A balkáni vezetők brüsszeli találkozóján sem született hosszú távú cselekvési terv a bevándorlási válság kezelésére. A cél az uniós határok védelmének biztosítása, és az balkáni országok együttműködésének biztosítása lett volna. Mindkettő csak félig teljesült.

Az összejövetel mégsem volt teljesen haszontalan: a válság léptékének és súlyosságának elfedésére szépségtapaszokat azért találtak. A görög partokra egyre nagyobb számban érkező migránsok egy részét a tél végéig mindenképp Görögországban marasztalják. Az ENSZ menekültügyi szervezete 20 ezer, a görög kormány 30 ezer migráns elhelyezését vállalta magára; utóbbi EU-s segítséggel finanszírozza majd a táborok építését.

A nyugat-balkáni országok összesen 50 ezer migráns elhelyezését vállalták magukra. A migránsok utaztatásának felelősségét mindenki eltolta magától.

Miro Cerar szlovén kormányfő azzal védekezett, hogy az országába beáramló napi 13 ezer menekült léptékeiben akkora terhelést jelent, mintha Németországba napi félmillióan jönnének. Zoran Milanovics horvát miniszterelnök szerint ők csak azért fuvarozták ellenőrzés nélkül a szlovén határra a migránsokat, mert a szerbek és a macedónok is ezt tették. Gjorge Ivanon macedón államfő szerint viszont azt nehezményezte, hogy a görögök felől érkező napi 10 ezres tömegekről eddig egyáltalán nem kapott információt.

A görög miniszterelnöknek is volt kifogásolnivalója; Alexis Ciprasz szerint ha a törökökkel nem sikerül megállapodni, minden balkáni paktum súlytalan marad, hiszen Törökország a migrációs korridor bejárata.

Az unió területére belépőket eztán már Görögországban regisztrálni fogják, erre a görög kormányfő ígéretet tett, ahogy arra is, hogy fokozza a görög-macedón határ ellenőrzését. Megállapodás született arról is, hogy a török-bolgár határon is a jelenleginél szigorúbb ellenőrzést vezetnek be.

Angela Merkel szerint a migrációs válság az egyik legjelentősebb próbatétel, amellyel Európának szembe kell néznie. A német kancellár a csúcsot követően Jean-Claude Junckerrel tartott közös sajtótájékoztatót, ahol elmondta: a vasárnapi tárgyalások tétje egyik legfontosabb tétje volt, hogy megfelelő menedéket biztosítsanak a migránsoknak a tél elől. Juncker szerint "az nem lehet, hogy 2015 Európájában emberek magukra maradjanak, és mezőkön, a fagyban kelljen átvészelniük az éjszakát."

Bár mind a német, mind a luxemburgi politikus is a humanitárius segítség fontosságát emelte ki, a migrációs válság kezelésének hangsúlyai nyugaton is eltolódtak. Merkel és Juncker is felismerte, hogy a bevándorlók ellenőrzés nélküli utaztatása Európán át nem lehet megoldás, ahogy azt is belátták, hogy a migránsáradattal szemben csak úgy léphetnek fel, ha végre szigorú ellenőrzés alá vonják az uniós határokat és visszafordítják azokat a gazdasági bevándorlókat, akik nem kérnek menekültstátuszt az EU-ban. Hogy a hangsúlyeltolódásokat tompítsa, az EB elnöke azért hozzátette: "a határok lezárása nem hosszú távú megoldás."

Mégis:

- így Juncker.

Nógrádi György az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a csúcstalálkozón több olyan mondat elhangzott, amely két héttel ezelőtt "hazaárulás lett volna". Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter pár héttel ezelőtt még elítélte a kerítés, fal építését, most pedig azt mondta, a kerítések biztosíthatják a határok védelmét; Miro Cerar szlovén miniszterelnök pedig kijelentette, országa nem zárja ki a kerítésépítés lehetőségét Horvátországgal közös határán, amennyiben a horvát hatóságok továbbra is ellenőrzés nélkül szállítják oda a migránsokat.

A megbeszélésen megfigyelőként a magyar miniszterelnök is részt vett; a tárgyalást értékelve Orbán Viktor elmondta:

A hazai elemzők szerint a vasárnapi csúcs megkésett volt, és ehhez képest sem hozta meg a várt áttörést. A Juncker által javasolt 17 pont nem biztos, hogy alkalmas lesz a helyzet kezelésére, hiszen a korábbi 4-5 ezer helyett most naponta 8-10 ezren lépik át az unió határát.