Az üzletember saját elmondása szerint egy viszonylag szegény bonyhádi bányászcsalád sarjaként látta meg a napvilágot 1967-ben. Szárnybontogató üzleteit tízévesen ütötte nyélbe, amikor nyulakat tenyésztett és adott el. Első számottevő üzleti vállalkozásába 1984-ben fogott bele, az egyetem mellett napszemüvegeket hozott be Lengyelországból, és ezeket adta el itthon.

Varga a pécsi „közgázon” diplomázott 1990-ben, azaz közgazdász végzettsége van. Kezdetben a Budapesti Értéktőzsdén dolgozott, majd a Crédit Suisse First Bostonnál helyezkedett el. Későbbi mentorát, barátját is ez utóbbi munkahelyen ismerte meg, aki bevezette a pesti értelmiségi közegbe: Ungár András, a Budapesti Ingatlanhasznosítási és -fejlesztési Nyrt. (BIF) tulajdonosa előbb ügyfele volt a Crédit Suisse-nél, majd a BIF-nél tulajdonostársak lettek. – Andrással soha nem volt semmilyen pénzügyi vitám, kettőnk között a kapcsolat nagyon-nagyon jó volt – mondta Varga egy korábbi interjúban, ahol hozzátette: Ungár 2006-os halála nagyon megviselte. A befektető azóta hosszú utat járt be, 2020-ban Magyarország 61. leggazdagabb embere lett a Forbes listája szerint.

A 2000-es évek második felében Varga figyelme a kockázati tőkealapok felé fordult, 2009 áprilisának végén alakult meg a Central Fund Kockázati Tőkealap, „amely a hazai intézményi befektetői piac legfontosabb szereplőinek részvételével, 5,2 milliárd forintos jegyzett tőkével alakult meg” – írta akkor a kezdeményezésről a Piac & Profit. A Varga érdekeltségi körébe tartozó Central Fund nyert a Jeremie I. kiíráson, és magvető (seed) alapot indíthatott a Jeremie II. kiírása után is. Ezeknek a programoknak a célja az induló, illetve növekedési életszakaszban lévő innovatív mikro-, kis- és középvállalkozások tőkehelyzetének javítása, amire a válság miatt volt szükség. A pénz az Európai Regionális Fejlesztési Alapon keresztül az új Széchenyi kockázati tőkeprogramok alapjába folyt, amelyre Vargáék is pályáztak és nyertek.

A Jeremie-programba bevont, befektetésre kiszemelt vállalkozások „sokkolóan” rosszul teljesítettek, egy náluk teremtett munkahelyre 81 millió forintot áldoztak az adófizetők – összegzett 2016-ban a Figyelő. Az egyetlen alap, amelynek cégei összességében nyereségesek voltak, a Central Fund volt, ám a lap cikke szerint akadtak itt is furcsaságok: Varga Zoltán egyszerre volt érdekelt a tőkealap-kezelőben és az egyik portfóliócégében. – A Central Group Media Holding Kft. az a társaság, amely a Sanoma magyarországi médiacsomagját 2014-ben megvette. Előtte az Opten cégadatbázisában fellelhető információk alapján négy éven keresztül a Central Fund volt az egyik tulajdonosa, amelynek egyik (manapság többségi) részvényese Varga Zoltán – írta akkor a Figyelő. A számos további furcsaságot feltáró cikk szerzője Bukcsy Péter volt, aki azóta a G7 gazdasági portál újságírója lett, amely a Central Médiacsoport tagja. Az újságíró azóta nem írt Varga Zoltán ügyeiről.

A Central Médiacsoport 2014 óta van Varga Zoltán tulajdonában. A cégcsoport lapjai korábban a Sanoma finn céghez tartoztak, amely 2014 áprilisában jelentette be, hogy eladja magyarországi érdekeltségét egy magyar pénzügyi befektetőnek, amely a Central Fund volt.

Varga Zoltán pont ekkor esett el egy évi ötmilliárdos biznisztől, az állam átvette a cégétől a mobilparkolást. – Hadd hangsúlyozzam: technokrata szemlélettel rendelkező pénzügyi befektető vagyok, függetlenként próbálok mozogni a médiapiacon. A vállalkozás célja a szórakoztatás és a profit. A 24.hu portálon kívül nincs is politikai termékünk – nyilatkozta Varga a balliberális értékrendű 24.hu portálról a Médiapiac.com-nak 2016-ban.

Az üzletember terve kezdetben az volt, hogy feldarabolja a Sanomát, és részenként eladja. Aztán teljesen váratlan dolog történt, ahogy gyakran hangoztatja: beleszeretett a termékeibe. Varga leginkább abba a képbe szeretett bele, „amit a termékek által kezdett elhinni magáról. Azt gondolja, ő a magyar Rupert Murdoch”. Egy hozzá közel álló mondta róla korábban:

– A pletykagyáros kifejezés szégyenletes számára, pedig több szempontból is találó, megállja a helyét.

Saját elmondása szerint Varga portfóliója nagy részben nőknek szóló lapokat dob piacra, ez alól a 24.hu az egyetlen kivétel, amely szerinte független, és ő maga nem befolyásolja a lap irányvonalát.

Az olvasó alig találkozhat olyan cikkel, amely a nyilvánvaló gazdasági eredmények ellenére legalább méltányos lenne a kormánnyal vagy a jobboldali szereplőkkel. Erre példa, hogy 2016 márciusában a 24.hu videó­sa, Katz Dávid a miniszterelnök lányának várandósságából próbált ízléstelen viccet faragni. – Amikor láttam a felvételt, azonnal azt mondtam: ez vállalhatatlan. Le is vettük, elnézést kértünk, hölggyel így nem beszélünk – mondta Varga Zoltán az eset kapcsán, ám Katz a mai napig az online portál munkatársa.

A Central Médiacsoport gazdasági szempontból sikeres vállalkozás: habár árbevétele csökkent, a 2018-as 12,28 milliárd forintról 11,32 milliárd forintra esett 2019-ben, ám a profitot megduplázva 1,13 milliárd forinttal zárták 2019-et. Ezt a pénzt osztalékként vették ki a cég tulajdonosai.

Varga külföldön is terjeszkedik: felvásárolta a Novelty nevű gasztrooldalt, valamint a lengyel Premium Mobile mobilszolgáltatót, beszállt egy repülőautót fejlesztő szlovák startup cégbe és egy argentin fapados légitársaság projektjébe, valamint tőzsdére vinné a lengyelországi Wydawnictwo Szkolne iPedagogiczne (WSiP) kiadót.

Az Origo.hu 2016-os cikke szerint Varga Zoltán két offshore hátterű cégben töltött be vezető pozíciót, az Adaimmo Ingatlanforgalmazó Kft.-ben, valamint a Hybrid Logistics Kft.-ben volt ügyvezető. Az efféle, adóparadicsomokban bejegyzett cégeket leginkább adóoptimalizálás céljából szokták alapítani, vagyis akkor, ha a cégvezető nem akar hazájában adót fizetni. Varga Zoltán ezzel természetesen törvénysértést nem követett el, az efféle módszerek inkább erkölcsi problémákat vetnek fel.

A minden lében kanál üzletember egyik nyilatkozatában azt is sérelmezte, hogy médiája nem kap állami hirdetést. A Magyar Nemzet informális értesülése szerint azonban az üzletember 2016 végén maga mondott nemet arra, hogy a kvótaellenes népszavazás kapcsán a magyar állam hirdessen a Central Médiacsoportnál.

Varga Zoltán gyarapodása miatt magyarázkodni is kényszerült. Egy Hír TV-s interjúban úgy fogalmazott: „Azt el kell hogy mondjam, hogy nagyon nagy volt a félelem a kezdet kezdetén. […] Rengeteg embert hallottam, hogy kinek vagyok a strómanja. Talán három év után elmondhatom: önálló vagyok, én vettem, saját pénzemből vettem” – fogalmazott Varga Zoltán a Central Médiacsoportról.