Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Van még remény a francia jobboldalon: újjászülethet a Nemzeti Front

Horváth József György

2018.03.12. 17:08

A bevándorlásellenességérõl és euroszkepticizmusáról híres Nemzeti Front nagy átalakuláson mehet keresztül a következõ hónapokban. Reformok, új program és névváltoztatás. A cél a francia jobboldal megújítása és összefogása.

Vasárnap Lille-ben a szavazatok 100 százalékával választották újra a Nemzeti Front élére Marine Le Pent, aki már 2011 óta irányítja a pártot. A politikus az elnökválasztások második fordulója után jelentette be, hogy pártja nagy átalakuláson fog keresztülmenni, és nem zárta ki a névcserét sem. Le Pen a párt teljes megreformálását szorgalmazta hívei előtt, és úgy látszik, sikerült meggyőznie támogatóit új elképzeléseiről, ugyanis egyre többen vannak a teljes átalakítás ötlete mellett.

Vasárnap a Le Figarón készült egy közvélemény-kutatás, melyben arról kérdezték az olvasókat, hogy szerintük jól teszi-e a Nemzeti Front, hogy nevet változtat. Eddig több mint 27 ezren válaszoltak a kérdésre, és a válaszadók 61%-a igennel szavazott, 39%-a pedig nemmel. 
Nemzeti Front helyett Nemzeti Összefogás (azaz Rassemblement National)

Azt kérem, hogy vigyük végig a megújulást, amelynek céljából engem megválasztottatok, ez a sikerünk alapfeltétele"

– mondta a 16. pártkongresszust záró beszédében Le Pen, aki szerint a párt jelenlegi neve "számos francia számára, még a jóhiszeműeknek is, pszichológiai fékező erő". Le Pen azt szeretné, ha az új elnevezés az általa meghirdetett összefogást tükrözné.

Az új elnevezésről a párttagok levélben szavazhatnak, de annak eredményét legkorábban csak hat hét múlva hozzák nyilvánosságra. Elemzők szerint a névváltoztatás célja, hogy a párt nevéből a harcias jellegű és megosztást célzó "front" kifejezés eltűnjön, és elsősorban a hazafias és a nemzeti jegyek határozzák meg ezentúl a mozgalmat.

Marine Le Pen egyértelművé tette beszédében, hogy az elnökválasztási kampányban követett, a bal- és jobboldali törésvonalat meghaladó globalizációellenes politika után vissza kíván térni a Nemzeti Front hagyományos irányvonalához, a bevándorlás- és iszlámellenes, identitási kérdésekre összpontosító politikához, amelyhez ezentúl a hagyományos jobboldalon szeretne olyan szövetségeseket találni, amelyekkel a jövőben kormányzóképes erőt alkothatnak.

Marine Le Pen kongresszusi beszédében ott ütötte Emmanuel Macron elnököt és pártját, ahol csak érte. Le Pen szerint Macronék bár még egy éve sem kormányoznak, már megbocsáthatatlan és visszafordíthatatlan bűnöket követtek el a francia társadalommal szemben. A jobboldali politikus szerint Macron továbbra is tehetetlen a migrációs problémákkal szemben, de szerinte nem is akar szembenézni azokkal, mert nem hisz a határok fontosságában és alapvetően a tömeges bevándorlás mellett teszi le a voksát.

Le Pen Macron legnagyobb bűnét a kulturális bizonytalanság előmozdításában látja, ami szerinte a legkomolyabb problémát jelenti az összes társadalmi kérdés közül. Le Pen szerint a kulturális bizonytalanság alapvetően a korlátlan bevándorlásnak köszönhető, hiszen párhuzamos társadalmak jöttek létre azzal, hogy sok francia külvárosban már nem is lehet francia szót hallani. A kulturális bizonytalanság egyik jele a Franciaországban régóta zajló iszlamizáció, ami Marine Le Pen szerint elősegíti a radikális és totalitárius iszlamizmus kialakulását is. A Nemzeti Front vezetője beszédében hangsúlyozta, hogy a globalizmus és az iszlamizmus kéz a kézben járnak, és mindkettő célja, hogy uralkodó eszme legyen a világon.

A legális és illegális migráció is tarthatatlanná vált"

– emelte ki a politikus.

Kongresszusi beszédében Le Pen hangsúlyozta a nemzeti identitás megtartásának fontosságát, példaként említve Magyarországot és Ausztriát.

Érdekes fordulat is történt a pártkongresszuson: Marine Le Pen apjától, a párt egykori alapítójától, Jean-Marie Le Pentől a küldöttség visszavonta a tiszteletbeli elnöki címet. A javaslatot az 1500 küldött 80 százaléka támogatta 20 százalék ellenében. Így természetesen a sértődés sem maradt el. Jean-Marie Le Pen hétfő reggel már egy rádióbeszélgetésben politikai öngyilkosságról beszélt a névváltoztatás kapcsán. A pártalapító nem támogatja a Front átnevezését, szerinte ez katasztrofális döntés lenne.

Megosztott és gyengülő francia jobboldal

A Nemzeti Front névváltoztatási mizériája valójában abból a problémából ered, hogy Macronék rengeteg jobboldali szavazót tudtak átcsábítani az elnökválasztásokon a saját oldalukra. A klasszikus, Republikánusok (korábban UMP) által képviselt jobbközépben csalódtak az emberek, a párt azóta is hangos a botrányoktól és labilis a pártvezetést ellátó Laurent Wauquiez helyzete is. Ezért Le Penék minden bizonnyal egy szélesebb, nemzeti összefogáson alapuló politikai egység megalkotását tűzték ki célul. A klasszikus francia jobboldal meggyengülésével megnyílt az út egy újfajta jobboldali mozgalom előtt, ami alapjaiban bevándorlás- és iszlámellenes, nemzeti szuverenitás és identitáspárti, valamint mérsékelten euroszkeptikus.

Marine Le Pennek jelenleg egyetlen vetélytársa van a francia jobboldalon. Egykori párttársa, Florian Philippot, aki Nemzeti Frontból való kilépése után megalapította saját szuverenista pártját Hazafiak néven. Franciaországnak az Európai Unióból való kilépését célul kitűző mozgalom egyértelműen Marine Le Pen pártjával szemben kíván fellépni. Az éveken át Marine Le Pen legfőbb bizalmasának számító 36 éves politikus tavaly szeptemberben lépett ki a Nemzeti Frontból.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére