Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

A félelmetes szélsõjobb

Horváth József György

2015.12.11. 06:00

A francia és az európai szélsõjobb esélyei: vajon a migrációba bukik bele a demokrácia?

A hétvégén tartják a francia regionális választások második fordulóját. Az első, múlt vasárnap megtartott fordulóban a szélsőjobboldali, iszlámellenességéről hírhedt Front National, azaz Nemzeti Front győzedelmeskedett. A francia regionális választás az utolsó nagy megmérettetés a 2017-es elnökválasztás és a nemzetgyűlési választások előtt. A párt népszerűsége jó ideje töretlenül ível felfelé. Ha megnézzük a 2012-es elnökválasztás első fordulóját, Marine Le Pen, a párt vezetője 6,5 millió szavazattal harmadikként végzett Nicolas Sarkozy (9,7 millió szavazat) és a jelenlegi elnök Francois Hollande (10,2 millió szavazat) mögött.

A Nemzeti Frontot 1972-ben Jean-Marie Le Pen, háborús veterán író, költő alapította. A párt fő világnézeti csapásiránya a nemzeti konzervativizmus, de emellett protekcionista és antiglobalista eszméket is vegyít narratívájában. A párt vállaltan euroszkeptikus és bevándorlásellenes. 2011-ben az alapító Jean-Marie helyét lánya, Marine Le Pen vette át a párt élén. Elnökké választását követően Marine erős populista fordulatot hajtott végre a párt arculatában, hígítva a szélsőséges xenofób imázson.

Bár Marine Le Pen a 2012-es elnökválasztáson meglepően jól szerepelt, parlamenti szinten egyenlőre nem sikerült áttörést elérnie. A 2012-es nemzetgyűlési választásokon a pártnak mindössze két képviselőt sikerült bejuttatnia az 577 fős francia alsóházba.

2014-ben három kihívás is várt a Nemzeti Frontra. A márciusi helyhatósági választások után májusban európai parlamenti, majd októberben szenátusi választásokat tartottak az országban. A helyhatósági (önkormányzati) választások stratégiai szempontból rendkívül fontosnak tekinthetők, hiszen a választott képviselőkből és polgármesterekből kerülnek ki az úgynevezett elektorok, akik a Szenátus tagjait közvetetten választják. 2014 márciusában a Nemzeti Front már nem volt olyan szerencsés mint 2012-ben, és a szavazatok mindössze 7 százalékát vitte el, szemben a Nicolas Sarkozy vezette francia Republikánusokkal (48 százalék) és a kormányzó szocialistákkal (43 százalék).

Ahogy a szocialisták népszerűsége csökkent, úgy növekedett 2014-ben a konzervatív jobbközép Republikánusoké. Áprilisra azonban váratlan fordulat történt a jobboldalon, és a Nemzeti Front vette át a vezetést az európai parlamenti választási versenyben. A május 25-i választásokon a párt a szavazatok 24 százalékával megtörte a Republikánusok folyamatos előretörését. Sarkozyék 20, a szocialisták pedig alig 14 százalékot szereztek, így a francia pártok közül a legtöbb mandátumot (24 széket) a Nemzeti Front szerezte meg az Európai Parlamentben.

A májusi sikerek után újabb lejtő következett. A helyhatósági választásokon nyújtott rossz teljesítmény rányomta a pecsétjét a 2014 októberi felsőházi választásokra is. Elektorok és támogatók hiányában Le Penék mindössze két képviselőt tudtak bejuttatni a 348 fős Szenátusba. A választások győztesei a konzervatív Republikánusok voltak, így a Szenátus ismét jobboldali többségű lett, szemben a baloldali többségű alsóházzal.

Képlet 2015. november 13-ig:

Bár 2011 óta rengeteget hígult a Nemzeti Front szélsőséges narratívája, a párt bevándorlás-és iszlámellenes politikája nem változott. A párt elhagyta Jean-Marie Le Pen "veteránpártos" katonás vonásait, és elkezdett a fiatal francia polgári rétegre koncentrálni. A párt karakteres női vezetői, Marine Le Pen és unokahúga, a 25 éves Marion Maréchal-Le Pen érzelmi politizálásukkal rengeteg franciát tudtak a Front mellé állítani mind a jobb, mind a baloldalról. Viszont a képlet alapján, szókimondó harcias politizálásuk csak azokon a választásokon volt sikeres, melyek jellemzően kevesebb franciát érdekelnek. Az EP választás és a regionális választások jellemzően azok a voksolások, melyeknek a franciák nem tulajdonítanak különös jelentőséget, így a részvételi arányok is alacsonyak, általában 50 százalék alattiak.

A migrációs válság Franciaországot is keményen érinti. Május óta napi szinten hallani botrányokról, Calais-ban a helyzet nyár óta elviselhetetlen. A migránsok folyamatos törvénysértései, a tüntetések nem csak a kompforgalmat, de a franciák biztonságérzetét is megzavarták.

És aztán eljött november 13-a

Franciaország teljesen megtört, a 130 halálos áldozatot követelő merényletek pedig a Nemzeti Front jóslatait igazolták. Az iszlámellenes párt már 2012 óta folyamatosan ellenzi az Afrikából érkező bevándorlást. A párt jóslatai szerint Franciaországot nemcsak a demográfiai összeroppanás fenyegeti, hanem az iszlám bevándorlókkal érkező terrorizmus is.

Marine Le Pen az elmúlt években rengetegszer hangsúlyozta, hogy a legnagyobb veszélyt a már francia állampolgárként élő, második és harmadik generációs muzulmán fiatalok jelentik. Szerinte ezt bizonyítja a január 7-iki Charlie Hebdo elleni támadás is. A párt szerint a rossz integráció és a munkanélküliség miatt ennél a csoportnál a legjellemzőbb a gettósodás folyamata. A Nemzeti Front politikusai gyakran érveltek a strasbourgi muzulmán gettó példájával, ahol 2006 óta évről évre nőnek a bűnözési mutatók. A gettót nagy részben iraki bevándorlók lakják, a városrészt a strasbourgiak "Bagdadként" emlegetik.

Marine Le Pen a jóslatok nagymestere. 2012-ben, mikor Hollande átvette az elnökséget Sarkozytől, Le Pen azzal riogatott, hogy az új francia elnök a melegházasságok törvényesítésével próbálja majd elterelni a közvélemény figyelmét a rossz gazdasági helyzetről, és az azt korrigálni próbáló megszorításokról. Jóslata részben itt is igazolódott, hiszen a melegházasság elfogadása körüli viták és tüntetések csaknem teljesen lefedték Hollande elnökségének első évét.

A Nemzeti Front legnagyobb szövetségesei az idő és a szerencse. Amíg a migrációs válság és az Iszlám Állam fenyegetése fennáll, addig jóslataiból hitelt és politikai tőkét tud kovácsolni.
Következtetések a regionális választások után

A regionális választásokon a francia decentralizációs politika alapján újrarajzolt 13 anyaországi és egy tengerentúli régió tanácsának tagjait választják meg hat évre. Az első forduló a Nemzeti Frontnak kedvezett, a második fordulóra vasárnap kerül sor.

A 2010-es regionális választások óta teljesen átrendeződtek az erőviszonyok. Míg 2010-ben a Sarkozy vezette kormányzati többség vereséget szenvedett a baloldaltól, 2015-ben a szocialisták vezette baloldali pártokat tömörítő lista csak 23 százalékot kapott. A közép jobb most sem örülhetett felhőtlenül, az első fordulóban másodikként végeztek a szavazatok 26,65 százalékával. Az első fordulót 27, 7 százalékkal a 2010-ben harmadik helyezett Nemzeti Front húzta be.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy a regionális választások eredményei vajon előrevetítik a 2017-es választás kimenetelét is?

Ha összegezzük a 2015-ben elindult összes listát meglepő eredményeket kapunk. A baloldali listák összességében több szavazatot (35,96 százalék) kaptak a  jobboldali pártok listáinál, melyek összességében 31,72 százalékot szereztek. Velük szemben a Nemzeti Front listája egyedül szerzett 27,73 százalékot, míg a jobb és baloldalon is 5-6 párt indított külön vagy fúziós listát.

Vége Sarkozyék szárnyalásának?

Az első fordulóban a Republikánusok csak azokban a régiókban voltak eredményesek, ahol összeálltak jobboldali szövetségeseikkel. Hollande magas népszerűsége ellenére a szocialisták egyéni listái sem hoztak sok szavazatot. Ez mindkét párt esetében betudható annak is, hogy a legtöbb helyen többpárti listákat vezettek, és csak pár körzetben indultak egyéni listával.

Az összes, 27 millió 700 ezer szavazatból a szocialista párt összesen 62 ezer szavazatot, a Republikánusok pedig mindössze 42 ezer szavazatot szereztek. Velük ellentétben, a legtöbb helyen egyéni listával induló Nemzeti Front 6 millió szavazatot húzott be az első fordulóban.

A Nemzeti Front már mindenképp nyert, mert a második forduló nagyon szoros eredményeket fog hozni, a második hely pedig már borítékolva van. Céljuk a legtöbb szavazat megszerzése a második fordulóban is, ami viszont már a baloldali szavazókon múlik. Az első forduló után, Manuel Valls szocialista miniszterelnök átszavazásra buzdította szavazóit. A szocialisták elkönyvelték vereségüket, most már a Nemzeti Front megállítása a prioritás.

Manuel Valls hétfőn arra kérte a szocialista tábort, hogy a vasárnapi második fordulóban támogassák a jobbközép pártok listáját az északi Nord-Pas-de-Calais-Picardie régióban, ahol Marine Le Pen vezetésével 40 százalékot ért el a szélsőjobboldal, valamint a délkeleti Provence-Alpes-Cote d’Azur régióban, ahol a pártvezető unokahúga, Marion Maréchal-Le Pen szintén 40 százalékot kapott.

A baloldali szavazók a keleti Alsace-Champagne-Ardennes-Lorraine régióban is jobbra szavazhatnak. Itt Florian Philippot, a Nemzeti Front párt stratégiai irányítója 37 százalékkal győzött. Ezekben a régiókban a baloldal visszavonta listáit. Minden azon múlik, hogy a baloldali szavazók meg akarják-e állítani a Nemzeti Front előrenyomulását. Az első forduló után szóba jött a jobb-baloldali összefogás is, de Sarkozy elzárkózott a szocialistákkal való együttműködéstől.

Ha a Nemzeti Front a második fordulót is megnyeri, az komoly kérdéseket vet fel nemcsak Franciaország, de Európa-szerte is.

Hiszen a migráció hatására nem csak Franciaországban, de Belgiumban, Németországban és Svédországban is erősödnek a szélsőségek, még ha nem is annyira, mint francia Nemzeti Front. Ha 2017-2018-ig nem oldódik meg a migrációs válság, akkor ezekben az országokban a jövőben számolni kell a szélsőséges pártok parlamentbe kerülésével. A kormányzó pártok pedig kénytelenek lesznek meríteni a szélsőséges narratívákból, hogy visszatartsák a feltörekvő szélsőjobbot.

Feltehetjük a kérdést, mi lenne, ha Magyarországon vagy Németországban is bekövetkezne egy Párizshoz hasonló terrortámadás? Erősítené ez mondjuk a Jobbik pozícióját?

Bár Angela Merkel az elmúlt hetekben konszolidálta pozícióját, egy fél éven belüli terrortámadás mindenképpen a megerősítené a merkeli politikában kétkedőket. Ezt erősíti az is, hogy Németországban a migránsok száma elérte az egymilliót, de az áradatot még mindig nem tudták megfékezni, Törökországtól pedig csak 2016 második felétől várhatnak segítséget.

Magyarországon a kormány széleskörű fellépése és a határzár jelentős platformot vett el az nyáron még erősödő Jobbiktól. Vonáék negyedéven belüli erősödése kizárható, ugyanis nincsenek jóslataik. Bár periférikus, kiegészítő megoldási javaslatokkal rendelkeznek, külön migrációt kezelő, terrorizmus ellen fellépő vízióik nincsenek. A párt őszi stagnálását a korábbi, iszlámbarát arculat hiteltelensége is erősítette.

Európa jelenleg háromfrontos háborút vív. Harcol a terrorizmussal, a migrációs válsággal és az európai szélsőjobb erősödésével is. A baj csőstül jön, és a problémák sajnos egymást erősítik. Ha Európa továbbra is képtelen egyszerre kezelni ezeket a kihívásokat, az egy teljes politikai átrendeződést eredményezhet a következő 10 éveben.

(Le Figaro, Le Monde, franciapolitika.sooseszter.com)

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére