Az ATV Egyenes beszéd című műsorában alpári stílusban beszélt a miniszterelnökről a DK alelnöke. Nemes egyszerűséggel „szívtelen dögnek” nevezte Orbán Viktort, mert – szerinte – a kormány rosszul kezelte mind a gazdasági, mind az egészségügyi válságot, a kormányfő pedig nem törődik a járvány áldozataival.

A politikai ellenfél szavazótáborának gyalázása szinte már mindennapos rutinfeladat, a sebtében összetákolt ellenzéki koalíció ezektől a primitív megnyilvánulásoktól remél többletszavazatokat. Az újabban az egyszerű melós hangjaként felszólaló, műproli Jakab Péter mosdatlan szájú megjegyzései is ezt a nemes célt szolgálják. Igaz, még jobban hozhatná a figurát, ha például a parlament padsoraiban olajfoltos munkaruhában, sarlót és kalapácsot lóbálva foglalna helyet, és farzsebéből Népszavába csomagolt, Piros Arannyal dúsított parizeres zsíros deszkát kapna elő.

Mi jöhet még a „szívtelen dög” és a Jakab-éra után? Anyázás, fel- és lemenők gyalázása, nemi aktusra való biztatás, bélsár emlegetése? Vagy ez még csak a kezdet, és a trágárság végképp gyökeret ver a politikai beszédben? A DK cicerói magasságokban járó alelnökét a magyar szónoklatművészet úttörői között emlegethetjük, s abban is biztosak lehetünk, hogy bőséggel lesznek követői. Parlamenten belül és kívül is.

Vajon mit szólna a tündérszép Vadai Ágnes, ha őt is hasonló stílusban emlegetnék, válogatott jelzőkkel minősítenék topmodellalakját, hajviseletét a kormánypártiak?