Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Az MLSZ döntésének hála futballünnep volt a hétvégén

Pörge Béla

2018.09.25. 10:28

Két igazi kupameccs beszámolójával folytatódik a Pörge szurkol!

Szombaton és vasárnap rendezték meg a Magyar Kupa hatodik fordulóját. Ez valójában a kupa első fordulója, itt szállnak be a profik is a küzdelembe. A kiemelés szerint ebben a körben az NB I-es és az NB II-es csapatok sem találkozhattak egymással, így jöhettek az igazi, hamisíthatatlan kupameccsek. Ráadásul idén végre nem egy keddi és/vagy szerdai munkanapon utazhattak falura az NB I-es csapatok.

Budapesten rengeteg ínyencség várta a szurkolókat, de az időpontok összecsúszása miatt kénytelen voltam válogatni, és kihagyni pár jónak ígérkező párosítást. Így nehéz szívvel, de a BKV–Debrecen helyett szombaton végül a SZAC–Békéscsaba-találkozót választottam, míg vasárnap egyértelmű volt az ESMTK–Diósgyőr, bár kicsit azért sajnáltam, hogy a Haladás ellen játszó Csepel így szóba sem jöhetett.

Szombaton ezzel egyébként újabb pályára jutottam el, Budapesten belül lassan meg is lesz így a harminc. A SZAC jelenleg a BLSZ I-ben, azaz a negyedosztályban szerepel, oda tavaly jutott fel. A csapat sorsa eléggé hányattatott, háromszor szűnt már meg, a mai együttest hivatalosan 2006-ban alapították, de nem véletlenül 1908 SZAC KSE a klub teljes neve (az '50-es években Postás néven futottak).

Az 1940-es években az NB I-ben szerepelt a SZAC, az együttes legnagyobb legendája pedig nem más, mint Deák Ferenc, azaz Deák Bamba, aki az 1945/46-os bajnokságban 66 gólt rúgott, ezzel máig tartja a világcsúcsot. A SZAC-pálya az ő nevét őrzi.

Szombaton kora délután borongós időben kezdődött a találkozó. A blaszhoz méltóan a belépés ingyenes volt, a büfében pedig mindössze 300 forint volt a Soproni.

A kezdés előtt a sporttelep másik pályáján még ment egy ifimeccs, sőt, egybe is lógott pár percre a két mérkőzés. Ráadásul a másik pályán a Városgazda volt a hazai csapat, néhányan még szurkoltak is nekik.

A kupameccsre 100-150 ember jött össze, talán 20-an lehettek a békéscsabaiak. Komolyabb szurkolás nem volt egyik oldalon sem, mikor ezt megjegyeztem a haveromnak, egy idősebb bácsi beszállt a beszélgetésbe:

mi sosem szurkolunk, csak nézők vagyunk, nem szurkolók."

A vendégek részéről is csak elvétve hangzott el a "Hajrá, lilák!" rigmus. Sokáig tartotta magát a SZAC, aztán az első félidő derekán vezetést szerzett a két osztállyal feljebb szereplő Békéscsaba.

Eleinte csak alig-alig, később egyre inkább kapta az ívet a bíró, szokásos módon a lapokat kérték rajta számon a nézők. Igazából csak egy nagyon aranyos bekiabálást emelnék ki:

előtte rúgott utána teee, hát nem láttad? Elmész te a f888szomba!"

A második félidőben amúgy érvényesítette a papírformát a Békéscsaba, 3–0-ra nyert. A harmadik gól egy elképesztő kapushiba miatt született. Bár nagyon messze volt nekem Pestszentlőrincre kimenni, a végén úgy éreztem, abszolút megérte, jól szórakoztam.

Vasárnap már eleve kétségek nélkül indultam el Pesterzsébetre, biztos voltam benne, hogy az ESMTK–Diósgyőr jó móka lesz. Az volt.

A szokásostól eltérően most az ESMTK-pályán sem kellett fizetni, ingyenes volt a belépés. A sörkínálat a megszokott módon bő volt, de számomra nem volt kérdés, hogy a 450 forintos Krusovice, a Borsodi-Ászok-Soproni triónál messze jobb sör.

A kezdésre sikerül kiérnem, szinte tele volt a lelátó. A Nemzeti Sport 800 nézőt írt, és ők nem arról híresek, hogy lefelé kerekítenének, így ezt elhiszem, de ránézésre az ezret sem tartottam kizártnak. Ez igazából mindegy is volt, a lényeg, hogy hatalmas hangulat, igazi futballünnep volt Erzsébeten.

Már az elején csodálatos beszólásokat hallottam, a diósgyőri játékosoknak jutott minden.

Mi vaaaan Lipták? De nagy segged van!"

Lipták volt colos is, míg Bacsa rengeteg megjegyzést kapott a hajára (man bun), a kedvencem a Sandokan volt, bár ezt csak utólag hallottam ismerősöktől. Na igen, annyian voltunk, hogy minden nem jutott el hozzám.

Az ESMTK szépen küzdött, sőt, egyáltalán nem látszott a kétosztálynyi különbség a pályán. Az első húsz percben azonban szinte minden támadás lesen akadt el.

Anyádat lengetsz! Nem is volt les!"

– elégelte meg egy erzsébeti drukker a helyzetet. Higgadtabb társa jelezte neki:

nem volt több két méternél"

– a válasz sem késett:

nem baj, nekünk ennyi jár hazai pályán."

Nem kellett a bírói segítség a leseknél, egy szép támadás végén anélkül is vezetést szerzett a Liza. Még ki sem örömködtük magunkat igazán, amikor egy nagyon szép egyéni akció végén Makrai egyenlített.

Innentől a szünetig felfokozott hangulat volt a lelátón, szinte percenként volt valami bírózás az igen cifra káromkodások mellett. Ezeket nem is sorolnám most fel, ismerős fordulatok voltak, nem úgy, mint ez:

rohadjon meg a lelked is!"

Az eredmény nem változott, nagyon jó meccset láthattunk az első félidőben.

Szerencsére a második játékrész is izgalmas volt, továbbra is igaz volt, hogy egyáltalán nem lehetett megállapítani, hogy melyik az NB I-es és melyik az NB III-as csapat. Talán a diósgyőriek fizikuma volt az egyetlen, ami a harmadosztályban szokatlan lett volna, különösen igaz volt ez a sokat szidalmazott Liptákra.

Ahogy egyre közelebb került a döntetlen esélye, úgy egyre több beszólást kapott a Diósgyőr. Visszatérő elem volt, hogy majd jövőre az NB II-ben találkozik a két csapat, hiszen ugye a DVTK a kiesés ellen küzd az NB I-ben, míg az ESMTK a feljutásért megy. Persze előkerültek a klasszikusok is, mint például a "Nem érdekel más, csak a színesfém, csak színesfém!" rigmus, a diósgyőriek ismert dallamán "énekelve".

Lekvárok vagytok b888meg!"

– volt ilyen egészen ártatlan beszólás is, de a szimpla

fémkereskedők!"

felkiáltás is nagyon tetszett.

Előjött persze a cigányozás is, ez eleve nem ritka egy-két keményebb ESMTK-szurkolótól, a DVTK ellen meg pláne nem volt nagy meglepetés. A szofisztikáltabb oltások jobban tetszettek. Egy, a vendég oldalra kilőtt, majd visszadobott labda után például mellettem ez a mondat hangzott el:

na, a diósgyőriek visszadobták a labdát. Nem színesfém, ezért nem kell nekik."

Miközben ezeken mosolyogtam, vagy éppen az ESMTK-t buzdítottam, szépen le is csorgott a rendes játékidő. Az ESMTK hosszabbításig jutott, sőt, bizony a helyzetek alapján nyerhetett is volna, több óriási lehetőséget puskáztak el a hazaiak.

Ez a futballtörvényekhez híven meg is bosszulta magát. Előbb egy kezezésért megítélt tizenegyesből szerzett vezetést a DVTK a hosszabbítás első felében, majd a 113. percben egy fejessel eldöntötték a továbbjutást. 1–3 lett a vége, a lefújás után vastapsot kapott a hazai gárda, megérdemelten.

Ez a meccs egy igazi példa volt arra, hogy a Magyar Kupa eleje még igazi ünnepe a futballnak. Így volt ez tavaly is, amikor az Öttevény–Újpesten voltam kint, de nyilván a Honvéd bőnyi, vagy az Újpest bátaszéki fellépése is hasonlóan nagy fieszta volt. Ilyenkor látni, hogy az emberek mennyire imádják a futballt, csak végre lássanak valami igazán érdekeset vagy jó focit.

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Kedves Hollywood! Attól még nem lesz jó egy film, hogy női főszereplőt raktok bele

Kedves Hollywood! Attól még nem lesz jó egy film, hogy női főszereplőt raktok bele

Helyette mondjuk kéne rendes forgatókönyv, némi eredetiséggel megfűszerezve. Sötét zsaruk a Föld körül-kritika.

Így emlékeztek meg a politikusok a 30 éves rendszerváltásról

Így emlékeztek meg a politikusok a 30 éves rendszerváltásról

Az éppen ma 30 éves bátor, hazaszerető szókimondás máig alakítja hazánk sorsát.

Donald Trumpról nevezetek el egy települést

Az izraeli kormány a Szíriától elfoglalt Golán-fennsíkon ülésezve vasárnap úgy döntött, hogy települést hoznak létre a térségben, amelyet az amerikai elnökről neveznek el.

Van olyan hely Magyarországon, ahol egy zsák szeméttel is tudsz fizetni

Van olyan hely Magyarországon, ahol egy zsák szeméttel is tudsz fizetni

Amellett, hogy pénzt takarítasz meg, a környezetedért is tehetsz.

Így üzenték meg a magyarok 1989-ben: szabadságot akarnak

Így üzenték meg a magyarok 1989-ben: szabadságot akarnak

Harminc éves a magyar szabadság. Nagy Imre 1989. június 16-i újratemetése volt az utolsó szög a kommunista rezsim koporsójában, a gyásszertartáson több tízezer ember vett részt. | GALÉRIA

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére