A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a visegrádi együttműködés ma a „legszorosabb, leghatékonyabb és legsikeresebb” szövetség az Európai Unión belül. Ennek tagjai együtt olyan rendkívüli eredményeket tudtak elérni az elmúlt években, amelyekre külön-külön nem lettek volna képesek.

A legnagyobb teljesítménynek azt nevezte, hogy közös erővel megakadályozták a kötelező migrációs kvóták bevezetését.

– fogalmazott.

Rendkívül erős, versenyképes régióról van szó, amit az is mutat, hogy amennyiben a V4-ek egy államot alkotnának, akkor az lenne az EU harmadik legnépesebb országa, illetve a világ 15. legnagyobb gazdasága – mutatott rá.

Szijjártó Péter leszögezte: a térség sikerének egyik legfőbb oka a józanság a gazdaság és a biztonság területén.
Ezzel kapcsolatban az alacsony adók előnyeit méltatta nemcsak a nemzetközi beruházások vonzását, de a munkahelyteremtést illetően is. Aláhúzta, hogy az adópolitikának nemzeti kompetenciában kell maradnia, ragaszkodni kell a szuverenitás ezen fontos eleméhez, illetve hozzátette, hogy Magyarország folytatni fogja az adók csökkentését akkor is, ha ez egyeseknek nem tetszik.

Ezt követően kitért az energiabiztonságra, amelynek területén szerinte az EU számos hibát elkövetett. Példaként hozta fel, hogy az európai zöldmegállapodás részleteit nem dolgozták ki szakmai szempontból kellő alapossággal, azt részben inkább politikai kommunikációs eszközként kezelték.

A miniszter kiemelte, hogy Magyarország számára fontos a környezetvédelem, azonban itt is meg kellene őrizni az észszerűséget, márpedig „a földgáz- és atomenergia-ellenes érzületek kialakítása nagy hiba volt a kontinensen”. Hozzátette, hogy hazánk áramszükségletének több mint 70 százalékát a paksi nukleáris reaktorok fogják fedezni az évtized végére, emellett nemrég újabb gázvásárlási szerződést kötött a kormány az orosz Gazprommal, így az energiaellátás biztosított hosszú távon is.

Végezetül érintette a migráció ügyét, és leszögezte, hogy a tagállamoknak ragaszkodniuk kell azon jogukhoz, hogy ők határozhassák meg, ki léphet be a területükre, és ki nem.

Brüsszel újabb őrültségre készül a migráció ügyében

Brüsszel újabb őrültségre készül, amellyel gyakorlatilag létrehoznák az ENSZ globális migrációs paktumának európai verzióját – közölte pénteken a külügyminiszter.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Budapesti Migrációs Konferenciát követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az ENSZ Közgyűlésében 2018-ban „áterőltetett” paktum alapvető emberi jogként tünteti fel a migrációt, és kimondja, hogy annak minden egyes állam származási, tranzit- vagy célországa.

„Brüsszel ugyanerre az őrültségre készül az úgynevezett posztcotonoui megállapodás elfogadásával” – szögezte le, mondván, az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal megkötni tervezett egyezmény újabb migrációs csatornákat hozna létre. Majd hozzátette, hogy

A magyar kormány ezzel szemben úgy véli, hogy minden országnak joga van kimaradni a migrációs folyamatokból, és az az alapvető jog, hogy mindenki a hazájában élhessen biztonságban – húzta alá.

Szijjártó Péter szerint a migráció további erősödésének biztonsági, civilizációs és egészségügyi kockázatai is vannak. Kiemelte, hogy látható az összefüggés a bevándorlás és a terrorizmus között, illetve a párhuzamos társadalmak kialakulásának veszélyére is figyelmeztetett. Emellett rámutatott, hogy a migrációs hullámok felgyorsítják a koronavírus-járvány terjedését, különös tekintettel arra, hogy az érkezők jellemzően olyan országokból jönnek, ahol alacsony az oltottsági arány.

– fogalmazott.

Úgy vélekedett, hogy a migráció komoly biztonsági kihívásokat jelent Európában, miután a kontinens példátlan módon egyszerre három irányból is nyomás alatt áll. Szerinte „a jelenlegi helyzetnél pedig már csak a kilátások rosszabbak”, ugyanis a kiváltó okok egyre súlyosabbá válnak.

A miniszter kiemelte, hogy egyesek azzal a „bántóan leegyszerűsítő hivatkozással” veszik védelmükbe a migrációt, miszerint kell a munkaerő. A mostani válságos helyzetben azonban, amikor európaiak tíz- és százezrei vesztették el a munkahelyüket, először a helyiek problémáit kellene megoldani.

Közölte, hogy Magyarország déli határán idén eddig 110 ezer migránst állítottak meg, míg tavaly ez a szám „csak” 44 ezer volt. „Ha Brüsszelen múlna, ez a 110 ezer bevándorló már itt lenne benn, de szerencsére nem rajtuk múlik, hanem rajtunk” – jelentette ki.

Michael Spindelegger, a Nemzetközi Migrációspolitikai Fejlesztési Központ főigazgatója arról számolt be, hogy a Földközi-tenger keleti térségét leszámítva minden migrációs útvonalon jelentősen megnőtt idén az érkezők száma Európában. Hangsúlyozta: a jövő évben mintegy 250 ezer afgán menedékkérőre lehet számítani, s ezzel a hullámmal mások is megpróbálkozhatnak Európába jutni, így hasonló helyzet alakulhat ki, mint 2015-ben, amit meg kell előzni.

Az Emmanuel Macron francia elnök jövő heti budapesti látogatását firtató újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó Péter kijelentette, hogy a két ország a nézetkülönbségek ellenére számos alapvető fontosságú kérdésben azonos álláspontot képvisel. Ilyen például a biztonság és a külső határvédelem, az EU közös agrárpolitikája, valamint a nukleáris energia használata.

Az új német kormány egyes tagjainak bírálatai kapcsán pedig leszögezte:

– fogalmazott.

Elmondta, áprilisban választás lesz, az embereknek lehetőségük lesz véleményt mondani a kormány teljesítményéről, „a németeknek ehhez semmi közük nincsen”. Ugyanakkor hozzátette, hogy továbbra is jó együttműködést szeretnének Berlinnel, a kölcsönös tiszteletre alapozva, de ebbe nem fér bele a beavatkozás a magyar belpolitikába.