százalékos növekedést jelent.

Ez történt ma

Ez történt ma

A mai legjobb írásaink egy cikkben.

A Fidelitas a „böszme” nyári táborának helyszínén is szembesített

A Fidelitas a „böszme” nyári táborának helyszínén is szembesített

A Fidelitas felvilágosító kampányba kezdett Balatonlellén, hogy felhívja a Demokratikus Koalíció (DK) nyári egyetemére érkező fiatalok figyelmét arra, mi történt a pártelnök, Gyurcsány Ferenc kormányzása idején – jelentette be Illés Boglárka, a Fidesz ifjúsági társszervezetének elnöke az egyik balatonlellei strand előtt tartott sajtótájékoztatóján kedden.

A WHO egyeztet Oroszországgal az orosz vakcina elfogadásának lehetőségéről

Egyeztet az Egészségügyi Világszervezet az orosz hatóságokkal arról, hogyan tudná a szervezet is elfogadni az Oroszországban már bejegyzett, az új típusú koronavírus okozta Covid-19 betegség elleni első orosz vakcinát – közölte kedden a WHO szóvivője.

Az ENSZ szervezetének nem tetszik, hogy migránsok ezreit zsuppolták vissza Líbiába

Az ENSZ szervezetének nem tetszik, hogy migránsok ezreit zsuppolták vissza Líbiába

Év eleje óta csaknem hétezer, Európába tartó illegális bevándorlót szállított vissza a líbiai parti őrség Líbiába, ahol a legtöbben zárt táborokba kerülnek, egyeseknek pedig nyoma vész – jelentette a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) kedden. Nyilván megszöknek.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére