Az intézmények gazdasági, társadalmi hatását és felelősségvállalását vizsgáló listát az ENSZ által megfogalmazott 17 Fenntartható Fejlődési Cél alapján állították fel. A THE a 17 célból 11-et vizsgált.

A rangsor összeállításánál olyan mutatókat mértek, mint például a végzettek száma, a tanárképzés és az élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítása, az ismeretterjesztő és oktatási forrásokhoz való szabad hozzáférés, az egyetemen kívüli társadalmi közeg számára nyújtott lehetőségek (kulturális programok, tudománynépszerűsítő kurzusok), valamint a helyi iskolákkal és közösségekkel fennálló tehetséggondozó programok megléte. A partnerség a fenntartható fejlődésért területen értékelték az egyetem társadalmi párbeszédben és önkéntes programokban vállalt szerepét, a regionális és nemzeti partnerekkel, civil szervezetekkel való kapcsolatokat és a nemzetközi egységekkel való együttműködéseket.

Az SZTE minőségi oktatás területét mérő rangsorban a legjobb magyarországi intézményként a 101-200. helyen, a partnerség a fenntartható fejlődésért területen szintén legjobb magyar egyetemként a 45. helyen végzett. Ez az eredmény is alátámasztja, hogy a szegedi egyetem folyamatosan törekszik arra, hogy fejlessze az átfogó és igazságos minőségi oktatás, valamint az egész életen át tartó tanulás feltételeit.

A hazai egyetemek között holtversenyben első helyen – világviszonylatban 101-200. hely – végzett az SZTE a fenntartható városok és közösségek területén. Helyi kulturális értékekhez és intézményekhez, kulturális örökségekhez való hozzáférés biztosítása, öntevékeny művészeti csoportok működése, egészséges életmódra és közlekedésre való ösztönzés, környezettudatos és fenntartható beruházások képezték a rangsor alapját.

Országos szinten kiemelkedő a Szegedi Tudományegyetem egészség és jólét – 97. hely –, valamint az ipar, innováció és infrastruktúra területén – 101-200. hely – elért eredménye is. Az előbbi listán többek között mérték az egészségügyi képzésben részt vevő hallgatók számát, az egészségtudatosság fejlesztését, az életvezetési tanácsadást és a sportlétesítmények hozzáférhetőségét. Utóbbin a felmérés részét képezte a spin-off vállalatok száma, valamint az intézmény kutatási és innovációs tevékenysége – írja az Origo.