Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

BBC: A liberális állam elnyomja az identitásokat

888.hu

2016.07.21. 15:58

Elkezdõdött a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos). A magyarországi és a magyar származású politikusok mellett több külföldi vendég is bekapcsolódott a kerekasztal-beszélgetésekbe. David Campanale, a BBC tudósítója szerint a liberális állam elnyomja az identitásokat.
TUSVÁNYOS - szerda

Kerekasztal-beszélgetés: Európának keresztény alapokon kell állnia

Van és kell is lennie közép-európai keresztény víziónak Európa számára, a kontinensnek keresztény alapokon kell állnia.

Takács Szabolcs Ferenc, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára azt mondta: a filozófiai ellentétek és különbségek a nemzetközi, diplomáciai, politikai tárgyalásokon is megjelennek. A kérdés az, hogy van-e közép-európai keresztény vízió. Szerinte a válasz az, hogy van, és kell is, hogy legyen.

A demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz - idézte Robert Schumant, az Európai Unió egyik alapítóját. Ugyanakkor a törésvonal az alapító tagállamok és a közép-európai politikai elit között egyre inkább egyértelmű - jegyezte meg.

Európa legnagyobb válsága politikai-vezetési válság, ma azt sem tudják, hogy tulajdonképpen ki vezeti kontinenst. Ugyanakkor minden válság esély is, általa most nyílt olyan lehetőség, hogy elmondják, Közép-Európából milyen pozitív víziót tudnak felvázolni. A következő hónapok erről kell, hogy szóljanak. Európa demográfiai válságban is van, s ezért látják sokan a bevándorlást hiteles válaszként a problémáira. Megjegyezte: tisztelik az iszlám vallást, és a terrorizmust nem szabad összekeverni az iszlámmal. Utóbbinak van helye Európában, de csak akkor, ha tiszteletben tartják, hogy a kontinens nem erre a vallásra épült.

Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke arról beszélt, a déli határon felépített kerítés bizonyította, hogy működőképes. Az egész Balkán egységesen kiállt a kerítés gondolata mellett és egész Európát képes volt meggyőzni, hogy szükség van az "európai határőrségre". Ezt győztes projektként lehet felmutatni, s ennek a nyomvonalán lehet tovább haladni a migrációs válság kezelésében. Ugyanakkor Európának a "szomszédságával" intenzív együttműködést kell kialakítania. Csak a kerítés hosszútávon nem fenntartható, viszont ha van emellett együttműködés is, akkor a stabilitás elérhető.

A vallás és a politika egymáshoz való viszonyáról elmondta: a keresztény Európa gondolata nem vallási fogalom, erre olyan hídként kell tekinteni, amit épít a keresztény egyház és az európai politika egyaránt. Értékek nélkül ugyanakkor nincs politika, a politikát erre kell alapozni. Ugyanakkor míg a kereszténységnek hitelve, az iszlámnak nem, az állam és az egyház szétválasztása.

Peter Krajnák szlovák oktatási államtitkár arról beszélt, hogy Európa keresztény és annak is kell maradnia. Európának keresztény pilléreken kell állnia - utalt az unió alapítóira. A kereszténységnek a mindennapokban és a politikai életben is meg kell nyilvánulnia, a keresztény politikusnak alapvető kötelessége kell hogy legyen a rászorulók megsegítése.

Mindannyian közös Európához tartozunk - mondta, és azt kívánta, "értsék meg egymást, és beszéljenek egy nyelvet".

David Campanale, a BBC tudósítója saját nézeteit ismertetve arról beszélt, hogy a kereszténység lehet-e közös nyelv. Úgy vélte, a kérdés az, hogyan működünk együtt a kontinensen, illetve az egyének hogyan viszonyulnak a valláshoz. A liberális állam elnyomja az identitásokat. Otthont akartak teremteni Európában, de ezt nem érték el.


