Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

333 éve űztük ki a törököket Budáról

Horváth József György

2019.09.02. 12:10

Dicsőség a hősöknek!

Buda 1541-es elvesztése tragikus következményekkel járt Magyarországra nézve, ugyanis a város meghódításával az oszmánok biztosították korábbi foglalásaikat és lehetőséget nyertek a további terjeszkedésre északi és nyugati irányban.

Különösen fájó volt, hogy a korábbi királyi székhely harc nélkül, csellel került I. Szulejmán szultán kezére, hiszen Budavár falai akár több tízezer fős seregekkel is sikerrel dacoltak. A török megszállás második évében, 1542-ben I. Ferdinánd magyar király (ur. 1527-1564) hadai kísérletet tettek Buda visszavételére, majd a tizenöt éves háború idején ismét mutatkozott némi esély egy sikeres ostromra, de gyakorlatilag az 1680-as évek közepéig még csak megingatni sem sikerült a Porta uralmát írja történelmi áttekintésében a Rubicon szerzője.

1684-ben XI. Ince pápa szervező munkája révén megalakult a Szent Liga, melynek tagjai – a Habsburg Birodalom, Velence, Lengyelország és 1686-tól Oroszország – a különböző hadszíntereken összehangolt csapást mértek az oszmánokra. A Habsburg erők természetesen Magyarországon hadakoztak, és 1684 júliusában – Esztergom, Vác és Pest elfoglalása után – egyszer már ostromgyűrűbe zárták Buda várát, ám Ernst Rüdiger von Starhemberg 30 000 fős serege kevésnek bizonyult a falak áttörésére.

Két évvel ezután, 1686 júniusában Lotharingiai Károly herceg és II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem (ur. 1679-1726) már körülbelül 80 000 katonával zárta körbe a várat, melyet a 70. életévén is túl járó Abdurrahman budai pasa 15 000 török harcossal védelmezett. A keresztény oldalon szinte valamennyi európai náció képviseltette magát: Buda falai alatt többek között franciák, spanyolok, angolok, bajorok, svábok, brandenburgiak és szászok is harcoltak, a sereg egyötödét pedig végvári magyar vitézek, kurucok és hajdúk adták. Az ostrom június 18-án vette kezdetét, és igen kedvező előjelekkel indult, ugyanis a heves ágyúzás romba döntötte a vár egyik bástyáját, majd néhány nap múlva – vélhetően baleset folytán – egy lőportorony is a levegőbe repült. E balszerencsés események ugyanakkor nem tántorították el Abdurrahman pasát azon elhatározásától, hogy a végsőkig megvédi a rábízott erősséget: a kapitulációról még csak tárgyalni sem volt hajlandó, az idő pedig az ő oldalán állt, hiszen Szári Szulejmán nagyvezír 50 000 fős felmentő sereggel közeledett Buda felé.

Lotharingiai Károly természetesen igyekezett elkerülni a kétfrontos küzdelmet, ezért július 27-én általános rohamot vezényelt a falak ellen, ám a janicsárok ádáz harcban visszaverték a keresztény katonákat. A herceg hiába indított újabb elkeseredett támadásokat, Szári Szulejmán megérkezésekor a vár még Abdurrahman pasa kezén volt, augusztus 14-én azonban a Szent Liga erői ebben a kedvezőtlen pozícióban is megfutamították a nagyvezír hadát. Lotharingiai Károly serege a következő hetekben is eredményesen küzdött Szulejmán be-betörő egységei ellen, aki gyakorlatilag tehetetlenül nézte végig Buda visszafoglalását. A felmentő csapatok érkezése bizonyos szempontból még hasznot is hozott az ostromlók számára, ugyanis a szeptember 2-i döntő rohamot éppen úgy sikerült álcázni, hogy a keresztények a reggeli órákban a nagyvezír hadával szemben sorakoztak fel.

Ez a hadmozdulat csak csel volt, így a budai janicsárok kora délután meglepetéssel konstatálhatták, hogy Lotharingiai Károly serege megfordul, és – heves ágyútűz kíséretében – Szári Szulejmán csapatai helyett a vár szétlőtt falait rohamozza meg. A manőver teljes sikert hozott: egy órán belül a keresztények már a Szentháromság téren küzdöttek, idővel pedig az összes kaput sikerült áttörniük, így az ostromló sereg minden oldalról elözönlötte Budát.

A lófarkas zászlót, mely 145 évig hirdette a török uralmát, egy magyar vitéz, Petneházy Dávid döntötte le a vár fokáról.

A hősiesség mindkét oldalon tapasztalható szép példáit beárnyékolta az a tény, hogy Lotharingiai Károly katonáinak egy része a betörés után vad mészárlásba és fosztogatásba kezdett; a keresztények dühe az ellenséges katonák mellett főként a budai zsidók ellen irányult, akik az Oszmán Birodalomban tapasztalható nagy fokú vallási tolerancia miatt az ostrom alatt a törököket segítették. Az értelmetlen vérontásnak végül Lotharingiai Károly és Miksa Emánuel erélyes közbelépése vetett véget.

Buda visszafoglalásának 333. évfordulója a barokk korban kiemelten fontos Szentháromság-tisztelet szempontjából is jelentős. A kereszténység XVII. század végi sikeres összefogása mind Magyarország, mind Európa számára motiváló például szolgálhat.

Az évforduló alkalmából ma 17:00-tól ünnepi megemlékezést, 18:00-tól pedig régi szokás szerint hálaadó misét (autentikus barokk kori liturgia keretében) és ünnepi körmenetet tartanak a Mátyás-templomban és körül.

Az ESEMÉNY mottója: „Legyünk mi is Krisztus katonái, küzdjünk együtt az igaz ügyért!”

(Rubicon)

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Az átok, amely soha nem akar megtörni

Az átok, amely soha nem akar megtörni

NB III-as meccs beszámolójával folytatódik a Pörge szurkol!

Szijjártó: Magyarország fontos szerepet vállal a nukleáris biztonság erősítésében

A külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Becsben, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) közgyűlésén szólalt fel.

Belgium flamand részén a bevándorlásellenes Flamand Érdek a legerősebb párt

Belgium flamand részén a bevándorlásellenes Flamand Érdek a legerősebb párt

Egy friss közvélemény-kutatás szerint a belgiumi Flandriában a radikális jobboldali, bevándorlásellenes irányultságú Flamand Érdek (Vlaams Belang, VB) átvette a vezetést az Új Flamand Szövetségtől (N-VA) – jelentette a helyi sajtó hétfőn.

Orbán Viktor levelet írt Norbert Hofernek, az Osztrák Szabadságpárt újdonsült elnökének

Orbán Viktor levelet írt Norbert Hofernek, az Osztrák Szabadságpárt újdonsült elnökének

Folytatódhat a stratégiai együttműködés a Fidesz és az FPÖ között.

Csütörtöktől visszatér a mozikba a digitálisan felújított János vitéz

Csütörtöktől visszatér a mozikba a digitálisan felújított János vitéz

Digitálisan felújítva tér vissza szeptember 19-től országszerte a mozikba Jankovics Marcell 1973-ban bemutatott rajzfilmklasszikusa, a János vitéz – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap hétfőn az MTI-vel.

A GDP helyett a villamos ablaktörlőjét pörgette egy migráns Franciaországban

Egy, a közösségi médiában szélsebesen terjedő felvétel szerint a feltételezettnél nagyobb kihívást jelentett egy bevándorlónak a beilleszkedés.

„Július elseje óta már több mint ötvenezren igényelték a családvédelmi akcióterv valamelyik formáját”

Erről Novák Katalin, az az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára beszélt hétfőn Budapesten.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére