A nép nélküli Nép Pártján mozgalom augusztus 20-án bontott zászlót. Erre Jakab Péter nem restellte felhívni a közvélemény figyelmét azzal a szerény gondolattal, hogy a „hazának új államalapításra van szüksége”.

Ugyan itt a Kárpát-medencében már van egy Magyarország nevű állam amiben a Jakab Péter nevű figura nem állam alapító, hanem sokkal inkább egy bohóc.

De mégis, játsszunk el a gondolattal milyen lenne Jakab Péter országa!

Lenne ott országgyűlés, sok vitával és sok politikussal, akik saját karlendítős videóikra csak legyintenének, mert már nem olyanok és tán sose voltak olyanok.

Lenének parlamenti viták és a parlamentben a vitát az nyerné, ki a legnagyobb krumplis zsákot tudja feje fölött lengetni. Egy ilyen érv mindenek felett állna ott.

Lennének pártok melyek azokkal fognának össze kik ellen létrejöttek. Ezt pedig elvhűségnek neveznék.

Lennének abban az államban munkások, aki építkezésen dolgoznának munkagépekkel. Mellettük pedig kampánystábok és elnökjelöltek forgatnák a kampányvideóikat és ha egymás útját keresztezik akkor üvöltöznének a munkással. Az ilyen renitens munkásokat leszámítva viszont minden melós meg lenne becsülve.

Lennének lelkes kabinetfőnökök, melyek fáradtsággal teli nap után a munkalakás előtt felüdítő öleléssel öntenének lelket a pártvezetőikbe. Lehet ők még mamuszt is hordanának.

Ebben az államban a hatosági ár még a pulykaparizerre és piros aranyra is kiterjedne.

Ki tudja, még talán ex-szélsőjobboldali politikai formációk is lennének Jakab Péter államában, melyekben a nemi erőszak kísérlete felett szemet hunynának. Ez pedig teljesen rendben levő lenne.

A legnagyobb és magát legnemesebbnek kikiáltó erő a „nép pártján állna” és „olyan Magyarországért küzdene, ahol mindenki csak azt kapja, amit megérdemel”.

Magyarország viszont Jakab Péternél csak jobbat érdemel. Így inkább maradjunk a Szent István által alapított államnál.