Az a dokumentum, ami az állam- és kormányfők elé kerül majd, és amit a tervek szerint elfogadnak, migrációs szempontból új elemet nem tartalmaz. A tagállamok vezetői áttekintik majd, hogy mi történt június óta, hol tart az akkor született döntések végrehajtása.

A dokumentumtervezet kimondja, hogy kevesebb az érkező menedékkérő, de a külső és belső mozgások miatt továbbra is figyelni kell. Meg kell akadályozni az illegális bevándorlást, ennek érdekében folytatni kell a megállapodásokat az úgynevezett kibocsátó, illetve tranzitországokkal – írja a dokumentum.

Az embercsempészek ellen hatékonyan kell fellépni, ennek érdekében megbíznák az Európai Bizottságot és a szaktanácsot, hogy dolgozzák ki a részleteket a decemberi csúcstalálkozóig.

Prioritást szerezne három új javaslat, az egyik a visszatérési irányelv, vagyis azoknak a helyzete, akik nem jogosultak védelemre Európában. Továbbá a Frontex, a közös határvédelem ügye, illetve a menekültügyi hivatalról szóló határozat az, ami elsőbbséget kapna a dokumentum szerint.

Ez mindenképpen vitákat fog kiváltani, mivel több tagállam is kifogásolta azt, részben a hatásköri kérdések miatt – közölte az M1 tudósítója.

A keddi nap sem lesz eseménytelen, még a csúcs előtt napirendre kerül az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek ülésén – a Sargentini-jelentés alapján – a Magyarország elleni, hetes cikk szerinti eljárás ügye.

Egyelőre senki nem tudja, hogyan kell lefolytatni az eljárást Magyarország ellen, mivel ilyen még nem fordult elő. Lengyelországgal szemben folyik eljárás, de azzal a különbséggel, hogy azt az Európai Bizottság indította el, a hazánk ellenit pedig az Európai Parlament.

Lengyelország esetében az Európai Bizottság képviseli az uniós intézményeket. A szabályok szerint a parlament már nem vehet részt a tanácsi vitákban, ezért nem tudni, hogy ki képviselné az Európai Uniót a Magyarország elleni eljárás során.