Szili Katalin az Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottságának magyar elnöksége által szervezett magas szintű konferencián úgy fogalmazott, hogy Magyarország úgy véli, szükséges új intézkedéseket bevezetni, finomításokat eszközölni az olyan európai és globális szabályozásokban, amelyek megerősítik a nemzeti kisebbségek önazonossághoz való jogát.

A miniszterelnöki megbízott hangsúlyozta: a jelenlegi jogi eszköztár nem elegendő a jogok garantálásához, a tagállamokban kötelező erejűvé kellene tenni, hogy államalkotó tényezők legyenek a nemzeti kisebbségek, és az asszimilációt megelőzendő a kollektív jogaikat is biztosítani kell.

– húzta alá.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár elmondta, hogy az ET-tagországok területén mintegy 100 milliós nemzeti kisebbség él.

– hangsúlyozta.

Mint mondta, a magyar nemzet egyharmada a határokon kívül él, ezért Magyarország számára helyzetük prioritás. Sajnos – tette hozzá – a jogaikat illetően jelenleg visszalépéseket lehet tapasztalni. Példaként hozta fel, hogy

Gál Kinga fideszes politikus, az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportjának társelnöke arról számolt be, hogy „az Európai Bizottság magatartása mindig nagyon tartózkodó, sőt elutasító az őshonos kisebbségek kérdéskörét illetően.

– hangsúlyozta.

A magyar elnökséget záró konferencián egy nyilatkozatot is kiadtak a nemzeti kisebbségek helyzetének és jogainak előmozdításáról. A nyilatkozatban hangsúlyozzák az ET szervezetének felelősségét abban, hogy átfogó ellenőrzési rendszerrel biztosítsa egyezményeinek végrehajtását, az új kihívásokra válaszul új, jogilag kötelező erejű normákat dolgozzon ki, és szükség szerint együttműködési programjain keresztül szaktanácsadást és technikai segítséget nyújtson tagállamainak.