Tusványos - A kommunista bűnök felelőseinek elszámoltatását sürgették a szabadegyetemen

A kommunizmus bűneinek feltárását és a felelősök büntetőjogi elszámoltatását sürgették szerdán a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem Igazságtétel 2.0 című pódiumbeszélgetésének résztvevői.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke szerint a történészek számára egyértelmű, kiket terhel a felelősség a kommunizmus bűnlajstromáért, de a politikai döntéshozók büntetőjogi felelősségre vonása még mindig késik. Bár a múlt század ötvenes éveiben a hatalmon lévő kommunisták több mint hetven sortüzet lövettek Magyarországon, és ezek közül húsz halálos áldozatokkal is járt, csak néhány esetben és csak a sortüzek végrehajtóit sikerült elítélni, a tűzparancsot kiadó valódi felelősöket nem, vagyis a történészek által elfogadott következtetéseket a büntetőjogi felelősség szintjén nem sikerült igazolni.

Takács Szabolcs Ferenc, a Miniszterelnökség európai ügyekért felelős államtitkára leszögezte: a magyar kormány a fasizmus bűneihez hasonlóan a kommunizmus idején elkövetett bűncselekményeket is elítéli, mert ezek ugyanúgy emberiesség elleni, elévülhetetlen bűnök, mint a holokauszt. A kormány elkötelezett a második világháború utáni történelem feltárásában, akkor is ha időben közelebb van, sőt, "még velünk él". Ám azt is tudomásul kell venni, hogy a demokráciában az igazságszolgáltatás a kormánytól független hatalmi ág - tette hozzá.

Marius Oprea, a romániai kommunizmus bűneit vizsgáló intézet volt igazgatója szerint nagyon nehéz jogállami eszközökkel egy önkényuralmi rendszer működtetőit bíróság elé állítani, amikor mintegy tízezerre tehető azoknak az áldozatoknak a száma, akiket ítélet nélkül végeztek ki. Romániában mintegy kétmillió ember vált kisebb-nagyobb mértékben a kommunizmus áldozatává, a börtönökben agyonvert politikai foglyoktól kezdve azokig, akiket csak kicsaptak az egyetemről vagy állásukból, mert "megbízhatatlannak" találták őket.

Neela Winkelmanova, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform igazgatója elmondta: eddig tíz európai ország csatlakozott ahhoz az észtországi kezdeményezéshez, amely - a fasiszta háborús bűnösök elszámoltatásának mintájára - nemzetközi büntető törvényszéket hozna létre, hogy a kommunizmus emberiesség elleni bűncselekményeinek felelősei felett ítélkezzen.

A pódiumbeszélgetést megelőzően szerdán a tusnádfürdői közösségi házban Göran Lindblad, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform elnöke jelenlétében megnyitották az Önkényuralom Európában című vándorkiállítást, amely a fasiszta és kommunista rendszer által elkövetett gyilkosságok statisztikáit állítja párhuzamba több kelet-közép-európai ország esetében. Tőkés László EP-képviselő a kiállítás-megnyitón felidézte: 2009-ben az Európai Parlament is elítélte a totalitárius rendszereket, és kimondta: nem kell kettős mércét használni a nácik és kommunisták viszonylatában, "egyazon értékrendben kell ítéletet mondani mindkettő felett".


Potápi: a nemzetpolitika a szülőföldön való boldogulásra helyezi a hangsúlyt

Míg 2010-14 között a nemzetpolitikai intézkedések a magyar nemzet közjogi egyesítésének keretét teremtették meg, az utóbbi években a kormány a szülőföldön való boldogulásra helyezi a hangsúlyt – jelentette ki Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, szerdán.

