Az elmúlt évtized elején Magyarországot a fiatalok munkaerőpiaci helyzetét tekintve is az Európai Unió sereghajtói között tartották számon. A munkaalapú gazdaság eredményes kiépítésének köszönhetően foglalkoztatási rátájuk 12,8 százalékponttal javult 2010 óta. Az 1,3 százalékpontos uniós átlaghoz képest ez mintegy tízszer gyorsabb ütemű növekedést jelent, Litvánia után a második legjobb teljesítményt takarja a tagállamok összevetésében.

Cseh és lengyel régiók mellett a hazai központi, a nyugat- és a közép-dunántúli régióban is a legalacsonyabbak közé tartozó, 5 százalék alatti ifjúsági munkanélküliségi adatokat mértek 2021-ben. Míg a baloldali kormányzás végén ez a mutató országosan 30 százalék körül alakult, mára kevesebb, mint harmadára csökkent. A Közép- és Nyugat-Dunántúlon a teljes népesség munkanélküliségi rátája is a legkedvezőbbek közé tartozott tavaly Európában. A 2,1–2,2 százalékos szintet hasonlóképpen csak cseh- és lengyelországi régiók produkálták a közel kétszáz uniós régió közül.

Kutnyánszky Zsolt iparért és munkaerőpiacért felelős államtitkár elmondta:

„2022 nyarán csúcsra járt a hazai foglalkoztatás, először fordult elő, hogy három egymást követő hónapban is 4,7 milliónál többen dolgoztak Magyarországon. A kormány foglalkoztatási programjaiban kiemelten támogatja a fiatalok, pályakezdők elhelyezkedését. A jelenleg elérhető lehetőségek közül a legnépszerűbb a Vállalkozások regionális munkaerő támogatása.

A két hónapja futó konstrukcióban mostanáig több mint 8700 álláskereső felvételéhez igényeltek állami bérköltség hozzájárulást, közülük több mint háromezren 25 év alattiak. Az eddig megigényelt forrásmennyiség mintegy harmada, 2,6 milliárd forint fiatalok munkába állásában hasznosulhat.

A korosztályba tartozóknak minden eddiginél inkább megéri dolgozniuk, hiszen az idei év elejétől mentesültek a személyi jövedelemadó megfizetése alól.”