A Népszabadság sorsa körül kialakult morális pánik kapcsán korábbi írásunkban bemutattuk, hogyan veszi át az online politikai média a hagyományos nyomtatott sajtó helyét.

A politikai tartalmú printmédia piaca (politikai napi- és hetilapok), szűkülése és átrendeződései ellenére, ma is inkább baloldali, ellenzéki orientációjú. Ez azt jelenti, hogy a baloldali, illetve ellenzéki értékrendű lapok (együttesen) a megmaradt olvasói tortából nagyobb részt szakítanak ki, mint a jobboldali vagy konzervatív értékrendű orgánumok.

Keresleti oldalról ennél több érv nem kell ahhoz, hogy belássuk, az ellenzéki tartalmakhoz való hozzáférés a legkevésbé sem korlátozott, vagy akadályozott. Sőt, a szűkölő piacot így is ezek az orgánumok dominálják.

Nézzük a tényeket.

Az értékrendjük vonatkozásában baloldali vagy ellenzéki orientációjú nyomtatott napi- és hetilapok (Népszabadság, Népszava, Magyar Nemzet, HVG, 168 óra, Magyar Narancs, Heti Válasz stb.) együttes elérése a Századvég Média-analízisének tanúsága szerint (egy átlagos héten 2016 január és szeptember között) 9,4% a teljes felnőtt lakosság körében. Népszabadság nélkül 7,3%. Ez nagyjából 580 ezer olvasót jelent (úgynevezett másodlagos olvasókkal, azaz akik, nem fizetnek a lapért, de eljut a kezükbe).

Érdemes ezt az értéket összevetni az internetes ellenzéki médiumok összteljesítményével, ami 38,5%, ahhoz, hogy lássuk milyen erővel veszi el a printmédia helyét az online. Ez utóbbi több, mint 3 millió olvasót jelent hetente.

A konzervatív és jobboldali nyomtatott sajtó (Magyar Idők, Magyar Hírlap, Demokrata) együttes heti elérése 5%. Ez körülbelül 400.000 ember.

A jelenleg nem működő Népszabadság olvasói (a 2016 január és szeptember közötti időszak adatai alapján) jellemzően 50 év feletti (61%-uk volt ilyen), budapesti vagy városi (81%-uk ilyen), magát középosztálybelinek tartó (69%-uk), minimum érettségivel rendelkező (71%-uk ilyen), férfiak (62%) voltak. Azaz egy idősebb, jobb társadalmi pozíciójú, urbánus réteg.

Ennek a közegnek közel fele biztosan megtalálja a politikai érdeklődésének megfelelő tartalmat az interneten (44%-uk jelenleg is olvas politikai tartalmat online). Másik fele azonban, médiafogyasztási szokásai alapján, vélhetően más napilaphoz csatlakozik majd (pl. Népszava, Magyar Nemzet).

Köszönet az adatokért a Századvég alapítványnak.