Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Elmagyarázzuk, hogy hackelik meg a multik a sörpiacot

Forisek Ádám

2017.12.13. 20:28

...és egyúttal azt, hogy ezzel hogy szívatnak meg Téged.

Talán a szemfülesebb emberek észrevehették, hogy szinte bármelyik magyarországi vendéglátóhelyre tévednek, mindenütt ugyanannak a három nagy multinacionális gyártónak a söre található csapon. Helyenként a brandek különböznek, felbukkanhatnak akár német vagy belga nevű termékek is a korsókban, mégis ezek mind azonos cégcsoporthoz tartoznak. A legtöbb helyen azonban a vezető brandek kerülnek csapra, olyan helyzetet teremtve ezzel a magyar gasztronómiában, hogy a záhonyi kiskocsmában pont ugyanazt a sört árulják, mint Budapest belvárosában az ötcsillagos szállodában. Adódik akkor a kérdés: vajon tényleg ennyi lenne a magyar sörkultúra?

Hogy a magyar sörkultúra mennyire sokszínű és egyedi volt, arról tanulmányok egész garmadája készült már, melyek szerint mi, magyarok eleve hamarabb ittunk sört, mint bort. Minden nagyobb településnek vagy városrésznek megvolt a helyi főzdéje, ezek összetételben és ízben mást és mást kínáltak az ott lakóknak és az utazóknak.

Ezt a hagyományos sörkultúrát viszik tovább a magyar kézműves, kisüzemi sörök, amelyek azonban nem jutnak el a vendéglátóhelyek csapjáig Magyarországon. Ennek oka, hogy a három multinacionális vállalat bő tíz-tizenöt éve már olyan szerződéseket köt a hazai vendéglátósokkal, amelyek kifejezetten megtiltják más sörök csapon történő forgalmazását. Ezért a multik különböző jogcímen súlyos összegeket fizetnek a vendéglátósoknak – többnyire előre, ami azért érthetően vonzó. Az összeg a vendéglátó ügyességétől is függ, Budapesten név nélkül már 10-20 milliókról beszélnek. Üzletenként és előre fizetve. Ez öt év “hűség” ára. Bár nem így hívják a szerződésekben, de a multik szó szerint megveszik a csapolt sörpiacot.

Nevüket érthető okokból nem vállaló nagykereskedők érdekes dolgot erősítettek meg: a hordóban eladott multinacionális sörök fél literje nettó 30-50 forinttal többe kerülhet egy kocsmárosnak, mint üvegben boltoknak, s így a fogyasztónak is. A multik ebből bőven visszakeresik a piacvásárlási összeget.

Azaz, mi is történik valójában?

A multik külföldi tőkéjükkel gyakorlatilag hitelbe egy összeget dobnak a vendéglátósoknak, akik utána cserében más sört nem árulhatnak. A multi utána évekig korsónként nettó 30-50 forinttal drágábban adja el ugyanazt a sört. A kocsmáros persze erre is rátesz ÁFA-t, egyéb költségeket, és máris egy fogyasztónak minden korsó söre kb. 70 forinttal kerül többe.

Úgy, hogy közben nincs érdemi verseny, a választék pedig látszatválaszték marad, hiszen ugyanaz a gyártó adja más-más címkébe bugyolált, felárazott termékeit. A kocsmáros pedig az ártöbblettel visszafizeti a piacvásárlási hitelt a multinak. A multi megkeresi a pénzét kamatostól, és közben még a piacot is lezárta mások elől. Ezzel pedig zárult a kör.

A Kisüzemi Sörfőzdék Érdekképviseleti és Érdekvédelmi Egyesülete egy korábbi közleménye szerint a fent ismertetett jelenségben a magyar vendéglátópiac túlnyomó többsége érintett.

Összegszerűen ez a következőket jelenti: a magyar vendéglátóhelyeken fogy el – statisztikák szerint – az éves eladott sörmennyiség 35%-a. Ami így több mint kétmillió hektoliter. Ha a magyar csapolt sörpiacot egymillió hektoliterre becsüljük, és kimatekozzuk a fenti ártöbbletet, akkor ez azt jelenti, hogy mi, magyar sörfogyasztók akár minden évben kb. 14 milliárd forinttal többet fizethetünk a csapolt sörökért, mint kellene.

Áfa nélkül mi, magyar sörfogyasztók minden évben kb. tízmilliárd forint nettó ártöbbletet fizethetünk a multinacionális vállalatoknak. Mindezt ráadásul azért fizetjük, hogy ne legyen piaci verseny, nekünk sörfogyasztóknak ne legyen érdemi sörválaszték, és a multik a jövőben is el tudják zárni a magyar piacot a magyar kisüzemek elől. 

Elég hozzá józan paraszti ész, hogy láthassuk a kőkemény piaci logikát a jelenség mögött: nemzetközi tapasztalatok szerint a kisüzemi kézműves sörök piaci részesedése 10-20% közé tehető, és ez az arány folyamatosan nő.

Az Egyesült Államokban alig egy évtized alatt jelentősen megerősödtek a kisüzemi sörök, a kereskedelmi mennyiségi részesedésük 2016-ban elérte a teljes sörpiac 12,3%-át, árbevételük pedig a teljes sörpiac árbevételének 21,8%-át. Azaz: kb. minden ötödik elköltött sördollár a kisüzemekhez került.

Nem nehéz észrevenni, hogy ha valakik veszélyeztethetik közép és hosszú távon a multik piacát Magyarországon, akkor azok a magyar kisüzemi sörfőzdék. A csapolt sörpiac pedig két okból kiemelkedő jelentőségű. Egyrészt itt a kisüzemek árban is versenyképesebbek a nagyoknál, másrészt pedig szakértők szerint a fogyasztói márkahűség a vendéglátóhelyek csapjainál alakul ki, nem a boltok polcai előtt. Ergo, szívesebben vesz le egy fogyasztó a sarki boltban is egy olyan üveges sört a polcról, amit a barátokkal előtte péntek este ivott korsóból egy bárban. Így pedig, amíg a magyar kisüzemek nem lesznek csapon Magyarországon, addig nem lesz sem verseny, sem választék, sem fejlett hazai kisüzemi söripar.

A Gazdasági Versenyhivatal még 2015-ben kimondta, hogy a multik szerződéseinek piaclezáró és versenykorlátozó hatásuk van, ezért arra kötelezte az érintett cégeket, hogy a kizárólagos szerződéssel eladott sörmennyiségüket 2017. év végéig 19%-kal csökkentsék.  A kisüzemi sörfőzdék szerint ennek a csökkenésnek azonban egyelőre semmi jele nincs, ezért a GVH 2018-ban ismét felülvizsgálja majd a sörpiacot.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére