A napilap csütörtöki számában megjelent cikk szerint radikálisan csökkent Magyarországon a műtétre várók száma, és csökkent a várólisták hossza is 2012 óta, miután az egészségbiztosító valós idejű, központi várólista-nyilvántartásra kötelezte a kórházakat, és nyilvánossá tette a listákat.

A kormány ezzel egyidejűleg jelentős forrást biztosított arra, hogy ne legyen anyagi korlátja az elvégezhető operációknak: 2014 és 2016 között összesen 12,2 milliárd forintot költöttek a legnagyobb várakozási idejű műtétek felgyorsítására. A várólista-csökkentési program pluszforrásokat biztosított mind a kórházi ellátásra, mind a megelőző járóbeteg-szakellátási vizsgálatokra, és támogatási lehetőséget adott arra is, hogy a szabad kapacitással bíró szolgáltatók más szolgáltatók listájáról átvállaljanak betegeket.

A programra idén ötmilliárd forintot különítettek el, és jövőre szintén ekkora forrással lehet számolni – tájékoztatta a Magyar Időket az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A kórházak jövőre is tíz százalékkal magasabb térítési díjra számíthatnak az ilyen beavatkozások esetében.

A várólista-csökkentési program indulásakor, 2012 júniusában mintegy 70 ezren szerepeltek a különböző várólistákon. 2017 decemberére ez valamivel több mint 27 500-ra csökkent. A várakozási idő az összes várólistát figyelembe véve öt év alatt átlag 61 napról 40 napra csökkent, miközben több beteget láttak el. Kevesebb mint húsz nap alatt elvégzik ugyanakkor például az orrmelléküreg-, a mandula-, a prosztata- és a nőgyógyászati műtéteket.