Mint a Magyar Nemzet beszámolt róla, Közép-Európa kiábrándult a Nyugatból, amelynek célja a nemzeti történelem megkérdőjelezése, elvesztése, évszázadokkal ezelőtti korok napi politikai mércével való mérése, a nemzeti identitás, a közös történelem, a hagyományok és az erkölcsök teljes megsemmisítése. Schmidt Mária, az intézet főigazgatója kijelentette:

Douglas Murray brit konzervatív író és mások évek óta figyelmeztetnek arra, hogy a hosszú évtizedekkel ezelőtt indult kultúrharcban a nyugati konzervatívok egyértelműen vesztésre állnak – kezdte előadását Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Mint elmondta, hosszú ideje

Gulyás Gergely szerint mindebből jól látszik, hogy már nem az igazság, nem a logika, nem a jogegyenlőség követelése a fő cél. Egy jól szervezett, tudatosan szított manipulációnak vagyunk a tanúi, amely a rendbontást és a békétlenséget választotta eszközül, de amelynek célja a nemzeti történelem megkérdőjelezése, elvesztése, évszázadokkal ezelőtti korok napi politikai mércével való mérése, a nemzeti identitás, a közös történelem, a hagyományok és az erkölcsök teljes megsemmisítése – jelentette ki a miniszter. Manapság igazi lázadás az, ha valaki konzervatív, hiszen a normalitás lázadása és a konzervativizmus manapság kéz a kézben jár. Gulyás Gergely elmondta, ha nem szervezzük meg magunkat, ha nincsenek konzervatív közösségek, ha nincsenek élő, konzervatív körök, akkor Magyarország könnyen a nyugat-európai útra tévedhet.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség stratégiai és parlamenti államtitkára előadásában elmondta, a balliberális szellemi elit most éppen a felvilágosodás vállalt értékeit számolja fel, például a szólásszabadságot vagy a véleménypluralizmust, ezért a 2010 utáni magyar stratégiai gondolkodás nagyon egyszerűen foglalható össze: a kormány azt a célt tűzte ki, hogy új alapokra helyezi a magyar államépítést. Az újjáépítés több területet érintett, például a közpénzügyek rendbetételét, a hitelekből élés megszüntetését vagy a segély helyett munka elvének kíméletlen érvényesítését, valamint a demokratikus normák helyreállítását.

Nem szeretjük a társadalmi kísérletezgetést, nem szeretünk bele trendi ideológiákba, nem akarjuk azonnal implementálni őket, mi mindig a szabadságot tartjuk kulcsfontosságúnak – fogalmazott a miniszterhelyettes.

Nemzeteink a kilencvenes évek elején önként és lelkesedve kezdték el a győztes nyugati modellhez való felzárkózást, a nyugati minták másolását, mert azt hitték, hogy ezáltal ők is ugyanolyan szabaddá és jómódúvá válnak, mint a modellországok – világított rá előadásában Schmidt Mária történész, a XXI. Század Intézet főigazgatója. Úgy fogalmazott: Mióta megismertük Nyugat-Európát, az összes róla táplált illúziónkat megölték, ami hasznosnak és szükségesnek bizonyult ahhoz, hogy átálljunk végre a hatékony és célravezető érdekképviseletre. A szakadék Európa két fele között napról napra mélyül, Közép-Európát egyre jobban elborzasztja az, amilyenné a Nyugat vált.

– jelentette ki a történész.

Ezért kultúrharcot kell folytatnunk. Végvárai leszünk az európai kultúrának, ne akarja tehát a Nyugat átnyomni megosztó, megfosztó ötleteit, hagyjanak békén minket, hogy mi is békében hagyjuk őket – jelentette ki Schmidt Mária.