Az Egyesült Államok hatóságai 20 évvel a kérelem benyújtása után engedélyezték az első emberi fogyasztásra szánt génmódosított állatott, a GMO lazac forgalomba hozatalát. A kutatók az atlanti lazacba ültették be az óceáni anyaangolna génjét, amely így hamarabb éri el a felnőttkort, és jóval nagyobb méretű lesz, mint az atlanti lazac.

Az amerikai Food and Drug Administration (FDA) megállapította, hogy a génmódosított lazac egyáltalán nem káros az emberi egészségre. Az FDA azonban szigorú feltételekhez kötötte a lazac árusítását az Egyesült Államokban: a génmódosított állatokat sterilizálni kell, illetve csak egy kanadai és egy panamai telepen, folyóktól és tengertől elszeparált medencékben tenyészthetik és tárolhatják őket.

Ausztráliában új, génmódosítással kapcsolatos kísérleteket kezdenek annak érdekében, hogy csökkentsék a rovarok által okozott mezőgazdasági károkat.

A hím földközi-tengeri gyümölcslegyekbe - amely jelentős károkat okoz citrusfélékben és különböző gyümölcsfajtákban - a kutatók olyan gént ültettek, amely megakadályozza, hogy a nőstény egyedek megérjék a felnőttkort. A gyümölcslégy ugyanis a tojócsövén keresztül a petéit bejuttatja a gyümölcsbe, így az a szúrás helyén rothadni kezd, és idő előtt lehullik a fáról. A kísérletet a kutatók azért tartják létfontosságúnak, mert az ausztrál hatóságok fokozatosan vonják ki a korábban használt, a környezetre káros rovarirtó szereket.

Az ausztrálok mellett korábban már Brazíliában is kísérleteztek különböző állatokkal. A brazíliai Juazeiro városi dzsungelében például génmódosított szúnyogokkal próbálták felvenni a harcot a betegségeket terjesztő szúnyogok és a mezőgazdaságban károkat okozó hernyók ellen. Az eljárás itt is hasonló volt: a hím szúnyogokba olyan gént ültettek be, amely az utódokban korai halált okoz, így csökkentik a betegségek elterjedésének kockázatát. De számos más országban is folynak ilyen fajta kísérletek.

A génmanipulációnak számos előnye mellett rengeteg hátránya van. A géntechnológiában tapasztalt gyors fejlődés miatt a tudósok nem tudják felmérni a folyamatban lévő potenciális veszélyeket, a hosszú távú hatásokról nem is beszélve, hogy a jövőben milyen környezeti, ökológia, egészségügyi, társadalmi hatásokkal és kockázatokkal járhat egy génmódosított állat, növény vagy élelmiszer.

Az emberek és az állatok számára például nagy veszélyt jelenthet, hogy ha az adott GM-növényekbe, vetőmagokba antibiotikumrezisztencia-gént ültetnek be. Ezek átkerülhetnek a bélrendszerekben élő természetes baktériumok közé, így meg van a veszélye annak, hogy a baktériumok ellenállóvá válnak a különböző antibiotikummal szemben.

A mezőgazdaságban is figyelni kell arra, hogy az átvitt gén ne tudjon „megszökni”. Tehát nagy a veszélye annak, hogy a GMO bekerül a környezetbe, és ott számos, előreláthatatlan folyamatot indukálhat.

Fontos lenne az is, hogy a génmódosított növényeken különböző, hosszú távú toxikológiai vizsgálatokat hajtsanak végre annak érdekében, hogy megvizsgálják, fogyasztásuk milyen hatással van a szaporodásra és a különböző betegségek kialakulására.

(BBC, PRI)