Ezt a célt szolgálta a szakképzés éve, a külhoni magyar fiatal vállalkozók segítése és több nagyszabású gazdaságpolitikai program. Potápi Árpád János áttörésnek, az elmúlt két évtized egyik legnagyobb eredményének nevezte az első ilyen, a Vajdaságban idén elindított, 50 milliárd forintos programot, amelyet az ottani magyar politikai szereplőkkel, vállalkozókkal, a Magyar Nemzeti Tanáccsal egyeztetve dolgoztak ki. Hasonló, 35 milliárd forintos programot indítanak be Kárpátalján, és nemsokára elkezdődik a muravidéki, illetve horvátországi magyarság gazdaságpolitikai eszközökkel való támogatása.

Gazdaságilag kell megerősíteni a magyar közösségeket, a magyar családokat ahhoz, hogy a magyar gyerekeknek jövőjük legyen, odahaza tudjanak munkát vállalni, magyar embereket foglalkoztatni"

– mutatott rá Potápi Árpád János. Kifejezte reményét, hogy a 2010 óta hozott nemzetpolitikai intézkedésekkel és gazdasági támogatással mérsékelni tudják az elvándorlást, és a gyermekvállalást is sikerül ösztönözni a Kárpát-medencei magyarság körében.

A Tusványosként emlegetett rendezvénysorozat a Kárpát-medence egyik legfontosabb nemzetpolitikai műhelye, ahol számos olyan gondolat született a státustörvénytől a kettős állampolgárságig, amelyből később törvény lett, vagy bekerült az alaptörvénybe.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az idei mottó - Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában. Itthon voltunk, mert a magyar identitás európai, a földrész közös kultúrájának része. Itthon vagyunk, mert nem kell a magyarságot kioktatni európaiságból, és ahhoz is joga van, hogy ne értsen egyet az aktuális divatáramlatokkal vagy azokkal az önkényeskedő, rossz válaszokkal, amelyeket az Európai Bizottság ad a mostani válságokra.

Németh Zsolt szerint a magyarok nem euroszkeptikusok, hanem eurokritikusak, hiszen nem rombolni akarnak, hanem építő módon részt venni a közös jövő kialakításában. Az "itthon leszünk" pedig arra utal, hogy Magyarország és a külhoni nemzeti közösségek rendelkeznek egy, a közép-európai összetartozásról és keresztény Európáról szóló jövőképpel, amelyet meg akarnak valósítani - mondta a külügyi bizottság elnöke.


Potápi: közel 1400 külhoni magyar fiatal vállalkozót szólítottak meg az idei tematikus év keretében

Eddig mintegy 1400 külhoni magyar fiatal vállalkozót szólítottak meg a vonatkozó tematikus év keretében, a meghirdetett 525 milliós pályázati keretre 964-en jelentkeztek – mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár szerdán.

Szinte minden ágazat képviselteti magát, a legtöbben az agráriumból és a termelői szektorból érdeklődtek. Ezt követte a szolgáltatóipar, a kereskedelem, a turizmus, vendéglátás, de jelen van a design, a rendezvényszervezés és a gasztronómia is.

Az 525 millió forintos keretből a 3-6 millió forintos vissza nem térítendő támogatásra 964-en jelentkeztek, 510-en Erdélyből, a Vajdaságból 154-en, a Felvidékről 146-an, Kárpátaljáról 138-an, Horvátországból heten, Muravidékről 9-en pályáztak. Az államtitkár arra számít, hogy 110-130 között lesz a nyertesek száma, ezek fele Erdélyből kerülhet ki, létszámarányosan.    

Meghirdették a külhoni magyar szakképzés évét, amelynek során az érintett 30 ezer fiatalból közel 10 ezret szólítottak meg, és vontak be a programba.

Potápi Árpád János kitért arra, hogy ahol magyar közösség van és magyarok élnek, csökken a magyarság létszáma, arányaiban leginkább a szórványban nagy a fogyás.

Legfontosabb megoldandó kérdés ennek a megállítása, illetve az elvándorlás csökkentése. Utóbbit tekintve a legnagyobb elvándorlás a Délvidéken volt jellemző, de a többi területen is tapasztalható ez a jelenség.

A tematikus év valószínűleg a magyar családok esztendeje lesz - jelezte, és kitért arra: jó lenne, ha bizonyos támogatásokat, mint a csok, vagy a babakötvény ki tudnák terjeszteni a határon túlra is.


Tusványos - A regionális öntudatok európai erősödéséről tartottak pódiumbeszélgetést

A regionális öntudatok európai erősödéséről tartottak pódiumbeszélgetést szerda délután Tusnádfürdőn, flamand, baszk, bajor, a dél-angliai Cornwall régióbeli korni és erdélyi magyar politikusok, szakértők részvételével.

Günther Dauwen, az Európai Szabad Szövetség (EFA) pártigazgatója az általa viselt Szekler land - under construction (Székelyföld - fejesztés alatt) feliratú pólóra mutatva jelentette ki, hogy Európa számos régiója törekszik nagyobb önállóságra. Az Európai Unióból történő kilépésről tartott brit népszavazás felgyorsíthatja az önállósodási folyamatokat. Valószínűsítette, hogy 2017-ben újabb népszavazást tartanak Skóciában a függetlenedésről, és az Egyesült Királyságnak egy időben kell az elszakadásról tárgyalnia Brüsszellel és Edinburgh-val. A flamand politikus azt sem tartotta kizártnak, hogy Észak-Írország is kiválik az Egyesült Királyságból, és egyesül Írországgal.

Az európai helyi identitások megerősödését nyugtázta Jose Mari Etxebarria, a spanyolországi Baszk Nemzeti Párt külügyi bizottságának a tagja is előadásában. A politikus a globalizmusra adott válaszként megjelenő populizmust is veszélyesnek tartotta. Úgy vélte, Európa minden nemzetének, népcsoportjának büszkének kell lennie a kultúrájára, és harcolnia kell a jogaiért. Az erdélyi magyarok a baszkok szolidaritását élvezhetik jogköveteléseikben.

Joanie Willett az angliai Cornwall régióban levő Exeteri Egyetem tanára a korni nemzeti közösség öntudatra ébredéséről beszélt. A korni nyelv újraélesztése, a korni öntudat megerősítése gazdasági felemelkedést is eredményezett az Egyesült Királyság legszegényebb régiójában.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint az Európai Uniónak, és tagállamainak azt kellene felismerniük, hogy mindenki erősebb lesz a közösségek és a régiók megerősödése által.

Európa akkor lehet erős, ha erős országok, erős nemzetek erős régiók szövetségeként működik. Nem lesz erős, ha egyik nemzet a másik nemzet elnyomása révén akarja céljait elérni".

Romániában gyakran biztonsági kockázatként tekintenek a magyarságra. Szerinte ez a rossz megközelítés eredményezi többek között azt, hogy az ország képtelen a megújulásra, hogy 26 évvel a rendszerváltozás után sem köti össze autópálya Bukarestet Nyugat-Európával.


Tusványos - Aáry-Tamás Lajos: a felnőttoktatás felé nyithatnának az egyetemek

Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa szerint a fogyó diáklétszámmal küzdő egyetemek a felnőttoktatás felé történő nyitással javíthatnának egyre nehezebb gazdasági helyzetükön.

Ma az egyetemek egymással vívnak csatát azért, hogy megszólítsák a középiskolát végzettek egyre gyérebb generációit. Ha az idősebb generációkhoz tartozó tanulni vágyókat is megszólítanák, olyan hallgatókat találnának, akik motiváltabbak a fiataloknál, és készek lennének fizetni is a szolgáltatásként kapott tudásért.

Aáry-Tamás Lajos szerint nem kérdés, hogy Magyarországnak támogatnia kell a kárpát-medencei felsőoktatást.


Az előadások mellett persze pörög a buli is. Tegnap Ákos nyomott le egy koncertet.

(MTI)

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére