Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

A bajnokság, amit agyonnyom a pénz

Pörge Béla

2019.12.08. 08:58

A profi és az amatőr foci közötti átmenet szinte teljesen ellehetetlenült, a megoldás pedig nem nagyon látszik.

A probléma bemutatása előtt nulladik pontként fontos leszögezni, hogy az elmúlt években a labdarúgásra költött pénzre óriási szükség volt. A magyar foci infrastruktúráját rendbe kellett hozni, meg kellett teremteni a körülményeket ahhoz, hogy egyáltalán lehessen utánpótlásról beszélni, álmodni. Nem nehéz belátni, hogy kevés károsabb és modorosabb mondat létezik annál, mint „bezzeg régen a grundokon tanultak focizni, és mégis mennyivel jobbak voltak!”. A világ megváltozott, az utánpótlásra pedig sokszor lasszóval kell összeszedni a gyerekeket. Ahhoz, hogy legyen elég gyerek az utánpótlásban, elengedhetetlen volt a normális körülmények megteremtése.

Mostanra már eljutottunk oda, hogy aki akarta, az a taóból vagy egyéb támogatási formából rendbe tudta hozni a sporttelepét, pályáját, stadionját, öltözőjét stb., viszont sajnos sokan vannak, akik az ezekre fordítható támogatásokat inkább fizetésekre költik, költötték.

Egyes régiókban elképesztő verseny folyik a labdarúgás iránt érdeklődő gyerekekért. A szabályrendszer sajnos nem segíti a klubokat, de a minőségi fejlődést sem: mennyiségi feltételeket írnak elő arról, hogy hány utánpótláscsapata legyen egy klubnak, vannak, akik ezért nem tudják még a harmadosztályt sem vállalni (lásd Ózd). Eközben sokan csak arra mennek, hogy darabra legyen elég csapat, így olykor egészen komolytalan bajnokságok zajlanak az utánpótlás szintjén.

Nem az utánpótlás az egyetlen probléma a magyar klubfutballban, az MLSZ az infrastrukturális körülményeket tekintve is elrugaszkodott a valóságtól, amikor az NB III. követelményeit előírta. Ez a helyzet odáig vezetett, hogy jelenleg van két profi osztály Magyarországon, és van egy olyan harmadosztály, ami a színvonalát tekintve messze van a profitól, de a klubok számára olyan költséges, mintha minimum másodosztály lenne.

Körülményeit, színvonalát tekintve amatőr, a kluboktól való elvárásokban és az anyagi költségeket illetően profi a magyar harmadosztály. Ez minden, csak nem ideális.

Évek óta látjuk, hogy nincs 80 profi klub az országban (12 csapat az NB I-ben, 20 az NB II-ben és 48 az NB III-ban, most féltávnál 12-19-47 a leosztás, ketten már megszűntek, többen agonizálnak...), nem telik el úgy év, hogy ne szűnne meg legalább egy focicsapat. Erre a helyzetre két megoldás létezik, pár hete az Ózd megszűnése kapcsán már feszegettem a kérdést: vagy vissza kell térni oda, hogy az NB III. is egy amatőr bajnokság, és hat csoportot kell létrehozni (visszahozni), vagy – a klubok várható tiltakozása ellenére – bele kellene állni abba, hogy nagyjából 50-60 profi klub működhet el stabilan Magyarországon. Szűkítsék az NB II. mezőnyét is 16-ra, legyen kétcsoportos, 32 csapatos NB III., máris ott tartanánk, hogy hatvan csapatból áll az első három osztály. Itt már lehetnének komolyabbak az elvárások, a negyedosztályt pedig régiós alapokon egyfajta átmenetnek lehetne megszervezni, alatta a mostani megyés rendszer pedig tökéletesen lefedné az amatőr foci világát.

Ehelyett ma azt látjuk, hogy a negyedosztályból a harmadosztályba csak néhány, kivételes anyagi helyzetben lévő klub tud feljutni úgy, hogy ne essen ki egyből, egyébként a csapatok belerokkannak az a NB III. költségeibe, vagy jobb esetben lifteznek a két osztály között. Amióta háromcsoportos a harmadosztály, azóta – a teljesség igénye nélkül nézve – megszűnt a Szigetszentmiklós, a Tatabánya (azóta újjászerveződött), a Sajóbábony (szintén újraszervezték), a Méhkerék, a Nyírbátor, a Létavértes és most az Ózd. Emellett évről évre az a tapasztalat, hogy a megyei bajnokok (húsz csapat) 60-70 százaléka vállalja csak az osztályozókat, és adott esetben az NB III-as indulást.

Jelenleg még a megyei osztályokban is előfordulnak hatjegyű fizetések, az NB III-ban pedig a legtöbb csapatnál alap a 2-300 ezer forintos bér, de előfordulhatnak ennél jóval magasabb jövedelmek is. Sajnos a focira költött állami támogatásokat nem, vagy csak alig-alig ellenőrzi bárki, így nem egy klub akad, aki a taótámogatásból a játékosok fizetésére költ az utánpótlás vagy az infrastruktúra helyett. Ez nemcsak az utánpótlás kárára megy, a becsületesen gazdálkodó kisebb kluboknak így esélye sincs feljutni a megyei bajnokságokból. Egy klubvezető szerint az NB III-ban egy klub éves költsége alsó hangon hatvanmillió-nyolcvanmillió forint, de ennek akár a többszöröse is lehet. Ezt egy kisebb csapatnak szponzori pénzekből szinte lehetetlen előteremteni, mert az NB III-nak semmilyen reklámértéke nincsen: televíziós közvetítés nincs, a bajnokság presztízse alacsony, a nézőszám csak kivételes esetben éri el az ezret egy-egy klub nagyobb rangadóján, de még az 500-1000 közötti nézőszám is kiugróan jónak számít, általánosságban pár száz ember jár ki a találkozókra.

A megyei bajnokságok feléhez érve beszédes, ha áttekintjük, hogy a bajnoki címre reálisan esélyes klubok közül ki és hogyan viszonyul a feljutáshoz és az NB III-hoz.

Egyes klubok esetében ismert a helyzet, míg másokat megkérdeztem a jövőbeni célokról. A csapatok fele reagált a megkeresésemre, így néhány klubnál csak tippelni tudtam, de az összkép így is érdekes.

Bács-Kiskun: a listavezető Jánoshalma anyagi okokból idén nem tervezi az NB III-as indulást, de hosszú távon nem zárták ki, hogy a helyzet változhat. A Kiskunfélegyháza tavaly megnyerte a bajnokságot, de nem vállalta az indulást, a most ötpontos hátrányban harmadik Kalocsa nem válaszolt a megkeresésemre, de utoljára 2000-ben szerepelt a harmadosztályban, így igen meglepő lenne, ha most fel akarna jutni.

Baranya: a bajnokságot nyolc ponttal vezető, hibátlan Pécsvárad a korábbi évekhez hasonlóan, anyagi okokból idén sem fogja vállalni a feljutást, illetve az utánpótlás helyzete sem engedi meg a harmadosztályú szereplést.

Békés: ebben a megyében mindössze nyolc csapatból áll a megyei első osztály. Két pont a különbség az első és a harmadik helyezett között, a Békéscsaba második csapata, a Gyula és a Körösladány is vállalná az osztályozókat és az NB III-at.

Borsod-Abaúj-Zemplén: a tavaly NB III-as, azelőtt NB II-es Cigánd biztosan el tudna indulni az NB III-ban, az őket négy pont hátránnyal követő Sajóbábonyban is adottak a feltételek, bár az ő bicskájuk egyszer már beletört ebbe a feladatba. A harmadik helyen a Mezőkövesd második csapata áll, anyagi gondokról ott nem lehet szó.

Budapest: a listavezető BVSC és a második Csepel szándékai is egyértelműek, de rajtuk kívül is több olyan klub szerepel a BLSZ I-ben, amely szívesen indulna jövőre az NB III-ban.

Csongrád: itt is egyértelmű a helyzet, az első három csapat (Szegedi VSE, Hódmezővásárhely és Makó) óriási fölénnyel rendelkezik a mezőny többi részéhez képest. A három éllovas klub feltételei adottak az NB III-hoz.

Fejér: a listavezető Gárdony-Agárd kifejezett célja a harmadosztály, a második Mór nem nyilatkozott, a többiek lemaradása behozhatatlannak tűnik.

Győr-Moson-Sopron: az éllovas SC Sopron és a második Csorna is fel akar jutni, de ebből a megyéből egyébként is rendszeresen vállalja a feljutást a bajnok.

Hajdú-Bihar: a bajnokságot vezető Monostorpályi egyedül nem tudja vállalni a feljutást, azonban a vezetőség szerint a szomszédos Létavértessel összefogva elképzelhető az NB III-as indulás. A második Hajdúszoboszló vezetősége még nem döntött a kérdésben, de anyagi okok miatt erősen fontolgatják, hogy van-e értelme az osztályozó vállalásának.

Heves: az első helyen álló és hét ponttal vezető Lőrinci nem válaszolt a megkeresésemre, de a település csapata utoljára 1996-ban szerepelt az NB III-ban, viszont tavaly ezüstérmes lett a Hatvan mögött.

Jász-Nagykun-Szolnok: a tavalyi bajnok Tiszafüred ismét nekivágna az NB III-nak, tavaly az osztályozón bukott el az együttes, most öt pont előnnyel az első.

Komárom-Esztergom: a Tatabánya számára tavaly is csalódást okozott az osztályozó elbukása, a cél idén is az NB III., a bajnokság megnyerése szinte biztosan sikerülni fog a klubnak.

Nógrád: az NB III-ból tavaly kieső SBTC idén megpróbál visszajutni a harmadosztályba. A bajnokságban nem igazán akad ellenfelük, az osztályozó már nehezebb kör lesz.

Pest: a Biatorbágy anyagi helyzete egyértelműen megfelelő az NB III-hoz, a második Dunakeszi ugyan nem válaszolt, de feltehetőleg ott is adottak a körülmények. Ha nem az előbbi két csapat közül kerülne ki a bajnok, az óriási csoda lenne.

Somogy: a listavezető Kadarkút szándékait sajnos nem ismerhettem meg, a második helyen álló Hetes-Vikár körülményei az NB III-as indulást nem engedik meg. A szintén hatpontos hátrányban lévő, harmadik Nagyatád korábban is vállalta az osztályozót, de a Nagykanizsa ellen elbukott.

Szabolcs-Szatmár-Bereg: itt sajnos egyes klubok elérhetőségét sem tudtam meg, de a korábbi évek tapasztalatai alapján a Nyírgyulaj és a Nagyhalász is megpróbálna feljutni az NB III-ba. Szabolcsból egyébként a korábbi bajnok nem indult az osztályozón, még korábban a Nyírbátor becsődölt az NB III-ban, a Sényő viszont középcsapattá tudott válni a megyeiből feljutva.

Tolna: a listavezető Majosi SE nem reagált a megkeresésemre, az azonos pontszámmal második Bonyhád viszont igen, az ő kimondott céljuk a feljutás. A három, illetve négy ponttal lemaradva harmadik és negyedik Bátaszék és Dombóvár anyagi okok miatt nem vállalná a feljutást, de mindkét helyről úgy reagáltak, hogy a bajnoki cím elnyerése a céljuk.

Vas: az éllovas CVSE tavaly sem vállalta a feljutást.

Veszprém: a Balatonfüred kimondott célja az NB III., a szűkített harmadosztályban is szerepelt már a csapat. Jelenleg öt pont az előnyük az Ajkai Kristály előtt.

Zala: innen sajnos nem válaszoltak a klubok, pedig a hármas holtversenyben vezető Csács, Gyenesdiás és Gellénháza céljaira is kíváncsi lettem volna, egyiküknek sincs harmadosztályú múltja. További érdekesség, hogy a Csács címere igen ismerős lehet mindenki számára... A negyedik Andráshida hátránya öt pont, ők feljutnának.

A fentiekből kiderül, hogy több olyan megye is van az országban, ahonnan évek óta nem jutnak fel csapatok még az NB III-ba sem, míg máshol nincs valódi verseny, egy klub esélyes csak a magasabb szintre kerülésre. Számos klub nyilatkozott úgy, hogy nem tudná vállalni a harmadosztályt, és a nem válaszolók között is bizonyára akadnak még ilyenek. Árnyalja a képet az is, hogy egyes megyékből éppen ki van fent az NB III-ban: Hevesből, Nógrádból vagy Jász-Nagykun-Szolnok megyéből például összesen két-három klub szokott egyáltalán megpróbálkozni a harmadosztállyal, ha mind fent van, ezekből a megyékből sincs feljutó. Hasonló a helyzet Csongrádban is, ahol éppen többen is a megyeiben találhatóak a korábbi NB III-asok közül, de például az előző két évben nem volt feljutó a megyéből. Vannak persze olyan megyék is, ahonnan látatlanban is előre garantálható, hogy a bajnok el akar majd indulni az NB III-ban, ilyen például Budapest, Győr-Moson-Sopron, Pest vagy Fejér.

A magyar foci támogatási rendszere agyonnyomja a megyei focit, de még az NB III. alsó felében szereplő klubok számára sem hasznos, hogy oda jutottunk, hogy a harmadosztályban lazán keresnek félmillió forintot is a labdarúgók, mert a taós pénzeket sokan a felnőttcsapat játékosainak fizetésére költik (nem hivatalosan, nehezen bizonyíthatóan). A magas fizetések mellett az NB III-ban kevés a néző (kivételek persze vannak, minden szezonban előfordul olyan rangadó, amire több ezren kíváncsiak), alacsony a bajnokság presztízse, így a szponzorok nem tolongnak azért, hogy támogassák a klubokat, akik így ha nem találnak maguknak támogatót, becsületesen gazdálkodva rendkívül nehéz helyzetben találhatják magukat. Több nagy múltú és több kisebb csapat is belebukott már ebbe, jó lenne, ha a folyamat nem folytatódna!

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Autód is van: náci-e vagy?

Autód is van: náci-e vagy?

Az Extinction Rebellion szerint már az autósok is nácik.

Conor McGregor is Trump-rajongó

Conor McGregor is Trump-rajongó

Conor McGregor coming outolt, Donald Trumpot az USA egyik legnagyobb elnökének tartja. A Twitteren már alig látszik a tartalom a libsi könnyóceán miatt.

Lemondhat az Öt Csillag Mozgalom vezetője

Lemondhat az Öt Csillag Mozgalom vezetője

Luigi Di Maio olasz külügyminiszter jelentős bejelentésre készül pártja, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) szerdai vezetőségi ülésén, feltételezhető, hogy lemond a párt irányításáról – jelentette az olasz sajtó. A döntés a január 26-i tartományi választások eredményét és a kormány sorsát is befolyásolhatja.

Két bombamerénylet történt Svédországban egyetlen éjszaka alatt

Két bombamerénylet történt Svédországban egyetlen éjszaka alatt

A kormány szerint a robbanószerkezeteket „rasszista indíttatásból” helyezték oda a „szélsőjobboldali svédek”. Életszerűen hangzik.

A Brexit után is maradhatnak az Egyesült Királyságban az EU-s állampolgárok

A Brexit után is maradhatnak az Egyesült Királyságban az EU-s állampolgárok

Módosításokkal hagyta jóvá kedd éjjel a Lordok Háza – londoni parlament felső kamarája – a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás törvénytervezetét.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére