Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Tévednek a jogvédõk

Horváth József György

2016.02.03. 17:08

Egy elemzés szerint az Amnesty International igencsak melléfogott terrorveszély-helyzettel kapcsolatban megfogalmazott bírálataival.

Az Amnesty International hétfőn Az Alaptörvény tervezett hatodik módosítása az emberi jogok elleni nyílt támadás lenne címmel elemzést jelentetett meg.

"A terrorfenyegetettség és terrortámadás esetére új különleges jogrendi állapot bevezetését célzó magyar kormány által benyújtott és január közepén kiszivárgott tervezet módosítja az Alaptörvényt és számos egyéb jogszabályt is. Ha ez jelenlegi formájában kerül elfogadásra, az súlyosan sértené az emberi jogokat Magyarországon: sérülne a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a gyülekezés szabadsága, a szabad mozgás és tartózkodás joga, a magánélethez és a személyi biztonsághoz való jog. Az Alaptörvény tervezett hatodik módosítása közel abszolút hatalommal ruházná fel a végrehajtó hatalmat úgynevezett terrorveszély-helyzetben, amely a magyar emberek alapvető emberi jogai és a jogállamiság elleni nyílt támadást jelentene."

- írja elemzésében a jogvédő szervezet.

Az alapjogokért központ szerint az Amnesty elemzése nem csak hibáktól és félreértésektől terhes, hanem egy alapvetően téves feltevésből indul ki. A különleges jogrendek közös és általános jellemzője ugyanis, hogy azok idején az alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető vagy a szükséges és arányos mértéken túl is korlátozható. Ezzel összefüggésben szintén valamennyi különleges jogrend szabályai között megtalálható, hogy az adott helyzetben az arra feljogosított személy vagy testület olyan rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

Öt különleges jogrend közül három jelenleg is felhatalmazza a kormányt, hogy azonnal, előzetes jóváhagyás nélkül cselekedjen, ha a helyzet úgy kívánja: így megelőző védelmi helyzetben annak kezdeményezését követően, valamint váratlan támadás és veszélyhelyzet esetén.

Ennek ellenére ezekkel a lehetőségekkel sem az eddigi kormányok, sem a jelenlegi kormány nem élt vissza, pedig a korábbi árvizek vagy a kolontári vörösiszap-katasztrófa idején kihirdették a veszélyhelyzetet"

- írják az Alapjogokért Központ elemzői.

A garanciák szempontjából külön hangsúlyozandó, hogy – az utólagos parlamenti kontroll mellett – terrorveszély-helyzetre is érvényes lenne a különleges jogrendek általános szabálya: azaz az Alaptörvény alkalmazása ilyenkor sem függeszthető fel és az Alkotmánybíróság működése sem korlátozható.

Az Amnesty, mint egyféle újdonságot, azt hangsúlyozza, hogy a tervezetben foglaltak súlyosan sértik az emberi jogokat és abszolút hatalmat adnának a kormánynak.

Érdekes, hogy erre csak most, 2016 elején jöttek rá, miközben állításuk alapján a magyar alkotmányos szabályok 1990 óta sértik a nemzetközi egyezményeket"

- kommentálja az Alapjogokért Központ.

Nemzetközi sztenderdekről beszélnek, csak éppen jól érzékelhetően nincsenek tisztában a különleges jogrendek általános elvi alapjaival."

Azok, pontosabban bevezetésük létét ugyanis az indokolja, hogy az állam vagy a társadalom működését olyan külső vagy belső rendkívüli hatás rázza meg, mely a normálistól eltérő, diszfunkcionális helyzetet eredményez. Az ilyen helyzetet azonban normális, az általános jogrendhez igazodó eszközökkel nem, csak szintén különleges, atipikus módszerekkel lehet kezelni. Ez szolgálja leginkább azt a célt, hogy a működés visszatérjen a normális kerékvágásba.

Ehhez igazodik a terrorveszély-helyzetre vonatkozó módosító javaslat is, mely egyszerre szolgálja a hatékonyságot, de garanciákat is tartalmaz a lehetséges visszaélésekkel szemben."

Így a most is hatályos veszélyhelyzet mintájára a kormány önállóan és gyorsan vezethetne be rendkívüli intézkedéseket, melyekről az Országgyűlést és az államfőt folyamatosan tájékoztatnia kell, rendeleteit pedig 60 nap elteltével az törvényhozás felülvizsgálja. Az időtartam hosszáról természetesen lehet vitázni, azonban szükséges hozzáolvasni az Alaptörvény azon szabályát, mely szerint az adott különleges jogrendet kötelező megszüntetni, ha annak feltételei már nem állnak fenn.

Egyébiránt hasonló felhatalmazásra máshol is van példa, sőt: háborús állapot idején a Honvédelmi Tanács rendeletei időkorlát nélkül, szükségállapot idején a Köztársasági Elnök rendeletei 30 napig, megelőző védelmi helyzet kezdeményezését követően a kormány rendeletei legfeljebb 60 napig maradhatnak hatályban.

A visszaéléseket a parlamenti kontroll hivatott meggátolni, mely utólagos jellegű, de kétharmados többséget igényel.

Ezáltal értelmezhetetlen az Amnesty azon kijelentése, miszerint fennáll a veszélye a terrorveszély-helyzet állandó fenntartásának, illetve az is, mely szerint „a tervezet nem írja elő a parlamenti ellenőrzést vagy bármilyen más valódi alapos vizsgálatot."

Az Amnesty hiányolja a javaslatból, hogy a jogsértéseket elkövető állami hatalmat nem vonják felelősségre, illetve, hogy nincs bírói felülvizsgálat a különleges jogrenddel kapcsolatban. Ezzel szemben le kell szögezni, hogy az élethez, az emberi méltósághoz, és egyes büntetőeljáráshoz kapcsolódó jogok semelyik különleges jogrend idején sem, így terrorveszély-helyzet esetén sem lennének korlátozhatóak. Ez pontos összhangban van az Emberi Jogok Európai Egyezményének 15. cikkében foglaltakkal.

A kormány csak olyan rendkívüli intézkedéseket vezethetne be, melyre a honvédelmi törvény (módosítása) lehetőséget ad(na)."

Ezen, az Amnesty által tágnak és homályosnak nevezett rendelkezések ma is szerepelnek a vonatkozó törvényben, például a megelőző védelmi helyzet vagy a veszélyhelyzet esetén életbe léptethető intézkedések között, a terrorcselekmény fogalma pedig részletesen körülhatárolt a Btk-ban, arra visszautalva használják azt más jogszabályok is.

Egyrészről ezen kitételek egyáltalán nem számítanak újdonságnak a magyar jogrendben; másrészről a felhatalmazáson túlterjeszkedő intézkedésekre és személyekre az általános büntető- és polgári jogi felelősségi szabályok vonatkoznak; harmadrészt pedig hangsúlyozandó, hogy a legalapvetőbb emberi jogok minden esetben korlátozhatatlanok.

Bár a „bírói felülvizsgálat” emlegetése különleges jogrendek kapcsán érdekes felvetés, azt hangsúlyozni kell, hogy az Alaptörvény maga különleges jogrend idején sem függeszthető fel, illetve ebből következik, hogy az Alkotmánybíróság működése sem korlátozható ilyenkor. Így az AB a különleges jogrend alapján bevezetett rendkívüli intézkedéseket normakontrollnak vetheti alá.

(amnesty.hu, Alapjogokért központ)

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE

A gendersemleges játékok ötlete megdőlni látszik

Habár sokan megszüntetnék a lányoknak és a fiúknak készült játékokat, melyeket nemsemleges játékokkal helyettesítenének, kiderült, a természet ezt másképp gondolja.

Zelenszkij pártja nyerte az ukrán választásokat

Soha nem szavaztak még ilyen kevesen ukrán parlamenti választásokon.

Németországban a Zöldek szavazói utaznak a legtöbbet repülővel

Úgy látszik, hogy a környezetvédelem és a kényelem közül inkább utóbbit választják a zöldpárti szavazók.

Salvini: Olaszország nem az EU menekülttábora

Salvini: Olaszország nem az EU menekülttábora

Franciaország és Németország nem diktálhatja az európai migrációs politikát – szögezte le Matteo Salvini olasz belügyminiszter a francia kollegájának, Cristophe Castanernek írt levelében, és azt is megüzente vasárnap a közösségi médiában, hogy Olaszország nem lesz Brüsszel, Párizs és Berlin menekülttábora.

Ez itt maga a pokol: tűzvész pusztít Portugáliában

Ez itt maga a pokol: tűzvész pusztít Portugáliában

Erdőtüzek pusztítanak Portugália középső részén; a rendőrség vizsgálatot indított, mert gyanúsnak találja a tűzvész keletkezésének körülményeit.

Aranyérmet szereztek a magyar diákok a Nemzetközi Biológia Diákolimpián

Mind a négy magyar induló aranyérmet szerzett a 30. Nemzetközi Biológia Diákolimpián (IBO – International Biology Olympiad) Szegeden.

Trump: London utcái nem lesznek biztonságosak, amíg Khan a vezető

Trump: London utcái nem lesznek biztonságosak, amíg Khan a vezető

Az amerikai elnök már sokadjára fogalmaz meg kritikát London „ostoba és inkompetens” polgármesterével szemben.

Reménykeltőek az Európai Bizottság új elnökének kijelentései

Hidvéghi Balázs, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője szerint reménykeltőek Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság új elnökének kijelentései.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére