A demencia biológiai folyamata évekkel a markáns klinikai jelenségek megjelenése előtt indul, valójában tünetegyüttes, amelyben a beteg folyamatosan veszíti el a megszerzett szellemi képességeit. Több formáját különítik el, amelyek között a leggyakoribb az Alzheimer-kór.

Magyarországon százezer és félmillió közötti beteget tartanak számon. A betegség kialakulását száznál is több betegség okozhatja, de mivel a legnagyobb kockázati tényező maga az életkor, jellemzően a 65 év feletti idősek betegsége. A klinikai tünetek is e kor felett válnak a beteg és a környezet számára is láthatóvá, de a folyamatok valójában már 10–20 évvel korábban elindulhatnak.

– mondta Kálmán János, a Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikájának vezetője, a Magyar Demencia Társaság elnöke a hirado.hu-nak.

A Szegedi Tudományegyetemen is évek óta kutatják a korai felismerés lehetőségeit, egyik módszerüket már szabadalmaztatták. Nyelvészekkel, a mesterséges intelligenciára szakosodott szakemberekkel és pszichiáterekkel egy olyan, a spontán beszédet vizsgáló programot készítettek, amely rögzíti a beteg beszédét, elemzi, és az így elemzett mintáról már könnyen eldönthető, hogy hasonlít-e például az alzheimeres beszédmintára. A szabadalmat Magyarországon már sikeresen alkalmazzák, angol nyelven már működik, most a német nyelvterületen kísérleteznek.

Az egyetem másik módszere a könnyelemzésen alapszik: egy korábbi kutatásból ugyanis az derült ki, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő betegek könnyösszetétele sajátos kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, így a beteg mintája alapján meghatározható a fokozott kockázat. Ez a módszer jelenleg szabadalmi eljárás alatt van.