Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Jakab újraválasztva most már nyugodtan vezetheti a Jobbikot a szakadék felé

Horváth K. József

2022.05.10. 13:00

Jakab Péter elsöprő győzelmet aratott a Jobbik elnökválasztásán. Ez egy elismerő megállapítás lenne, ha a párt nem szenvedett volna megsemmisítő vereséget az április 3-ai választáson. Így azonban ez a siker úgy fest, mintha a királycsinálók azt ismerték volna el vastapssal, hogy Jakab Péter példaértékű bukáshoz vezette a Jobbikot.

 

Illetve annak örülnének, hogy ők, a választók a húsosfazék közelében maradhattak. Szilágyi György például nem maradhatott, mert ő volt képes kibeszélni az élettársával az ököritófülpösi disznótoron történt szörnyűséget. Igaz, csak két nappal az elnökválasztás előtt, miközben december óta lett volna néhány alkalma, hogy tisztázza az ügyet. Mégsem tette. Vajon miért?

Az mindenesetre érdekes körülmény, hogy a hírek szerint éppen az Földi István követte el az erőszakolási kísérletet, akiről Varga-Damm Andrea mondta el, hogy nagy jót tett Jakab Péternek azzal, hogy az elnökre voksoló alapszervezetek sorát hozta létre, hogy még véletlenül se fordulhasson elő az a baleset, hogy Jakabot nem választják újra elnöknek. A fáma még arról is szólt, hogy Földi ezért cserébe még egy mandátumhoz is juthat a parlamentben. Az előzetes hírek szerint a nyilvánosságra került adatok Jakabnak 70 feletti, kihívójának, Stummer Jánosnak 20 százalék körüli esélyt adtak az elnökválasztáson, s mit ad isten, a végeredményt sem különbözött lényegesen ettől az aránytól.

Az is meglehetősen különös, hogy a Szilágyi György élettársa elleni erőszakolási kísérlet feltételezett elkövetőjét kitörő örömmel fogadták a Jobbik kongresszusán. Úgy ölelgették, mintha valami hőstettet hajtott volna végre, nem pedig azt a gyalázatot, ami a hírek szerint megtörtént. Már ha így történt, mert a vizsgálat lezárultáig itt semmi nem lehet biztos.

 

Itt van például Jakab Péter több hónapos hallgatásának sokat mondó csöndje, aki ugye azt a látszatot keltette, hogy nem tudott a dologról egészen addig, amíg a sértett hölgy nem fordult a Jobbik etikai bizottságához, illetve az ügyészséghez, miközben Szilágyi György maga mondta el a nyilvánosságnak, hogy ő személyesen tájékoztatta röviddel a történtek után Jakab Pétert, és a hozzá közel álló kabinetfőnök-hölgyet, Molnár Enikőt a történtekről.

Aztán ott van Gyüre Csaba koronatanúnak mondott ex-képviselő esete, aki a hírek szerint a segélykiáltásokat hallva kiszabadította a sértettet a fürdőszobából. A hétvégén kamerák és mikrofonok kereszttüzében akarta tőle megtudni a sajtó, hogyan sikerült megmentenie a bajba jutott hölgyet? Azt gondolná az ember, hogy Gyüre Csaba szempontjából pozitív történés, hogy ő a helyzet kulcsa és hőse, aki boldogan megosztja a nyilvánossággal a történteket és odabiggyeszti a feje fölé azt a bizonyos csillogó glóriát. Ehelyett kínosan menekült az újságírók elől, azzal bújva ki a kérdések elől, hogy majd a bíróságon mindenre válaszol. Olyan látszatot keltve ezzel, hogy mentegeti azt személyt, Földit, aki ugye megeshet, hogy tényleg szavazóbázist épített Jakab Péter mögé, hogy ez a bizonyos jobbikos színtársulat elnököstől-mindenestől egyben maradhasson, kinek-kinek az érdekei mentén.

És akkor ott van még Szilágyi György, a sértett élettársa, aki a nyilvánosság előtt hónapokon keresztül hallgatott a történetről, s csak akkor állt ki a közvélemény elé vele, amikor már nem látott esélyt maga számára a politikában maradásra. Egyéni választókerületében megbukott, így a pártban remélhetett olyan zsíros állást, ami konzerválta volna a 12 éves képviselői pályafutása által biztosított kiemelkedően magas életszínvonatát. Volner János és Apáti István ex-jobbikos egykori korifeusok nyilatkozataikban nem zárták ki, hogy Szilágyi esetleg ígéretet kapott egy – Apáti szavaival – zsíros cubákra, ami aztán az erőszakkísérlet megtörténtének nyilvánosságra hozatalával kútba eshetett. Akkor már talán könnyen beszélt arról, hogy csalódott Jakab Péterben, akkor ugyanis már nem biztos, hogy volt vesztenivalója. Ez az ő esetében azért érdekes, mert eddig valamennyi pártelnöknek bizalmi embere volt. Vonának éppúgy, mint Sneider Tamásnak és sokáig Jakab Péternek is. Aztán mintha történt volna párton belül valami. A bizalom mindenesetre elillanhatott.

 

Ez részünkről mindegy is, hiszen az összetöpörödött, egykor szélsőjobboldali, ma már szélsőbaloldali, gyurcsányista Jobbik nélküle is megy tovább.

Ami az egész szörnyűségben elgondolkoztató, az az, ami az ököritófülpösi disznótorhoz kötődő történések mozaikjait összerakva a nyilvánosság szeme elé tárul egy párt működési rendjéről. Ahol már csak azok az emberek maradhattak, akik feltétel nélkül szalutálnak Jakab Péternek. Ha másért nem, azért a másfél milliárd forintért, amit a Jobbik évente az államtól kap.

Egy olvasónk szerint az egész disznótoron történt disznóság is egy megrendezett történet volt, hogy le lehessen számolni olyanokkal, akik esetleg még útban vannak. Hogy így van-e? Nem tudni.

Tény, ami tény: innentől kezdve Jakab Péter nyugodtan bele vezetheti a pártot a szakadékba, senki nem lesz, aki figyelmeztesse őt a baj közeledtére.

Erre mondják, hogy minden rosszban van valami jó.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Jakab Péter kilépett a Jobbikból

Gyöngyösi Márton, a Jobbik Elnöke nyílt levélben kérte föl Jakab Pétert a lemondásra. Jakab válaszlevelében úgy fogalmazott: „Ha a nép és a Jobbik között kell választanom, nem kérdés, melyiket választom”.

Zelenszkij kitiltaná az orosz turistákat Európából

Az ukrán humorista-elnök ismét vette magának a bátorságot, hogy megmondja, mi a teendője az európai országoknak.

Filipp: Ez a tél maga lesz a pokol!

Filipp: Ez a tél maga lesz a pokol!

Ez a tél maga lesz a pokol. Igaz, nem meleg lesz, hanem hideg, de legalább sötét is. Meg szenvedős. A benézett szankciós politika hatására Európában az összes grafikon elkezdett függőlegesen felfele emelkedni. Kár, hogy ezek olyan grafikonok, amelyeknél nem célszerű növekedést észlelni. Az infláció az egekben, az üzemanyagárak sosem voltak ilyen magasak, a rezsiköltségekről pedig sírás nélkül beszélni sem lehet. Ilyen körülmények között kisebb csoda, hogy egyáltalán az átlagfogyasztásig meg tudjuk tartani a rezsicsökkentést. De az emberek mintha nem lennének tisztában azzal, hogy mennyire súlyos a helyzet. Az egy dolog, hogy nem tudják majd kifizetni az óriási rezsiszámlákat és az energiacsapda miatt áramszüneteket is kockáztatnak, de mi lesz a gazdasággal? A recesszió elkerülhetetlen. Mi lenne, ha egyszer megérnénk azt, hogy Európa nem világhatalmi erők közé pozicionálja magát, hanem kiáll a saját jól felfogott érdekei mellett? Amíg viszont olyan vezetők állnak az EU élén, akik megelőzni nem tudják a bajt, okozni viszont annál inkább, addig ez csak lázálom marad.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére