Ezt a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely hangsúlyozta szombaton, amikor felavatta a település centenáriumi emlékművét, amelyet az 1920-ban indított honvédő fegyveres felkelés emlékére állítottak.

Úgy fogalmazott: vannak helyzetek, amikor küzdelem nélkül nem lehet megmaradni, amikor bátorsággal és elkötelezettséggel reménytelennek látszó helyzeteket is megfordíthatunk, különösen akkor, ha az igazság a mi oldalunkon áll.

Ilyen helyzet volt az is, amikor egy kis falu lakói 1920 augusztus elején vállalták a fegyveres harcot a sokszoros túlerővel szemben, és noha a harcban nem győzhettek – hihetetlen módon és váratlanul – a trianoni békediktátum ellenére is sikerült kivívniuk, hogy továbbra is Magyarországhoz tartozhassanak – mondta. Hozzátette: Trianon évszázados szabadságproblémát jelentett Magyarország számára és folyamatos küzdelmet az elcsatolt területeken élő magyarok jogainak és nemzeti identitásunk megőrzése érdekében.

– jelentette ki Gulyás Gergely, hangsúlyozva, hogy a kis falu bátorsága, csakúgy, mint Balassagyarmat, a hűségfalvak és népszavazással Magyarországon maradt Sopron példát és hitet adott az egész országnak.

Az ünnepélyes keretek között leleplezett és megkoszorúzott – hat tonnás bazaltkőből formált – emlékművön a fegyveres felkelés 25 résztvevőjének nevét örökítették meg.

Ezt követően a határmegállapító bizottság úgy döntött, hogy Szomorócot vissza kell adni Magyarországnak, a megszállók kivonultak, a község pedig 1922. február 9-én ismét csatlakozott Magyarországhoz.

Példamutató helytállásukért és bátorságukért Kercaszomor községnek és lakóinak az Országgyűlés 2008. október 27-én egy emléktörvényt alkotva ítélte oda a Communitas Fortissima, vagyis a legbátrabb falu címet.