A Szépművészeti Múzeum 1906-ban nyílt meg mint hazánk első állandó országos képzőművészeti gyűjteménye, egy akkor korszerűnek számító épületben, ebből azonban természetesen hiányzott számtalan olyan funkció, amelyet a mai közönség már elvár egy múzeumépülettől, és a technológiai színvonal is egészen más volt"

– fogalmazott Baán László, aki emlékeztetett arra, hogy az épület a II. világháborúban számos sérülést szenvedett, ezeket csak egy gyors felújítással orvosolták, ezért több termet évtizedekre elzártak a közönség elől, raktárként használtak, más kiállítótereket pedig később irodai funkciókra építettek át.

Hangsúlyozta, jelentősen megújulnak az állandó tárlatok, amely annak is igazi meglepetés lesz, aki a felújítás előtt gyakran megfordult az épületben, a közönségnek most visszaadott Michelangelo-termet pedig egy időszaki Leonardo-kamarakiállítással nyitják meg.

A tárlat azt a mestert egész életében foglalkoztató problémát járja körbe – a Szépművészeti Múzeum híres, Leonardóhoz köthető lovas szobrán és Magyarországon még sosem látott mennyiségű Leonardo-rajzon keresztül –, hogy miképpen lehetséges megvalósítani egy két lábra ágaskodó ló és lovasának szobrát"

– fogalmazott Baán László, aki kiemelte, hogy a felújítás jelentős gyűjteményi átrendeződéssel is jár: újraegyesül a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria 1957-ben szétszakított gyűjteménye, és a Szépművészeti az 1800 előtti egyetemes és magyar képzőművészet kiállítóhelyeként működik majd, vagyis a magyar régi mesterek több évtizedes távollét után visszatérnek a Szépművészeti Múzeumba, míg onnan a 19-20. századi nemzetközi anyag főművei ez év decemberétől egyelőre a budai Várba, a Nemzeti Galériába költöznek, megelőlegezve a majdani végleges struktúrát.

2021 végére ugyanis a Városligetben, a Petőfi Csarnok helyére felépül az Új Nemzeti Galéria, amely a 19-20. századi és kortárs képzőművészet kiállítóhelyeként, világszínvonalú körülményeket biztosítva lesz végleges otthona a külföldi és magyar mesterek alkotásainak"

– közölte.

A felújítás előtt évtizedekig raktárként funkcionáló Román Csarnokban a közönség elől elzárva tárolták a Szépművészeti gipszmásolat-gyűjteményének nagy részét is, melynek sorsa hét évtized hányattatás után rövidesen szintén megoldódik: a műtárgyak a felújítás alatt álló komáromi Csillag erődbe kerülnek, amely a Szépművészeti Múzeum Barokk szárnyához és az OMRRK látványraktárához hasonlóan szintén 2019 nyarán nyílik majd meg a látogatók előtt"

– számolt be Baán László.

A nyitóünnepségen felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök is, aki beszédében elmondta, hogy a magyarok mindig többet adtak a világnak, mint amennyit kaptak tőle.

Több mint hetvenéves adósságot törlesztve, régi fényében visszaadjuk a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokát a magyar közönségnek. Ezzel együtt a múzeum negyven százaléka is teljesen megújult. Ráadásul komoly mérföldkőhöz érkeztünk a Liget Budapest program megvalósításában, amely jelenleg Európa legnagyobb kulturális városfejlesztési beruházása"

– jelentette ki Orbán Viktor a Szépművészeti Múzeum újranyitási ünnepségén.

A kormányfő elmondta, hogy régi igazság, miszerint a nagyság nem csak négyzetkilométerekben, embermilliókban és tankok számában mérhető.

A nagyság vízszintes értelmezésével szemben mi, magyarok inkább a magasba törekvő nagyság hívei vagyunk, ami szellemi természetű"

– fogalmazott Orbán Viktor. 

Az elődeink ezt értették és komolyan is vették. Így született meg a Hősök tere a millenniumi emlékművel, mögötte a Városligettel. Ezért határozták el még a millennium évében, hogy felépítik a Szépművészeti Múzeumot"

– tette hozzá a miniszterelnök, aki leszögezte, a millenniumi ünnepségek megmutatták, hogy a magyarság a világ magabiztos és nagyratörő nemzeteinek sorába lépett. Okot adott erre az életérzésre a viharos történelmünk, ezeréves európai múltunk és a tudomány és a kultúra világában bizonyított tehetségünk – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Mi a saját nagyságunkat sohasem abban láttuk, hogy el tudunk venni valamit másoktól, hanem abban, amit hozzá tudunk tenni az egyetemes tudományhoz és kultúrához. Mi olyan nép vagyunk, amely mindig többet adott a világnak, mint amennyit kapott tőle"

– közölte Orbán Viktor, aki kijelentette, az alaptörvény kimondja: büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, tehetségével és szorgalmával pedig gyarapította közös értékeit. Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez – fűzte hozzá.

Az európai kultúrharc örvénylésében most kell megvédenünk kulturális mivoltunkat, identitásunkat és szuverenitásunkat. Békében élünk saját kultúránkkal és történelmünkkel, és ez nagy ajándék a világban, becsüljük meg. Ugyanakkor nem lehetünk restek megvédeni a kultúránkat"

– jelentette ki.