- 20 éves a fizetős autópálya

-  Az e-matrica működik

- Európai viszonylatban sem drága a magyar autópálya

- Változik a Kresz

Január 4. híres dátum, több mint 500 éve ezen a napon indult haza az Újvilágból Kolumbusz Kristóf, de 2004-ben ekkor szállt le a Marsra a Spirit amerikai marsautó. Ez a nap azonban fontos nekünk, magyaroknak is. 1996 január 4-én nyitották meg az első fizetős utat Magyarországon, az M1 Győr és Hegyeshalom közötti szakaszán.

Magyarországon 1964-ben kezdtek el autópályát építeni. A 2000 előtti nagyjából negyven évben körülbelül 500 kilométer autópálya épült meg, 2000 után pedig valamivel több mint nyolcszáz kilométernyi szakaszt adtak át, így mára nagyjából 1400 kilométeren kocsikázhatunk autópályán. A kezdeti időkben nagyon lassan készült az úthálózat. Az 1980-as években kicsit felpörgött az építkezés. A rendszerváltás után leállt, majd évekkel később magánvállalkozók bevonásával indult újra. Később az uniós csatlakozás hozta meg az autópálya-építés újabb hullámát.

Érdekesség, hogy az 1990-es évek közepéig a magyar autópályák ingyenesek voltak.

Aztán kitalálták, hogy – más európai országokhoz hasonlóan – úgynevezett kapus rendszerrel szedik be a díjat. (Annyit fizetsz, amennyi utat megtettél.) Ezt a megoldást szorította ki eléggé gyorsan a ma is működő időtartamra és az egész úthálózat használatára feljogosító matricás rendszer.

Módosulnak az adószabályok, olcsóbb lesz a lakás, a hús, az üzemanyag. Viszont drágul a cigaretta, a cukor, a kávé, de még a csoki is. Szóval egy csomó minden változik. Egy dolog azonban alig, ez pedig nem más, mint a magyar autópálya-rendszer. De miért is változna, hiszen kicsit több mint egy éve reformálták át az egészet. Tehát 2016 januárban nem lesznek érdemi változások az e-matrica rendszerben.

Emlékszem 2014-ben hogy ment a hiszti, amikor elkezdték szellőztetni, hogy az eddig ingyenes utakért, mint például az M0-ás a jövőben majd fizetni kell. A hangulatkeltés már akkor is nagyon jól ment. Pedig, ha az ember egy kicsit jobban belegondolt, jól is ki tudott jönni az új rendszerből.

Én vidéken nőttem fel, a szüleim még mindig a Balaton közelében élnek. Nagyjából havonta egyszer tudok hazautazni. 2015 január elseje előtt az ilyen alkalmakkor mindig vettem egy 10 napos matricát, 2975 forintért. Ez éves szinten a leggyengébb számtan szerint is több mint 30 ezer forint volt. Vehettem volna éves matricát is, de az még drágább, majdnem 43 ezer forint. Aztán egyszer csak azt olvastam a hírekben, hogy ezentúl pályamatrica egy megyére ötezer lesz. Elkezdtem gyorsan számolni, hát ez király, évi 20 ezerből annyiszor megyek a Balatonra, amennyiszer csak szeretnék.

Aztán később úgy alakult, hogy a kis Veszprém megyei szakaszért nem is kell fizetni.

A Balatonra egyébként is elég sokan járnak tavasztól, őszig. De hasonlóan van ez több vidéki nagy várossal is...

Azonban, ha valaki nem biztos abban, hogy idén milyen matricát vegyen, itt egy csomó tanácsot olvashat.

Az e-matrica egyébként még nem túl gyakori Európában. Szlovákiában idén január elsejétől vezették be. A szlovák Nemzeti Autópálya Társaság honlapján látható információk szerint az új elektronikus autópálya-matricákat továbbra is benzinkutakon, postahivatalokban és a határátkelőknél elhelyezett automatákban lehet megvásárolni. De természetesen online is meg lehet venni, sőt még okostelefon-alkalmazáson keresztül is. Pont, mint itthon. Változás lesz viszont abban, hogy ezentúl, ha Szlovákiába utazunk, nem kell magunknál tartani a vásárlásról szóló elismervényt.

A térképet elnézve a magyar autópálya-használóknak az európai viszonylathoz képest egy teljesen átlagos díjat kell fizetniük. Sőt, ha a 10 napos matricát nézzük, akkor még olcsónak is nevezhetjük a hazai utakat.

Az évtizedek alatt sikerült megtanulni autópályát építeni, és mára a szigorú szabályrendszernek köszönhetően sikerült azt is elérni, hogy egy kilométer autópálya megépítésével nem lopnak el százmilliókat, mint annak idején. Az volt a tanulópénz, ugye MSZP?