Magyarország nemcsak beszél a Nyugat-Balkán támogatásáról, hanem cselekszik is
888.hu - MTI
2020.10.29. 15:00
Szijjártó Péter a koszovói külügy- és diaszpóráért felelős miniszterrel tárgyalt, aki köszönetet mondott Magyarországnak a járvány elleni küzdelemhez nyújtott segítségért.
Magyarország nemzetstratégiai érdeknek tekinti a Nyugat-Balkán európai integrációját – mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
Szijjártó Péter Meliza Haradinaj-Stublla koszovói külügy- és diaszpóráért felelős miniszterrel tárgyalt, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte:
ha béke, nyugalom és fejlődés van a Nyugat-Balkánon, az Magyarországnak jó,
ha ennek ellentéte, az Magyarországnak rossz. Bármi történik a térségben, annak azonnali hatása van Magyarországra.”
Hangsúlyozta: Magyarország nemcsak beszél a Nyugat-Balkán támogatásának fontosságáról, hanem cselekszik is annak érdekében, sokszor az ország méretéből fakadó kötelezettségeken túl is segíti a béke és stabilitás megteremtését.
A külügyminiszter hozzátette: a harmadik legnagyobb hozzájárulást Magyarország nyújtja a NATO-vezetésű koszovói misszióhoz (KFOR), és annak jövő novembertől magyar parancsnoka lesz.
Közölte: a koronavírus-járvány minden országnak nagy kihívást jelent, az egészségügyi ellátórendszereket folyamatosan olyan helyzetben kell tartani, hogy senki ne maradjon ellátás nélkül. Magyarország ebből a szempontból sikeres, beszerezte a szükséges eszközöket, és másoknak is tud segíteni. Koszovónak 50 ezer maszkot és 5 ezer védőruhát ad – mondta.
Kitért arra, hogy egy kötöttsegély-hitelmegállapodás értelmében
62 millió euró értékben magyar vállalatok két víztisztítóművet építenek Koszovóban, és a közúti infrastruktúra fejlesztésében is beruházásokat hajtanak végre.
Koszovóban egy nagy erőműépítés kezdeti fázisa zajlik, amihez magyar hűtési technológiát is felhasználhatnak – tette hozzá.
Megjegyezte: 75-re emelik a koszovói hallgatóknak adott magyarországi ösztöndíjas helyek számát.
A külügyminiszter szerint
az EU-nak legalább annyira érdeke a Nyugat-Balkán integrációja, mint magának a térségnek”.
Magyarország az EU-bővítés felgyorsításában érdekelt, és mivel Koszovó teljesítette a vízummentességhez szükséges feltételeket, azt kérik Brüsszeltől és a nagy tagállamoktól, hogy ne terjesszenek elő újabb feltételeket – mondta.
Arról is beszélt, hogy az Európába migránsokat küldő régiókban egyre rosszabb a helyzet, ami újabb migrációs hullámok elindulásának veszélyét hozhatja, ami most már komoly egészségügyi kockázatokat is jelent.
Az elhibázott brüsszeli migrációs politika miatt a nyugat-balkáni útvonalon továbbra is egyre több migráns jelenik meg, és tűrhetetlen helyzetek alakulnak ki”
– közölte.
Úgy látja, ha az EU nem változtat a migrációt ösztönző politikáján, akkor kiszolgáltatja a nyugat-balkáni országokat a „békés emberek életét ellehetetlenítő” migránsoknak.
Meliza Haradinaj-Stublla közölte: országa nagyra értékeli azt a folyamatos támogatást, amelyet Magyarország nyújt Koszovónak és a Nyugat-Balkánnak.
A koszovói politikus köszönetet mondott Magyarországnak a járvány leküzdéséhez adott segítségért is.
Üdvözölte a magyarországi ösztöndíjas helyek számának emelését, ez – mondta – különösen előnyös lehet Koszovónak, hiszen az ország népessége nagyon fiatal.
A megbeszélés egyik fő témája a gazdasági együttműködés fejlesztése volt, és várják a magyar beruházásokat Koszovóban.
– közölte.
A koszovói külügyminiszter kiemelte a térség euroatlanti integrációjának jelentőségét.
Kérdésre válaszolva Meliza Haradinaj-Stublla arról is beszélt, hogy nagyon fontos ügy a vízummentesség, és Koszovó az egyetlen nyugat-balkáni ország, amelynek ezt még nem sikerült elérnie. Pedig már nyolc éve teljesítette a feltételeket, és az EU ezt két éve hivatalosan is elismerte – magyarázta. Hozzátette: remélhetőleg a német EU-elnökség alatt változik a helyzet.
Szijjártó Péter egy Ukrajnára vonatkozó kérdésre kifejtette:
Barátságtalan, nonszensz, bizonyos szempontból szánalmas lépés az ukrán külügyminisztérium részéről a magyar kormányzati tisztségviselők kitiltása, és máig nincs hivatalos közlés arról, miért tették ezt.”
Emlékeztetett: Ukrajna azt nem kezelte a belpolitikába való beavatkozásnak, amikor 50 lélegeztetőgépet adott Magyarország, vagy azt, hogy csak Magyarország engedi át Nyugat-Európa felé az ukránokat. Azt sem tekinti Ukrajna beavatkozásnak a belügyeibe, hogy Kárpátalja legszennyezettebb folyóját megtisztítják magyar költségvetési forrásból.
Kijelentette: Magyarország többször világossá tette, hogy készen áll a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére,
Magyarország a kölcsönös tiszteleten, a nemzetközi jog tiszteletén és a kétoldalú kötelezettségek betartásán alapuló baráti kapcsolatokban érdekelt, de ehhez a magyar és az ukrán kormány is kell.
A kitiltásokkal pedig nem azt a jelzést küldi Ukrajna, hogy baráti kapcsolatokra törekedne” – vélekedett.
Ugyancsak kérdésre válaszolva a külügyminiszter azt mondta: Magyarország igyekezett a lehető legtöbb lélegeztetőgépet beszerezni tavasszal, és most abban a helyzetben van, hogy a stratégiai készleteken felül tud ezekből eladni, és segíteni másoknak, így tudtak Csehországnak is adni lélegeztetőgépeket. Ha érkezik vételi szándék, segítségkérés, a nagykövetségek tárgyalnak róla, és majd az operatív törzs hoz döntést – mondta.
A miniszterek a sajtótájékoztató előtt megállapodást írtak alá beruházások ösztönzéséről és védelméről, ösztöndíjakról, valamint tudományos és felsőoktatási együttműködésről.
A teljes sajtótájékoztató itt nézhető meg:
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
