Ezt Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára nyilatkozta hétfőn Brüsszelben, szerinte elengedhetetlen a védelmi kiadások növelése a transzatlanti kapcsolatok szempontjából.

A NATO tagállamok 2014-ben vállalták azt, hogy 2024-ig bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékra emelik védelmi kiadásaikat. Ezt a szintet tavaly mindössze öt ország tudta teljesíteni: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és Észtország.

A NATO friss helyzetértékelése alapján a tavalyi évben emelkedtek a védelmi kiadások, ez azonban még mindig messze van az amerikai kormány által megkövetelt szinttől.

A dokumentumból fény derül arra is, hogy bár az USA a szövetség GDP-jének 46 százalékát adja, de az amerikai katonai kiadások 68,2 százalékát emészti fel a NATO-országok összesített védelmi költségvetéséből. A második helyen Nagy-Britannia áll 6,7 százalékkal, őt követi Franciaország 5,6 százalékkal.

Az előző évhez képest 2016-ben 3,8 százalékkal, nagyjából tízmilliárd dollárral emelkedett a tagországok összesített katonai költségvetése. Ennek fényében a főtitkár szerint reális elvárás a 2 százalékos GDP-emelés.

A jelentés szerint Magyarország a GDP 1,02 százalékát fordította védelmi célokra a 2016-os évben, ez nagyjából 353 milliárd forintnak felel meg.

Donald Trump korábban a NATO költségvetésének, az amerikai hozzájárulásnak az újratárgyalását tervezte. Még az év végéig valódi előrelépést vár a szövetségesek védelmi kiadásainak emelésében.

Hétfői sajtótájékoztatóján Stoltenberg az értékelés mellett Hollandia és Törökország diplomáciai viszonyára is kitért, és nyugalomra intette a két országot.

– nyilatkozta a főtitkár. 

(MTI)