Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

"Párizsi Napló - avagy, ami a nagyköveti jelentésekbõl kimaradt"

Vincze Viktor Attila

2018.04.20. 10:00

Trócsányi László igazságügyi miniszter, korábbi francia nagykövet Párizsi Napló - avagy, ami a nagyköveti jelentésekbõl kimaradt. 2010. július-2014. június címû könyvét a Magyar Tudományos Akadémián mutatták be.

A Századvég Alapítvány által megszervezett könyvbemutatón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarországnak sok nemzetközi támadással kellett szembenéznie a tárgyalt időszakban, majd 2014-től napjainkig is.

2010 nyarától jelentősen meg kellett változnia a magyar diplomáciának. Soha annyi támadás nem érte Magyarországot a rendszerváltás óta, mint a 2010 nyarát követő időszakban. A magyar diplomáciának sokat kellett védenie a kormányzati intézkedéseket, sorsdöntő időszak volt"

– mondta Szijjártó Péter, aki emlékeztetett arra, hogy 2010 nyarán gazdasági értelemben a szakadék szélén állt Magyarország, mostanra azonban a rekordmagas munkanélküliségből rekordmagas foglalkoztatottság lett, az államadósságot pedig lépésről lépésre csökkenteni tudták.

 

Ha az állam meghajolt volna a támadások előtt, ma nem lenne olyan jó állapotban, mint amilyenben van. Magyarország ma már viszont olyan Közép-Európa része, amely az európai növekedés motorja. A visegrádi négyek (Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország) jelentik azt a hátteret, amelynek köszönhetően ma európai versenyképességről lehet beszélni"

– vélekedett a külgazdasági és külügyminiszter. 

Azt mondta: sok méltatlan kritika érte az alaptörvényt, de büszkék a jogszabályra, amely modern, keresztény és magyar.

Olyan időszakot élünk, amikor történelmi kihívások érik az Európai Uniót: egyes erők a keresztény kontinenst posztnemzeti, posztkeresztény korba próbálják meg átléptetni"

– hangoztatta Szijjártó Péter, kiemelve, hogy tovább kell folytatni a harcot.

Martonyi János korábbi külügyminiszter különlegesen fontosnak, "nehéznek" nevezte a magyar-francia kapcsolatokat. Úgy fogalmazott, hogy a 20. század nem a legkönnyebb pályát készítette elő a Párizsban dolgozó magyar diplomatáknak, nagyköveteknek.

Feltette a kérdést: lehet-e párbeszédet folytatni azokkal, akik – mint mondta – ellenszenvet táplálnak a magyar történelemmel, politikával szemben? Lehet-e vitatkozni a francia sajtó jelentős részében szerinte megnyilvánuló tudatlansággal és szándékos torzítással? Lehet-e barátokat találni?

Lehet, sőt kell, és a könyv erről szól"

– jelentette ki, majd megjegyezte, hogy Trócsányi László nagyköveti időszaka után sokkal több barátja volt Magyarországnak Franciaországban, mint előtte.

Ezt követően a könyvről Rákóczi Péter újságíró, az esemény moderátora beszélgetett a szerzővel. A beszélgetésben Trócsányi László azt emelte ki, hogy a migráció óriási probléma Nyugat-Európában.

Lehet szőnyeg alá söpörni a témát, de ettől még tény, hogy párhuzamos társadalmak alakulnak ki, aminek veszélyei vannak. Mostanra alapkérdéssé vált az integráció"

– jelentette ki a miniszter. 

A szuverenitásról szólva pedig azt mondta, hogy a kormányéval azonos az álláspontja:

Mindannyian erős Európát akarnak, de erős nemzetállamokkal. Egyenjogú felek együttműködésében gondolkodnak."

A könyvben tárgyalt időszak "kitörés" volt a számára: a magyarországi helyzetet kellett elmagyaráznia – közölte.

Szavai szerint ezek nehéz évek voltak, mert míg Magyarországon stabil kormányzás volt, erős parlamenti legitimációval, addig Franciaországot belső harcok jellemezték. Példaként hozta az ottani instabilitásra, hogy négy év alatt négy külügyminiszter lépett hivatalba. Márpedig párbeszédre stabilitás esetén nyílik lehetőség – jegyezte meg.

A magyar alaptörvény volt az első olyan alkotmány, amelyet közép-kelet-európai országban az uniós csatlakozás után fogadtak el – ismertette, hozzáfűzve, hogy az szemléletében egy újfajta jogszabály.

A támadások egy része a mainstream médiából érkezett – mondta. Ezzel kapcsolatban Trócsányi úgy vélekedett, hogy:

Nyugat-Európának tudomásul kell vennie, hogy Magyarországon a kereszténységnek van nagy szerepe, szemben az ottani laicitással."

Az igazságügyi miniszter kitért arra, hogy szoros kapcsolatot alakított ki a francia jogásztársadalommal.

Még sok mindenen kell javítani azért, hogy a franciák megismerjék a magyarokat"

– emelte ki Trócsányi László.

Trócsányi László könyve a Századvég Kiadó gondozásában jelent meg.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére