Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Mi a különbség a cseh és a magyar foci között?

Pörge Béla

2019.08.27. 14:08

Egy kis külföldi kitérővel folytatódik a Pörge szurkol, melyből a fenti (részben) költői kérdésre is választ kaphatunk.

Azok számára, akik már régóta követik a Pörge szurkol sorozatot vagy Facebook-oldalt, bizonyára nem meglepő, hogy Csehországban jártam meccsen, és számukra vélhetően az sem lesz újdonság, hogy a Bohemians Prága meccsén is ott voltam. Ezúttal azonban jobban belemerültem a prágai foci világába, és három mérkőzést is megnéztem a baráti társaságommal, így összesen már közelítem a tíz cseh bajnokit (három különböző osztályban), amin megfordultam. Időrendben következik a három beszámoló!

Elsőként a cseh másodosztály egyik szombati találkozójára mentem ki, a Slavoj Vysehrad fogadta a Dukla Prágát délelőtt. A Slavoj tavaly jutott fel történetében másodszor a másodosztályba, az élvonalban pedig még soha nem szerepelt, igazi „kiscsapat”. Mérkőzéseit az idei szezonban nem hazai pályán, azaz nem Prága Vysehrad kerületében játssza, hanem a Rosickeho Stadionban, a világ legnagyobb stadionja, a Strahov mellett. A 19 ezer fő befogadására képes létesítményben csak egy oldal volt megnyitva, így igazán otthonosan érezhette magát a kilátogató 800 néző.

Evzena Rosickeho Stadion

A Dukla Prága már jóval ismertebb klub, tizenegyszeres bajnok, ezzel a harmadik legeredményesebb cseh futballklub a Sparta és a Slavia Prága előtt. Népszerűségét tekintve közel sem a harmadik, ennek több oka is lehet: a Dukla egy igazi kommunista csapatként alakult 1948-ban (már ez is árulkodó), majd a szocialista rendszer nagy kegyeltje volt, a 11 bajnoki címét 1953 és 1982 között gyűjtötte a klub. 1995-ben megszűnt, pontosabban összevonták az FK Pribram csapatával. A Dukla később újjáalakult, alulról szerveződve jutott vissza az első osztályba, ahonnan tavaly kiesett. Bár a külföldi források olykor eltérően írnak erről, Csehországban a Duklát tekintik a régi Dukla Prága jogutódjának, az FK Pribram pedig egy külön entitás, hiába fuzionált 1995-ben a Duklával.

A szombati meccsen nagyjából 500 Dukla-szurkoló lehetett jelen, hazai pályán sem szoktak ennél sokkal többen lenni, talán kétszer ennyien.

A belépő 100 korona volt (1250-1300 forint), míg a sör 35. Ezek az árak bizony az első osztályban is elférnének, ennek ellenére nem sajnáltam. Pedig a meccs színvonala katasztrofális volt: hiába szoktam hozzá, hogy a cseh futball alapvetően nem a nézhetősége miatt jobb a magyarnál, azért meglepett, hogy nagyjából az NB III-ra jellemző játékot láthattam. A lelátó érdekesebb volt, a már említett duklások még úgy-ahogy emlékeztettek egy táborra, addig a Slavoj tényleg a cuki „kiscsapat” képét hozta: elfogultság nélkül mondom, hogy mi a Kerületkénél ki tudunk állítani egy olyan „tábort”, drapikat és szurkolást, amit a hazaiak produkáltak. Ettől még imádtam az egészet.

Még a kezdés előtti pillanatok

A végeredmény 3–1 lett a Dukla javára. Az első gól egy remek szabadrúgásból született, amiben kicsit a kapus is benne volt. A másodikról lemaradtam, mert sörért mentem (tipikus), ezt követően, a második félidőben szépített a Slavoj: egy beadásba remekül tette bele a lábát a hazaiak csatára, a labda szépen hullott alá a hosszúba, látványos gól volt! Az utolsó találat egy kontrából született, azzal zárta le a meccset a Dukla, mely hat fordulót követően így a negyedik helyen áll a másodosztályban, a Vysehrad kilencedik.

Szombat este került sor a túra fő attrakciójára, focis szemmel mindenképpen az esti Vrsovice-derbi volt a legnagyobb dobása a prágai túrámnak. Vrsovice Prága tizedik kerülete, egyik csapata az általam már több ízben megénekelt Bohemians Prága (róluk itt, itt és itt olvashattok), a másik pedig a Bohemkánál is jobban ismert Slavia Prága. Mielőtt a Slaviára rátérnék, annyit mindenképpen ki kell emelni, hogy a Duklához hasonlóan a Bohemka is megjárta a poklot: volt olyan szezon, amikor egy Bohemians Prága és egy Bohemians 1905 is volt a bajnokságban, és olyan is, hogy az igazi Bohemians nem játszhatott a Dolicekben. 2005-ben a harmadosztályba kényszerült a klub anyagi gondok miatt, ám végül a szurkolói összefogásnak hála megmaradt a csapat Bohemians 1905 néven, mára pedig a városnév is visszakerült a csapatnévbe, a hivatalos cseh megnevezése a klubnak: Bohemians Praha 1905.

A vonulás előtti pillanatok a Dolicek bejáratánál

A Slavia Csehország legrégebbi sportklubja, igaz, a labdarúgó-szakosztály nem náluk alakult meg először, ez már alapból egy rivalizálás a Sparta és a Slavia között. Számomra viszont sokkal érdekesebb a kerületi riválisok, a Bohemians és a Slavia között húzódó ellentét: ez sem kicsi, valódi gyűlölködést folytat egymás ellen a két klub, bár ez – szerencsére – inkább csak szóban mutatkozik meg. A Slavia amúgy a második legeredményesebb és egyben a második legnépszerűbb cseh futballklub, mely a címerében található vörös csillag ellenére 1947 és 1996 között egyetlen bajnoki címet sem nyert. Érdekesség, hogy a Slaviát a két fő riválisa (különösképp és elsősorban a Sparta) gyakran antiszemita rigmusokkal támadja, ám valójában a Slavia semmilyen zsidó gyökérrel nem rendelkezik. 1922-ben egy rossz időjárás miatt lemondott angliai edzőmeccs után követelt (és megkapott) pénz miatt a Sparta zsidózni kezdte a Slaviát, ez pedig rajta ragadt a klubon olyannyira, hogy még a Bohemka szélsőbaltól szélsőjobbig terjedő táborában is többször felhangzott szombaton a „Jude slavie, jude slavie!” skandálás, igaz, közel sem mindenki kántálta a fordítást nem igénylő rigmust.

A derbit természetesen a vendégszektorban tekintettem meg, a Slavia stadionjához pedig egy közös vonuláson jutottam el a Dolicektől: a Bohemka és a Slavia stadionja kettő villamosmegállónyira fekszik egymástól.

A vonulás hatalmas buli volt, átlagos rigmusok skandálása mellett a környéken elhaladó slaviásokkal még mutogatásig sem fajult a helyzet, ebből látszott azért, hogy a két klub közötti ellentét annyira mégsem komoly, vélhetően a Sparta mindkettőjüknek nagyobb ellensége. A vonulást a stadionnál már lovas rendőrök is biztosították, egy pillanatig az 1990-es évek végi Magyarországon éreztem magam, de aztán egy sörösüveg sem repült a rendőrök felé, így ez az érzés hamar elillant.

A drapink újabb szereplése.

A Slavia stadionja (korábban Eden, most Sinobo) egy viszonylag új létesítmény, melynek befogadóképessége több mint húszezer fő. A derbi ellenére nem volt telt ház, 16 ezer néző volt jelent a mérkőzésen. A belépő a vendégszektorba 210 korona volt, míg a sör 40 koronáért csapolt Lobkowicz volt, ami kellemes meglepetésként ért (nem mintha a Gambrinusszal bármi bajom lenne).

A mérkőzés képe sajnos azt hozta, amit a papírforma alapján várni lehetett: a Slavia egyszerűen lemosta a pályáról a Bohemkát, a vendégeknek helyzete sem volt. Az első gól egy szabadrúgásból született meg, ami ráadásul kísértetiesen hasonlított a délelőtt látott gólhoz. Ez a kilencedik percben történt, utána a szünetig nem született újabb találat, egész jól tartotta magát a Bohemians. A szokásos rigmusok és a Slavia szidalmazása mellett feltűnt, hogy egyszer a „Cesky fotbal pro fanousky!” rigmus is elhangzott, később pedig egy ilyen feliratú drapit is kirakott a Bohemka-tábor. Ezzel egy időben a Slavia tábora tüntetett, nem szurkoltak az ultrák, sőt, a második játékrész elején ők is kifeszítettek egy hasonló molinót.

A kezdés előtt jó 30 perccel

Mint utólag kiderül, a Slavia Prága koreográfiáját, teljes látványelemeit (piró, drapik stb.) betiltották a tulajdonosok, ezért állt ki mellettük a Bohemians tábora (az alábbi oldalon számos másik tiltakozásról is lehet találni képeket), és ezért nem is volt koreó a vendégben a meccs előtt.

Visszatérve a konkrét szurkoláshoz: a Bohemka azért szépen végignyomta az általam is ismert rigmusait, a Slavia szidalmazása pedig az „antislavie” (ezt a tábor nagyjából harmada már az említett „jude slavie” változatban tolta) mellett abból állt, hogy több ízben kínainak gúnyolták a klubot, miután a Slavia jelenleg kínai tulajdonban van.

Közvetlen a kezdés előtti állapot az ultrákkal szembeni lelátón

A második játékrész elején újabb gólt szerzett a Slavia (amit ismét sikerült kihagynom), majd tíz perccel később a harmadik találattal és egy kiállítással minden eldőlt – na nem mintha amúgy lett volna esélye a vendégeknek. A végére már csak a lelkesebbek szurkoltak, a végeredmény pedig 4–0 lett, így elég szomorú hangulatban ért véget ez a rangadó.

A kedvünket viszont nem vette el egy harmadik meccstől ez sem, vasárnap délelőtt, a hazaút előtt még kilátogattam a Viktoria Zizkov stadionjába, ahol a Zizkov a Varnsdorf együttesét fogadta.

A Zizkov egy komoly múlttal rendelkező prágai klub a cseh főváros harmadik kerületében. Egyszeres bajnok, de még az elmúlt évtizedben is szerepelt a nemzetközi kupaporondon, viszont néhány éve már a másodosztályban sínylődik, sőt, tavaly az utolsó fordulóban, a többi csapat eredményeinek köszönhetően maradt bent. Idén jobban kezdődött a szezonjuk, esélyesként várták a Varnsdorfot.

Az utcán álló sor vasárnap délelőtt 10-kor egy másodosztályú meccs előtt Zizkovban

A Varnsdorf egy kis klub, amely 2010-ben mutatkozhatott be a másodosztályban, ám 2015-ben kivívta az első osztályba való feljutás jogát is, ám a stadionjuk alkalmatlansága miatt nem vállalták az indulást. A csapat egyébként a Szudéta-vidéki Varnsdorf csapata, egy olyan településé, aminek még cseh neve sincsen, ugye...

A mérkőzésre 70 és 100 korona között volt a beugró, a főlelátóra mentünk a drágább jeggyel. Némi meglepetésre sorban állás volt a jegyért, összesen pedig 1400-an látogattak ki a találkozóra, igaz, vendégszurkolókat nem láttam. A büfé egy csodálatos kis bodega volt, amiben a sör (Gambrinus) és a lapcsánka együtt 55 koronámba került, de lehetett kapni kolbászt és hot-dogot is.

Óriási hangulat :D

A játék színvonala meglepően jó volt, a Zizkov lényegében gálázott. A sorra kialakított helyzetekből kettőt értékesítettek a félidőig, a második gólt az az Augusto Batioja szerezte, aki a 2013-2014-es szezonban a Diósgyőr játékosa volt.

A második játékrész már gyengébb színvonalat hozott, nem erőltette annyira a Zizkov a támadásokat, ennek ellenére a 60. percben irgalmatlanul nagy gól lőtt a csapat. Bazal mellre vett egy felszabadítást, majd kapásból ragasztott hatalmas bombát a kapuba jó 25 méterről. Ezzel végleg eldőlt a találkozó, ezen az sem segített, hogy a Varnsdorf nem sokkal később majdnem lemásolta ezt a szépségdíjas gólt – ez volt egyébként az első kapura lövése a vendégeknek.

A főlelátó

A maroknyi tábor, akik voltak ennél többen is a meccs folyamán

A szurkolás stabilan kitartott, még válaszolgatós szurkolást is össze tudtak hozni, a hajrában pedig a Zizkov tábora is kiállt a Slavia mellett, és elhangzott a „cesky fotbol pro fanousky” rigmus is.

Az utolsó 20-25 perc kényelmes hazai fölényben telt el, újabb gól már nem született, 3–0 lett a vége.

Tökéletes zárása volt ez ennek a remek túrának, és ennek a futballhétvégének, megint láthattam, hogy a cseh foci jó 80-90 százalékban ugyanaz, mint a magyar. A jelentős eltérést egyrészt a jelenleg kimagasló Slavia Prága képviseli (egyébként csak ők állnak a nemzetközi kupaporondon a cseh klubok közül), másrészt az, hogy egyszerűen több a néző, a stabilan gyenge csapatok is ki tudnak vinni pár ezer (néhol csak ezer körüli) nézőt a meccseikre, egész egyszerűen a cseh klubfutball körítése, piaci szponzorálása sokkal jobb, mint a magyaré.

Legközelebb természetesen már magyar focival jelentkezem!

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE

Lángoltak a szalmabálák a kamionon, lezárták a 7-es főutat Lepsénynél

Kigyulladt egy szalmabálákat szállító kamion és rakománya Lepsénynél, a rendőrség teljes szélességében lezárta a 7-es főutat – közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletes szóvivője az MTI-vel.

Vérfürdő Johannesburg elővárosában egy pünkösdi templomban

Vérfürdő Johannesburg elővárosában egy pünkösdi templomban

Öt embert megöltek szombaton egy pünkösdi templom területén a dél-afrikai Johannesburg egyik elővárosában.

Szombati tükör: jó hírek, rossz hírek, szomorúak és röhejesek

Szombati tükör: jó hírek, rossz hírek, szomorúak és röhejesek

Ma is voltak jó és rossz hírek is, ahogy az élet hozta. Jó, hogy csak hat újabb fertőzöttet regisztráltak itthon, rossz, hogy folytatódott az erőszak Belgrádban. A nap röheje, hogy a Karácsonyék még egy pályázatot se tudtak rendesen megcsinálni, öröm viszont, hogy Varga Judit miniszter ismét beintett az újfent a jogállami mantrával kellemetlenkedő Brüsszelnek.

Nem lesz hőség vasárnap, itt-ott zivatar is megzavarhatja a strandolást

Nem lesz hőség vasárnap, itt-ott zivatar is megzavarhatja a strandolást

Alapvetően jó idő lesz, de… Északnyugat felől tovább növekszik a felhőzet, és egyre többfelé várható eső, zápor, helyenként zivatar, de keleten, délkeleten estig napos idő lesz.

Ne toljunk ki magunkkal, nyaraljunk Magyarországon!

Nem véletlenül mondta Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában, hogy több Balaton, kevesebb Adria. S nemcsak a határnál való várakozás nehézségeire gondolt, hanem az egészség megóvására is.

A kávé körül

A kávé körül

Ráírtam egy ismerősömre tegnap, s ezt írta vissza messengeren.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére